Ursula von der Leyen által javasolt 2000 milliárd eurós uniós költségvetésének leglényegesebb hat aspektusa 1. **Fenntarthatóság és zöld átmenet**: A költségvetés hangsúlyt fektet a környezetvédelemre, célja a klímaváltozás elleni harc támogatása, beleér

Az Európai Unió következő hétéves költségvetésének tervezete óriási hullámokat vert Brüsszelben, hiszen a rendkívül ambiciózus, 2 ezer milliárd eurós keret mindenki számára meglepetésként érkezett. Ekkora összegre senki sem készülhetett fel, hiszen még a legfrissebb pletykák és kiszivárgott információk sem adtak ennyire merész előrejelzéseket.

Az Európai Bizottság elnöke szerdán újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a következő költségvetés lesz "a legambiciózusabb" a blokk történetében.

"A jövőben még inkább stratégiai szemléletűvé, rugalmasabbá és átláthatóbbá válunk" - folytatta. "Növelni fogjuk a reagálóképességünk mértékét, és fokozott figyelmet fordítunk a függetlenségünk erősítésére."

Mi az, ami a tervezetét igazán egyedivé és különlegessé varázsolja?

Íme, a Von der Leyen által előterjesztett költségvetés hat legfontosabb pontja azzal a fontos ténnyel, hogy a dolgok drámaian megváltoznak majd, amint a tárgyalások megkezdődnek.

Von der Leyen nyíltan osztotta meg velünk a 2000 milliárd eurós költségvetés mögött rejlő elképzeléseit és személyes tapasztalatait, amelyek az egymást követő válságok legyőzésére irányulnak.

Hat év brüsszeli tartózkodása során számos sorsfordító eseménnyel találkozott: átélte a COVID-19 világjárványt, tanúja volt Oroszország ukrajnai inváziójának, és a globális energiaárak drámai emelkedésének is. Az infláció soha nem látott magasságokba szökött, miközben Kína tisztességtelen versenye új kihívások elé állította a piacokat. Emellett szembesült pusztító természeti katasztrófákkal, a legújabb technológiák megjelenésével, valamint kibertámadásokkal, amelyek a kritikus infrastruktúrákat fenyegették. Ráadásul nemrégiben Donald Trump vámintézkedései is újabb bonyodalmakat hoztak.

A kihívások végtelennek tűnő sora rendkívüli nyomást gyakorolt a blokk közös költségvetésére, olyan mértékben, hogy Von der Leyennek már az első mandátuma felénél szüksége volt arra, hogy a 27 tagállam vezetőjétől pénzügyi kiegészítés jóváhagyását kérje.

"Minden egyes esetben rendkívül kihívást jelentett, hogy gyorsan és a szükséges pénzügyi háttérrel válaszoljunk" - ismerte el, hozzátéve, hogy a rendelkezésre álló források 90%-a már "rögzített", így alig maradt lehetőség a mozgásra.

"Nagyobb rugalmasságot szeretnénk. Nem kellene mindenről egyszer, hét évre szólóan dönteni" - mondta.

A jelenlegi költségvetés alapján eddig 52 program működését tervezték, azonban ezt a számot a következő ciklusban 16-ra csökkentik. Ezen kívül a rendelkezésre álló források egy részét szándékosan felosztatlanul tartják, hogy a Bizottság és a tagállamok rugalmasabban és gyorsabban tudjanak reagálni a folyamatosan változó helyzetekre.

Von der Leyen ezzel egyidőben egy speciális, akár 400 milliárd eurós hitelmechanizmust is javasol, amelyet "ismeretlen válsághelyzet" esetén lehetne bevetni. Az eszközt nem azonnal hozzák létre, hanem egy várakozó tartalék lesz, amelyet szükség esetén lehet majd aktiválni.

"Ez egy olyan alkalom, amelyhez nem a megszokott időszakokban érdemes fordulni" - felelte.

Brüsszel híres arról, hogy az európai piacon ellentmondásos fúziókat blokkol.

Ezúttal von der Leyen szemet huny. A Bizottság vezetője azt képzelte el, hogy az eddig a költségvetés két legnagyobb keretét - a Közös Agrárpolitikát (KAP) és a kohéziós alapokat - egyetlen pénzalapba olvasztja össze.

Ez az új, nemzeti és regionális partnerségi tervek néven ismert kezdeményezés forradalmi lépés a szociálpolitikában, a halászati és tengerpolitikában, a migráció kezelésében, a határigazgatásban és a belső biztonság megerősítésében. A tervek összesen 865 milliárd eurónyi forrást fognak mozgósítani hét év leforgása alatt.

"A mezőgazdaság és a kohézió képezik az európai szolidaritás, valamint az európai modellbe való befektetés alapvető alappilléreit" - nyilatkozta Von der Leyen.

