Tévhit, hogy csupán a gázkazánok felelősek a szén-monoxid-mérgezésért. Ez a veszély számos más forrásból is származhat, és fontos, hogy tisztában legyünk a különböző kockázatokkal. A szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz, amely a fosszilis tüzelőanyagok e
A Katasztrófavédelem figyelmeztetése szerint nagy tévhit, hogy csupán a régi, nyílt égésterű gázkazánok állnak a szén-monoxid-mérgezések hátterében. Fontos tudatosítani, hogy a modern rendszerek is jelenthetnek kockázatot, ezért érdemes fokozottan figyelni a megfelelő szellőzésre és a készülékek karbantartására.
A szakirodalom szerint a zárt terekben, ahol nyílt lánggal üzemelő eszközök működnek, fennáll a szén-monoxid kialakulásának veszélye. Ennek oka, hogy a tűz a környező levegőt használja fel, és ha nem biztosított a megfelelő szellőzés, a helyiség levegője gyorsan kimerülhet, ami súlyos következményekhez vezethet.
Háttérinformációként érdemes megemlíteni, hogy a tökéletlen égés során keletkező melléktermékek között megtalálható a rendkívül veszélyes szén-monoxid is, amely akár már csekély mennyiségben is életveszélyes lehet. Nem számít, hogy mi az égés alapanyaga: lehet az gáz, fa, szén, vagy akár brikett is, a következmények súlyosak lehetnek.
Nyilvánosságra hozták az idei év szén-monoxid mérgezéssel kapcsolatos statisztikai adatokat is, amelyek...
A statisztikai adatok alapján valóban megfigyelhető, hogy a gázüzemű készülékek környezetében gyakrabban fordul elő szén-monoxid keletkezése. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez nem jelenti azt, hogy a fatüzelésű kandallók vagy cserépkályhák ne rejtenének veszélyeket.
Ha nyílt lánggal működő fűtő-, főző-, vízmelegítő van az otthonodban, feltétlenül szereltess légbevezetőt az ablakokba! (Nem elég, ha néha kinyitod az ablakot, állandó és automatikus szellőzés kell!)
- erre irányították a figyelmet.
A leglényegesebb ajánlásuk pedig az, hogy mindenképpen szerezzünk be egy szén-monoxid-érzékelőt is.
