Több százezer forintos pénzbírságot szabhatnak ki a rendszerellenes demonstrálókra.

A rendőrségi határozatokban gyakran a KRESZ-re hivatkoznak.

Az elmúlt hetekben zajló rendszerellenes tüntetéseken részt vevő egyének egyre gyakrabban lépnek nyilvánosság elé, miután komoly bírságokat kaptak a hatóságoktól. A 444 híradása alapján van, aki már 292 ezer forintot is elérő büntetéssel néz szembe a kiszabott összegek miatt.

A rendőrség elsősorban közlekedési szabálysértésekre hivatkozva szabja ki a bírságokat, függetlenül attól, hogy a demonstrálók pontosan milyen módon vettek részt a megmozdulásokban. Egységes bírságösszegek, eltérő helyzetek, a beszámolók alapján a rendőrség gyakran 84 500 forintos bírságot szab ki első alkalommal, míg visszaesőként 104 000 forintos büntetést is kiszabhatnak. Egy tüntető például három alkalommal kapott bírságot, kétszer az MTVA előtti akciókért, egyszer pedig egy áprilisi blokád során, összesen 274 000 forint értékben.

A rendőrségi intézkedésekben gyakran hivatkoznak a KRESZ 21. § (1) bekezdésére, amely előírja, hogy a gyalogosoknak a járdán kell közlekedniük, ha pedig ez nem elérhető, akkor a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton. Az MTVA-s demonstrációk kapcsán pedig a KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontja kerül előtérbe, amely a közlekedés biztonságának megsértését tilalmazza. A jogi segítségnyújtás és a jogi lépések terén több tüntető nem ismeri el a szabálysértést, ezért rendőrségi meghallgatást kértek.

A TASZ, a Kutyapárt és a Momentum jogászai együttműködve nyújtanak jogi támogatást az érintettek számára. Emlékezetes, hogy 2020-ban egy tüntető a Clark Ádám téri demonstráción 250 000 forintos bírságot kapott, ám a bíróság később ezt a büntetést megszüntette, megállapítva, hogy nem történt szabálysértés. Jelenleg a demonstrálók és jogvédő csoportok úgy vélik, hogy a kiszabott bírságok célja a félelemkeltés és a tüntetések számának csökkentése, függetlenül attól, hogy a résztvevők milyen módon vettek részt a megmozdulásokban.