Bár a 865 milliárd euró csábítónak tűnhet, az ördög a részletekben rejlik.

A következő költségvetés 300 milliárd eurót szán a Közös Agrárpolitika (KAP) támogatására, amely magában foglalja a gazdák anyagi segítését is. Érdekes összehasonlításként: a jelenlegi költségvetés 386,6 milliárd eurót irányoz elő a KAP teljes körű finanszírozására, amelyből a közvetlen kifizetésekre 270 milliárd euró jut.

Az Euronews által megkérdezett agrárpolitikai szakértők egyöntetű véleménye szerint, ha figyelembe vesszük az inflációs hatásokat, Von der Leyen javaslata reálértéken 20-30%-os csökkentést eredményez a mezőgazdasági kiadások terén. Ez a mértékű csökkentés különösen figyelemre méltó, tekintettel a 2023-2024-es időszakban várható mezőgazdasági protesthullámok következményeire is.

A lépést az agrár-élelmiszeripari ágazat azonnal elítélte, és valószínűleg a KAP legnagyobb kedvezményezettjei, mint Franciaország, Olaszország és Spanyolország, vitatni fogják. Ugyanakkor az északi tagállamok üdvözölni fogják, amelyek következetesen a KAP tartós dominanciájának csökkentését szorgalmazták a modernkori prioritások javára.

Von der Leyen javaslatának egyik figyelemre méltó újítása a jogállamiság kiemelt szerepének hangsúlyozása. Első mandátuma alatt a végrehajtó hatalom jelentős uniós forrásokat fagyasztott be Magyarország és Lengyelország számára, mivel e két ország fokozatosan eltávolodott a demokratikus normáktól, és folyamatosan megsértette az uniós jogszabályokat.

A befagyasztás csupán a pénzeszközök egy részére vonatkozott, ami tovább növelte azokat a bírálatokat, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy a Bizottság lehetővé tette, hogy az adófizetők pénze az uniós jog és az alapvető jogok megsértése ellenére is továbbra is kikerüljön a rendszerből.

A kritikák hatással voltak Von der Leyenre: mostantól a mezőgazdasági támogatásoktól a szociálpolitikáig minden pénzeszközt a jogállamiság tiszteletben tartásához kíván kötni.

"A jogállamiság elve minden uniós költségvetésből származó támogatás esetében kötelező érvényű" - nyilatkozta szerdán.

"Biztosítani fogjuk a felelős költekezést és a teljes elszámoltathatóságot, nagyon erős biztosítékokkal és a megfelelő ösztönzőkkel. Ez szolgálja a polgárokat".

A tagállamoknak a nemzeti és regionális partnerségi tervek elindítása előtt igazolniuk kell a jogállamiság elveinek betartását. A Bizottság figyelmeztetése szerint a jogsértések bármikor a kifizetések leállításához vezethetnek, a jogsértés jellegétől, időtartamától, súlyosságától és terjedelmétől függően. Amennyiben a szabálytalanságok nem kerülnek megfelelő kezelésre, a befagyasztott összegeket más prioritásokra fogják átcsoportosítani.

Bár a kikötéseket a legtöbb tagállam, különösen a nettó befizetők üdvözölni fogják, enyhén szólva valószínűtlen, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök, a jogállamisági feltételrendszer legfőbb kritikusa támogatni fogja az átalakított rendszert. A költségvetés jóváhagyásához egyhangúság szükséges, vagyis a vétójog érvényesül.

Von der Leyen jelentős költségvetési elképzelése a 21. század geopolitikai kihívásainak, különösen Oroszország Ukrajna ellen indított brutális háborújának hatására született.

Ambiciózus tervezetének egyedülálló elemei közé tartozik egy 100 milliárd eurós alap, amely kizárólag Ukrajna helyreállításának és újjáépítésének támogatására szolgál, és amelynek költségei minden egyes nappal nőnek, amíg Moszkva folytatja a bombázást.

Az új javaslat az 50 milliárd eurós Ukrajna-eszközre épít, amelyet a vezetők 2024 elején hagytak jóvá, célja pedig, hogy a támogatás rendszere megbízhatóbb és kiszámíthatóbb legyen. Ez a program kedvező hiteleket ötvöz a vissza nem térítendő támogatásokkal, hogy Kijevnek segítsen stabilizálni a törékeny gazdaságát és újjáépíteni az infrastruktúráját.

Az eszköz azonban hamarosan kimerülőben van.

"Javaslatunk szerint 100 milliárd eurót különítenénk el az Ukrajna-eszköz újbóli feltöltésére" - nyilatkozta Von der Leyen.

A Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az új költségvetést, amelynek tárgyalása akár két évig is elhúzódhat, a jövőben érdemes lesz felülvizsgálni. Ez különösen fontos lehet, ha bármelyik tagjelölt ország, mint például Ukrajna, Moldova, Észak-Macedónia, Albánia vagy Montenegró, sikeresen befejezi a csatlakozási folyamatát.

Az ad hoc felülvizsgálat keretében figyelembe fogják venni az új tagállam méretét, pénzügyi szükségleteit, valamint azt, hogy miként járul hozzá a közös költségvetéshez.

"Ez a megoldás az előző csatlakozások alkalmával bevált, és biztos vagyok benne, hogy most is eredményes lesz" - felelte.

Oroszország agressziós háborújának másik nyilvánvaló következménye a védelmi képességek megerősítésére irányuló koncentrált törekvés Európa-szerte. A vezetők 2030-at tűzték ki határidőként, ameddig a blokknak készen kell állnia egy esetleges orosz támadás elhárítására.

E küldetés teljesítése szemet gyönyörködtető összegeket igényel az ipari termelés bővítésére és a legmodernebb halálos eszközök beszerzésére.

Tervének részeként Von der Leyen 131 milliárd eurót tesz le az asztalra a védelmi és az űrágazat fellendítésére, amelyek Brüsszel szerint összekapcsolódnak. A "Buy European" záradék a hazai vállalatok előnyben részesítését biztosítja majd.

Van azonban egy fontos akadály: az uniós megállapodások alapján a közös költségvetésből szigorúan tilos a fegyverek és lőszerek közvetlen vásárlásának finanszírozása. Ez különösen problémás, mivel jelenleg ez a kérdés a tagállamok számára a legégetőbb prioritás.

Von der Leyen mesterien navigál a szabályozási keretek között, úgy, hogy a pénzügyi forrásokat a fegyvergyártás különböző területeire irányítja. Kiemelt figyelmet fordít a kutatás és innováció serkentésére, a gazdasági hatékonyság növelésére, a prototípusok piaci bevezetésére, a magánbefektetések aktiválására, valamint a kereslet összegyűjtésére.

Emellett több uniós forrást kíván a katonai mobilitást szolgáló közlekedési infrastruktúrába irányítani, "hogy fegyveres erőink gyorsabban, jobban és együtt mozoghassanak".

Másképp fogalmazva, minden egyes aspektust támogatna, kivéve a fegyverek beszerzését maguknak.

Az ambíció nem mentes a költségektől.

Von der Leyen 2 ezer milliárd eurós költségvetési terve a 2028-2032-es időszakra markáns fejlődést tükröz, összehasonlítva a 2020 nyarán a vezetők által jóváhagyott 1,2 ezer milliárd eurós kerettel.

Mégis ragaszkodik ahhoz, hogy az emelés nem érződik a fővárosokban, amíg a fővárosok felhatalmazzák a Bizottságot, hogy önállóan szerezzen pénzt.

Brüsszel hagyományosan a vámok és a hozzáadottérték-adó révén biztosítja a közös költségvetés egy részének finanszírozását. Most azonban új irányt kíván venni, és öt új forrást szeretne bevonni a rendszerbe.

A következő lépések közül kettő a blokk éghajlat-politikájának alapjain nyugszik: az első a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS), ahol a vállalatok krediteket vásárolnak és értékesítenek az üvegházhatású gázok kibocsátásának ellensúlyozására. A második pedig a szén-dioxid-kiegyenlítési mechanizmus (CBAM), amely külön díjat alkalmaz az EU területére beérkező, szén-dioxid-intenzív termékekre.

Von der Leyen emellett három új adót tervez az elektronikus hulladékra, a dohánytermékekre és a 100 millió eurónál nagyobb éves forgalmú vállalatokra.

A Bizottság becslései szerint a régi és az új saját források összesen évi 58,5 milliárd eurót fognak bevonni. Ez az összeg elegendő lesz a COVID-időszakból származó adósság évi 24 milliárd eurós visszafizetésének fedezésére, és hozzájárul más keretösszegekhez is.

"A feladat világos: rendezni kell a közös helyreállítási hitelünket, és alkalmazkodnunk kell a modern kor kihívásaihoz" - nyilatkozta von der Leyen.

Az 58,5 milliárd euró egy idealista vízió, hiszen feltételezi, hogy a tagállamok zökkenőmentesen és gyorsan jóváhagyják mind az öt intézkedést, köztük az új adókat is. A valóság azonban másképp fest: az adók körüli viták valószínűleg hevesek lesznek, és nem kizárt, hogy a hosszas és fárasztó tárgyalások során a tervek jelentős része módosul, vagy akár teljesen meghiúsul.

Beszédes, hogy Von der Leyen korábbi javaslata a saját források átalakításáról még mindig az asztalon van, és megoldásra vár.