Hasi fájdalmak mögött számos ok húzódhat meg, kezdve a vakbélgyulladástól egészen a hashártyagyulladásig. Az emésztőrendszer különféle problémái, fertőzések, vagy akár stressz is kiválthat ilyen kellemetlen tüneteket. Érdemes alaposan megfigyelni a fájdal

Elsőre talán fel sem merülne, mennyi különböző ok állhat a hasi fájdalmak hátterében. Érdemes figyelni a testünk jelzéseire, mert ezek segíthetnek észrevenni, ha valami nincs rendben.

A hasi kopogtatás során tapasztalható érzékenység gyakran utalhat diffúz vagy hashártyagyulladásra. Fontos, hogy elvégezzük a rektális vizsgálatot, míg a nőknél a kismedencei területet is ki kell értékelni. A hasi tünetek diagnosztizálása különösen nehéz lehet gyermekeknél, illetve nagyon idős betegeknél. Gyakori kísérő jelenségek közé tartozik a láz és a leukocitózis, de ezek nem mindig jelennek meg. Amennyiben lehetséges és van elegendő idő, érdemes vérből és a hashártyafolyadékból tenyésztést végezni.

Mind aerob, mind anaerob (tehát levegőn ill. levegőtől elzárt térben szaporodó) baktériumok lehetnek. Az előbbi csoportból gyakoribbak az E. coli, a Proteus és a Klebsiella (20%), míg az utóbbiak közül a B. fragilis, a Clostridium és a Bacteroides fajok. Előfordulhat gomba is (Candida), akkor nem antibiotikum, hanem célzott gombaellenes kezelés szükséges.

A peritonitisz kialakulásának hátterében számos ok állhat, amelyek között szerepelhet helyi vagy kiterjedt gyulladás, bakteriális fertőzés, valamint irritáló anyagok, mint például epesavak vagy gyomortartalom jelenléte. A betegség jellemző kísérője a diffúz vagy lokalizált hasi fájdalom. Fontos figyelembe venni, hogy a kiváltó okok között ott lehet egy nemrégiben végzett műtét, baleset, utazás vagy akár dialízis is. A hashártya gyulladása gyakran csak egy másik állapot, például akut bélátfúródás, műtét utáni szövődmény, hasi baleset következménye, vagy hasi tályog tünete. A diagnózis felállításához laborvizsgálatok, röntgenfelvételek (mellkas röntgen a rekesz feletti betegségek kizárására), illetve a hashártyafolyadék leszívása is hozzájárulhat. A kezelés során fontos a folyadékpótlás, szonda alkalmazása, sürgős sebészi konzultáció, valamint célzott antibiotikus terápia, amely általában 7-10 napig tart.

Bizonytalan eredetű lázas betegen gyanakodnak ennek meglétére, ráadásul a hasi tályog "alattomosan" kezdődik. Hajlamosíthat rá gyulladásos bélbetegség, divertikulitisz, hasi műtét/trauma. Jellemzően szervi átfúródás, előzetes fertőzések kiterjedése, sebészi beavatkozás vagy hasi trauma következménye.

Tünetek: A betegnél láz, hidegrázás, étvágycsökkenés és testsúlyvesztés figyelhető meg, esetleg hasi fájdalom is jelentkezhet. Diagnózis: A legmegfelelőbb vizsgálati módszer a hasi CT, amely segít pontosan feltérképezni a problémát. Terápia: A tályog drénezése szükséges a bent lévő folyadék elvezetésére, emellett antibiotikumos kezelést is alkalmazunk a fertőzés megszüntetésére.

Májtályog - egy különösen ritka betegség, amely helyi szinten terjedhet, és gyakran áttétes fertőzések következményeként alakul ki. Például, epeúti fertőzés vagy akár daganatos elzáródás is állhat a kialakulásának hátterében.

Előfordulhat még ritkán léptályog, vagy ún. retroperitoneális (hashártya mögötti terület tályogja). Minden esetben a drenázs (tehát a leszívás, elvezetés), és az erőteljes pl. intravénás antibiotikum terápia a legfontosabb.

