Takács Péter úgy véli, hogy a háziorvosokra vonatkozó megjegyzését félreértelmezték.
Hamarosan új lehetőségek nyílhatnak a háziorvosok számára, mivel a vonatkozó rendeletcsomag már a társadalmi egyeztetés fázisában van - tájékoztatta a sajtót Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára egy keddi háttérbeszélgetés során, amelyről az MTI számolt be.
Takács kifejtette, hogy a szakrendelők leterheltségének mérséklését remélik a tervezett módosításoktól, emellett pedig az alapellátás megerősítése és a kórházakra való túlzott támaszkodás csökkentése is a céljaik között szerepel. Az államtitkár kiemelte, hogy a háziorvosok kompetencialistájára felkerülhetnek olyan fontos vizsgálatok, mint a kardiovaszkuláris rizikószűrés, a cukorbetegséggel kapcsolatos kezelési lehetőségek, a csontsűrűségmérés (Dexa-), illetve a férfiak esetében a prosztatadaganat előjeleként szolgáló PSA-szint meghatározásához szükséges laborvizsgálat elrendelése is.
Kitért arra, hogy fontos része a rendeletnek, hogy a háziorvosi kompetenciákat felsoroló mellékletet nem jogszabályban rögzítenék, hogy annak minden további módosítása gördülékenyen történhessen. Arról is beszélt, hogy a gyógyszerészi gondozás szakmai irányelvei elkészültek, így egyes krónikus betegségek esetében egy folyamatosan szedett gyógyszert a jövőben a gyógyszertárban a gyógyszerész vagy a szakasszisztens is meghosszabbíthat, kiadhat egy hónapra felírt recept nélkül is.
Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem családorvosi tanszékének vezetője kiemelte, hogy a kompetencialista bevezetése mérföldkőnek számít, amely várhatóan számos előnnyel jár majd. Békássy Szabolcs, az országos kollegiális vezető háziorvos, hangsúlyozta, hogy ez az újítás szorosan összefonódik az alapellátás fejlesztését célzó projekttel és a krónikus betegségmenedzsment programmal. Elmondta, hogy évente körülbelül 70 millió orvos-beteg találkozó zajlik a háziorvosi ellátás keretein belül, és ezek jelentős része "adminisztratív jellegű", mivel a háziorvosok nem rendelkeznek elegendő döntési jogkörrel. A javasolt intézkedések gyökeresen átalakíthatják ezt a helyzetet - tette hozzá.
Takács Péter nemrégiben megosztotta véleményét a háziorvosokkal kapcsolatban, különös figyelmet szentelve azokat érintő kijelentéseire. Az államtitkár az Ultrahang podcast legutóbbi epizódjában kifejtette, hogy a háziorvosi pálya betöltésének folyamata sokszor "maradékelven" történik, vagyis az egyetem elvégzése után a legkevésbé népszerű helyekre kerülnek a friss diplomások. A beszélgetés során a háziorvosi rendszer kihívásai is terítékre kerültek, és a műsorvezető felvetette, hogy miért tapasztalható egyre több üresen álló háziorvosi praxis. Erre az államtitkár válasza az volt:
"Most mennek nyugdíjba a kollégák és háziorvos utánpótlás nem volt. Ezt nagyon könnyű a kormányra rákenni, meg biztos, hogy a korábbi egészségügyi kormányzatok nem is foglalkoztak olyan kiemelten a háziorvoslással, mint ahogy én mostanában csinálom, de azért egy kicsit az orvosszakma is legyen önkritikus! Tehát a háziorvos az - hogy is mondjam - egy maradékelven választódott ki az egyetem után. Tehát az ment háziorvosnak, aki máshova, a klinikumba nem fért be, ami szerintem egy borzasztóan degradáló dolog, és ebben az orvostársadalomnak is [van felelőssége]."
Takács most azt nyilatkozta, hogy a szavait félreértették. „Ez egy politikai motivációval rendelkező, sikeres médiahamisítás volt” – tette hozzá. Véleménye szerint, aki meghallgatta az interjút, vagy azokat a kijelentéseit, amelyeket az utóbbi három évben a háziorvosokról tett, az tisztában van azzal, hogy valójában az ellenkezőjét gondolja annál, mint ami „a kiragadott és ellentétes jelentésűre átkonvertált mondat” sugall. „A háziorvosok többsége ezzel teljes mértékben tisztában van” – mondta.
Takács kifejtette, hogy véleménye szerint a kijelentés, miszerint egymillió magyar embernek ne lenne háziorvosa, nem állja meg a helyét. A Választási Földrajz tavaly októberi elemzése alapján Magyarország területén 1750 településen közel ötezer háziorvosi rendelő működik. Ugyanakkor 1405 település – főként kis népességű és községi jogállású helyek – esetében nem elérhető a helyi háziorvosi ellátás. Azokon a településeken, ahol nem áll rendelkezésre háziorvosi szolgálat, több mint félmillió ember él. Ezen kívül 338 település van, ahol körülbelül 390 ezer ember él, és bár lenne lehetőség háziorvosi ellátásra, orvos hiányában csak helyettesítéssel tudják megoldani a problémát. A részletes elemzés a témában itt érhető el.
Az államtitkár kifejtette, hogy a háziorvosi szakvizsgát szerzett orvosok körében egyre inkább elterjedtté vált, hogy nem saját praxist indítanak, hanem főállású helyettesítőként dolgoznak. Jelenleg körülbelül háromszáz ilyen orvos tevékenykedik, akik 660 településen látják el helyettesítési feladataikat. Takács véleménye szerint a finanszírozási és körzetrendszert olyan irányba kellene módosítani, hogy a jövőben a "nagyobb, üzemméretű" praxisok kialakítása legyen a cél, mivel szerinte "nincs értelme" a 200-300-400 fős praxisok fenntartásának.
Az államtitkár részletesen kifejtette azokat a jogi eljárásokat, amelyeket a kötelező védőoltások elutasítása miatt indítottak szülők orvosok ellen. Elmondása szerint az utóbbi években ezek az ügyek szaporodtak, jelenleg 49 ilyen per van folyamatban. Egy tervezett törvénymódosítás viszont lehetőséget adna arra, hogy az orvosok mentesüljenek a jogi eljárások alól, hiszen a vitás ügyek nem polgári peres úton folytatódnának, hanem a közigazgatási bíróságokhoz kerülnének. Az orvosok jogszabályok végrehajtásában vesznek részt, így a jogi felelősség nem őket terhelné, hanem a kormányhivatalokat.
