Trump tervei szerint a szövetségi katasztrófavédelmi rendszer átalakítására készül, de vajon milyen következményekkel járna ez? A leépítések mögött húzódó motivációk és a potenciális kockázatok komoly aggodalmakat vetnek fel. Milyen árát fizetnénk a bizto
A korábbi és a jelenlegi elnök véleménye szerint a FEMA működése túl költséges, ezért a jövőben az államoknak kellene átvállalniuk a felelősséget, valamint az esetleges következményeket is.
Donald Trump hónapok óta hangoztatja, hogy véget vetne a FEMA, vagyis a szövetségi katasztrófavédelmi ügynökség működésének. Most először hangzott el konkrét időpont: a jelenlegi hurrikánszezon lezárulta után, tehát novembertől kezdene hozzá a szervezet fokozatos felszámolásához.
"A FEMA kísérlete nem bizonyult sikeresnek. Rendkívül költséges, és nem teljesíti a rá rótt feladatokat."
"Adj neki egyedi jelleget!" – mondta Trump az Ovális Irodában, hangsúlyozva, hogy a helyi és állami irányítás erősítése mellett áll ki.
Kristi Noem belbiztonsági miniszter megerősítette a bejelentést, miszerint a FEMA “több ezer, ha nem több millió emberrel szemben vallott kudarcot”. Ennek tükrében az elnök jogosan kívánja megszüntetni a szervezet jelenlegi formáját. Érdekes módon a nyilatkozat egy olyan sajtótájékoztatón hangzott el, amely eredetileg az erdőtüzek és a tűzmegelőzés témájával foglalkozott, de hamar átcsúszott a mind gyakrabban előforduló természeti katasztrófákra, amelyek éppen azok az okok, amelyek miatt a FEMA létrejött.
Trump 2024-es kampánya óta folyamatosan bírálja a szövetségi katasztrófavédelem működését, és már január 22-én, elnöksége második ciklusának második napján elindította az ügynökség leépítését. A Fehér Ház eddig több mint egymilliárd dollárnyi FEMA-támogatást felfüggesztett, miközben próbálkozott további 2,2 milliárd dollár befagyasztásával is, amely katasztrófa-megelőzési programokra lett volna szánva.
Bár Trump úgy véli, hogy az új rendszer nagyobb "helyi kontrollt" kínál, sokan aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a támogatások elosztása még inkább politikai szempontok szerint fog zajlani. Missouri példáján keresztül, amelyet maga Trump hozott fel, jól látszik ez a jelenség: az állam 120 millió dollárt igényelt a tornádók utáni helyreállításra, de végül kevesebb mint kétharmadát kapták meg. Ennek ellenére a republikánus kormányzó kifejezte háláját az elnök felé. Ez az eset arra utal, hogy a jövőben a pénzek olyan helyeken fognak landolni, ahol a politikai támogatás erősebb, míg a politikailag ellenséges vezetésű államok valószínűleg kevesebb támogatásban részesülnek.
A FEMA nem mentes a kritikától, de a szövetségi támogatás elengedhetetlen a nagy léptékű katasztrófák utáni helyreállítás során. Trump elképzelése egy olyan jövő felé irányít, ahol az államok magukra vannak utalva a vészhelyzetek kezelésében, és a segítség mértéke attól függ, hogy egyesek mennyire lojálisak a központi hatalomhoz. Ez a megközelítés pedig alapjaiban kérdőjelezi meg az amerikai rendszer egyik legfontosabb alapelvét, amely a válsághelyzetekben való közös cselekvésre épül.
