Az iskolai ámokfutással vádolt szerb fiú szülei ügyében megszületett a jogi döntés.
Tizennégy és fél évi börtönre ítélte a tavalyi belgrádi iskolai ámokfutással vádolt fiú apját a belgrádi felsőbíróság, míg anyjára három év letöltendő börtönbüntetést szabott ki első fokon a testület. A fiú lövészoktatóját 15 hónapra ítélték.
Egy tragikus esemény történt Belgrádban 2023. május 3-án, amikor egy fiú kilenc osztálytársát és az iskolaőrt megölte egy általános iskolában. Mivel a fiú mindössze 13 éves volt a bűncselekmény elkövetésekor, a szerb jogszabályok értelmében nem vonható felelősségre büntetőjogilag. Jelenleg pszichiátriai megfigyelés alatt áll. Az eset kapcsán apját a közbiztonság súlyos veszélyeztetésével, valamint a kiskorú elhanyagolásával vádolják, míg anyját ugyanezek mellett illegális fegyverbirtoklással is. Mindkét szülő azonban tagadja, hogy bármiféle bűncselekményt elkövettek volna.
Az eljárás januárban kezdődött a szülők és a lövészoktató ellen.
A vádirat alapján a fiú apja volt az, aki bevezette őt a fegyverhasználat rejtelmeibe, és rendszeresen látogatták a lőteret. Bár a férfi megkapta a fegyvertartási engedélyt, sajnálatos módon a fegyvereit nem a biztonsági előírásoknak megfelelően őrizte.
Az iskolai tömeggyilkosság helyszíne még mindig zárva tart, a tragédia színhelyéül szolgáló tantermet nem használják, de az intézmény más részein az oktatás rendben folyik tovább. A tervek szerint a teremből emlékhelyet fognak létrehozni, hogy tiszteletünket tegyük az esemény áldozatai előtt. A történtek következtében sok diák szülei úgy döntöttek, hogy más iskolákba íratják át őket, hogy elkerüljék a múlt fájdalmát.
Az iskolai ámokfutást követő éjszakán egy 20 éves fiatal férfi gépkarabéllyal nyitott tüzet a Belgrád közelében található Mladenovacon, e szörnyű tett következtében nyolc ember vesztette életét. Az elkövetőt december elején húsz év börtönbüntetésre ítélték. Szerbiában a legsúlyosabb büntetés, amit kiszabhatnak, negyven év börtön, ám Uros Blazic ekkor csupán húszéves volt, így a helyi jogszabályok értelmében legfeljebb húsz évre ítélhető.
A két eset megrázta Szerbiát, és tömegtüntetésekhez vezetett.
A tömeggyilkosságokat követően a szerb kormány számos intézkedést hozott a helyzet kezelésére. Többek között bevezették a fegyverleadási amnesztiát, amelynek keretében az állampolgárok már több mint százezer fegyvert és lőszert adtak vissza. Ezen túlmenően Szerbia minden iskolájában állandó rendőri jelenlétet alakítottak ki, valamint elindították a büntetőjogi felelősség alsó korhatárának 14 évről 12 évre csökkentését.
A kilencvenes évek délszláv konfliktusai következtében a civil lakosság körében számos fegyver maradt hátra. A médiában megjelent információk alapján Szerbiában átlagosan 100 emberre jut körülbelül 40 lőfegyver, ami figyelemreméltóan magas arányt mutat.