A féregnyúlvány elzáródása következtében a baktériumok gyulladást idéznek elő az appendix falában. Ez a folyamat a bélnyálkahártya vérellátásának romlásához vezet, ami bakteriális inváziót eredményezhet, és a szöveti elhalás kockázatával jár, amely átfúródáshoz is vezethet. Leggyakrabban az E. coli és a Bacteroides baktériumok felelősek e jelenségért. A diagnózis a klinikai tünetekre támaszkodik, de a hasi ultrahangvizsgálat hasznos eszközként szolgál, mivel csökkenti a szükségtelen műtétek számát. A sebészi konzílium elengedhetetlen a helyes döntéshozatalhoz. A legnagyobb kockázatot a szövődmények jelentik, például a hashártyagyulladás vagy a hasi tályog, amelyek különösen gyerekeknél és idősebb felnőtteknél veszélyesek, mivel a tünetek gyakran nem olyan egyértelműek. A kezelés általában sebészi beavatkozást és antibiotikumok alkalmazását foglalja magában.

A lényeg az, hogy a vastagbél falának gyengülése következtében nyálkahártya sérvek, más néven divertikulumok alakulnak ki. Ez a jelenség különösen 45 éves kor felett válik gyakoribbá. A bélfal rugalmassága csökken, miközben a belső nyomás fokozódik. A divertikulózis tünetei közé tartozik a bal alsó hasi fájdalom, puffadás, szélgörcs és hányinger.

Diagnosztika: láz, és magasabb fehérvérsejtszám, hasi fájdalom, kopogtatási érzékenység. Vér a székletben fellelhető. Itt is jó eszköz lehet a hasi CT vizsgálat. Bizonytalan diagnózis esetén indokolt lehet a kolonoszkópia (vastagbél endoszkópiája). Kezelése: 7-10 napos antibiotikum kezelés, majd rostdús diéta. A súlyosabb beteg kórházi kezelést kap, kb. 3 napig csak infúziós folyadékpótlás, majd gyógyszeres kezelés. Ha a tünetek nem javulnak (és esetleg tályog alakul ki) műtét válhat szükségessé.

Többféle típusuk is lehet, mindezt röviden bemutatjuk.

Az akut hasnyálmirigy-gyulladás egy steril állapot, amelyet nem baktériumok, hanem önmagában a hasnyálmirigy által termelt enzimek okoznak, amelyek a szerv szövetét emésztik fel. A fertőzés ebben az esetben általában csupán egy szövődmény, nem pedig az alapvető kiváltó ok.

Az emésztőrendszer problémái mögött számos tényező állhat, mint például alkohol fogyasztás, epekő jelenléte, hasi műtétek, hasra mért sérülések, terhesség vagy hasnyálmirigy daganatok. A legmegbízhatóbb diagnosztikai módszer a hasi CT vizsgálat, amely nemcsak a kövek azonosítására alkalmas, hanem a hasnyálmirigy gyulladásának és elhalásának mértékét is meg tudja határozni. A páciensek körülbelül 20%-ánál a gyulladás súlyos, és előfordulhat, hogy steril vagy fertőzött elhalással társul. A szöveti elhalás mértéke közvetlenül befolyásolja a felülfertőzés kockázatát – minél kiterjedtebb az elhalás, annál nagyobb a veszélye ennek. A kezelés során antibiotikumok alkalmazása javasolt, különösen korszerű, erős hatású készítmények formájában. Műtéti beavatkozásra is szükség lehet, különösen akkor, ha fertőzés lép fel, amelyet sürgősen kezelni kell. Ilyen esetekben a vénás folyadékpótlás is kulcsfontosságú. Továbbá, tályogok kialakulása esetén azok drenálása, azaz megnyitása és leeresztése elengedhetetlen, valamint antibiotikumok beadása és intravénás táplálás is szükséges a beteg állapotának stabilizálása érdekében.

A hasfertőzések kezelésekor kiemelkedő jelentőséggel bír az intravénás vagy infúziós folyadék- és tápanyagpótlás. Gyakran előfordul, hogy a gyógyulás előrehaladtáig a szájon át történő táplálkozás nemcsak megengedhetetlen, hanem kifejezetten kockázatos is lehet, hiszen ez további szövődményekhez és felülfertőzésekhez vezethet.