Von der Leyen nem fog részt venni Trump beiktatási ünnepségén, viszont "korai kapcsolatfelvételre" helyezi a hangsúlyt.
Az Európai Bizottság megerősítette, hogy az elnök, Ursula von der Leyen "nem tervezi", hogy részt vegyen Donald Trump beiktatásán.
Ursula von der Leyen nem kapott meghívást Donald Trump 47. amerikai elnök beiktatására, de igyekszik "a mielőbbi kapcsolatfelvételre" az új adminisztrációval - erősítette meg pénteken az Európai Bizottság.
Von der Leyen, aki elkötelezett támogatója a transzatlanti kapcsolatainknak, jelenleg a német Hannoverben lábadozik egy súlyos tüdőgyulladás után. E helyzet következtében a Bizottság elnöke lemondta minden hivatalos programját január első felére.
Otthoni munkavégzés közben jár, és eddig még nem delegálta a feladatokat.
"Nem tervezi, hogy részt vesz a beiktatáson" - közölte pénteken Paula Pinho, a Bizottság szóvivője.
"Jelenleg azon dolgozunk, hogy mielőbb felvegyük a kapcsolatot az újonnan hivatalba lépő adminisztrációval. Hogy ez január 20-a előtt, vagy közvetlenül utána fog megtörténni, azt még nem tudom biztosan megmondani" - tette hozzá.
Pinho nem pontosította, hogy ezek a "kapcsolatok" milyen formában valósulhatnak meg. A Bloomberg korábban beszámolt arról, hogy a Bizottság találkozót kíván szervezni Trumppal Floridában.
Von der Leyen nem tárgyalt Trumppal azóta, hogy november elején, néhány nappal az amerikai elnökválasztás után telefonon beszéltek - jegyezte meg a szóvivő.
A beszélgetés, amelyet von der Leyen "kiválónak" titulált, széles spektrumot ölelt fel, beleértve a védelmi politikát, Oroszország ukrajnai konfliktusát, a kereskedelem kérdéseit, valamint az energiahordozók helyzetét.
A Bizottság vezetője később elárulta, hogy felvetette az amerikai cseppfolyósított földgáz uniós importjának növelésének lehetőségét, amit a Trump által, a külföldi árukra kivetendő általános vámok elkerülésére tett ajánlatnak tekintettek.
Von der Leyen megjegyzései robbanásszerűen terjedtek el a médiában, hangsúlyozva, hogy az Európai Unió kész lépéseket tenni a republikánus elnök igényeinek figyelembevételére, mindez pedig a funkcionális együttműködés érdekében történik.
A héten a reményeink megingtak, amikor Trump kijelentette, hogy nem zárja ki annak lehetőségét, hogy katonai erőt vet be Grönland, a Dán Királysághoz tartozó hatalmas sziget megszerzésére.
"Nem vagyok biztos abban, hogy Dániának bármiféle jogalapja van erre, de ha van, akkor szerintem le kellene mondania róla, mivel nemzetbiztonsági szempontokból elengedhetetlen számunkra" - hangzott el egy sajtótájékoztatón.
Szavait zokon vette Grönland és Dánia miniszterelnöke, valamint a francia kormány is. Olaf Scholz német kancellár "nyugtalanságról" beszélt, és hangsúlyozta, hogy "a határokat nem szabad erőszakkal elmozdítani".
Ezzel ellentétben a Bizottság rendkívüli körültekintéssel közelítette meg a helyzetet, és nem mutatott hajlandóságot arra, hogy nyíltan elítélje Trumpnak a tagállam területi integritására irányuló verbális katonai fenyegetéseit.
Grönland, eltérően Dániától, nem része a 27 tagú uniós blokknak, azonban tengerentúli területként különleges helyzetben van. Ez a státusz lehetővé teszi számára, hogy hozzáférjen az uniós forrásokhoz, továbbá polgárai szabadon mozoghatnak az unió területén.
Két nap várakozást követően végre nyilvánosságra került von der Leyen nyilatkozata, amely a Trump által tett megjegyzésekre adott választ tartalmazza. A dokumentumot António Costa, az Európai Tanács elnökével folytatott konzultációt követően tette közzé.
"Az Európai Unió elkötelezett amellett, hogy megóvja állampolgárait, továbbá védelmezni fogja demokráciáink és szabadságjogaink épségét" - osztotta meg a közösségi platformokon.
Izgatottan várjuk a jövőbeli amerikai kormánnyal való konstruktív együttműködést, amely a közös értékeinkre és érdekeinkre épül. Egy kihívásokkal teli világban Európa és az Egyesült Államok közösen még nagyobb erőt képviselnek.
Trump visszatérése hatalmas tétet jelent Brüsszel és az egész európai blokk számára, különösen az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi támogatás szempontjából. A milliárdos már többször is arra figyelmeztetett, hogy csökkenteni kívánja ezt a támogatást. Ígéretével, miszerint gyorsan megoldást talál a háborúra, fokozta a félelmeket, hogy Ukrajna fájdalmas területi engedményekre kényszerülhet, ami Európa kiszolgáltatottságát növelheti egy esetleges orosz agresszióval szemben.
A megválasztott elnök emellett felerősítette a NATO-szövetségesekre irányuló nyomást, arra ösztönözve őket, hogy védelmi költségvetésüket radikálisan emeljék a GDP 2%-áról 5%-ra. Érdekesség, hogy ezt a célt még az Egyesült Államok sem sikerült elérnie.
A vámok kilátásba helyezése szintén nyugtalanítja az EU fővárosait, mivel ez tovább súlyosbíthatja a blokk gazdasági gondjait.
