A távmunkában dolgozó munkavállalók adózása, akik az Európai Unió más tagországában élnek, egy izgalmas és összetett téma. Az ilyen munkavállalók esetében fontos figyelembe venni a nemzetközi adózási szabályokat, amelyek meghatározzák, hogy melyik ország

A kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó szabályok figyelembevételével a munkáltatónak több fontos tényezőt kell mérlegelnie, ha távmunkás munkavállalója az EU egy másik tagállamában végzi a munkáját. Horváthné Szabó Beáta adószakértő részletesen kifejti a legfontosabb szempontokat, amelyek segíthetnek a munkáltatóknak a helyes döntések meghozatalában. Először is, fontos tisztázni, hogy a munkavállaló hol rendelkezik állandó lakóhellyel, valamint hogy a munkavégzés helye melyik ország joghatósága alá tartozik. Ezen kívül a munkáltatónak figyelembe kell vennie a munkavállaló jövedelmének adóztatására vonatkozó nemzetközi egyezményeket is, hogy elkerülje a kettős adóztatást. Emellett, a távmunkás foglalkoztatás során a munkáltató köteles betartani a helyi munkaügyi és adózási előírásokat is, amelyek az adott tagállamban érvényesek. Ez magában foglalja a munkaidő, a munkakörülmények és a munkavállalói jogok betartását is. Végül, a munkáltatónak célszerű konzultálnia adószakértőkkel vagy jogi tanácsadókkal, hogy biztosan megfeleljen a különböző országok szabályainak, és minimálisra csökkentse az esetleges jogi kockázatokat.
SZAKÉRTŐNK TIPPJE:
Amennyiben a magánszemély magyar adóügyi illetősége az egyezmény keretein belül megmarad, és a külföldön eltöltött napok száma a vonatkozó pénzügyi év során nem lépi túl a 183 napot, továbbá nem alakul ki telephely külföldön, akkor az szja-kötelezettség Magyarországra vonatkozik.
A munkáltató felelőssége és feladata az esetleges kettős adóztatással kapcsolatban kiemelkedően fontos, mivel ez hatással van a munkavállalók jövedelmére és pénzügyi helyzetére. A munkáltatónak elsődlegesen biztosítania kell, hogy a munkavállalók jövedelme a megfelelő adózási szabályok szerint kerüljön besorolásra. Ez magában foglalja a helyes adókulcsok alkalmazását és a szükséges dokumentációk beszerzését, amelyek segíthetnek elkerülni a kettős adóztatást. Továbbá, a munkáltatónak tájékoztatnia kell a dolgozókat a nemzetközi adózási megállapodásokról és a kettős adóztatást elkerülő egyezményekről, amelyek lehetővé tehetik számukra, hogy csökkentsék az adóterheket, ha több országban is dolgoznak. A munkáltatónak együtt kell működnie a könyvelőkkel és adótanácsadókkal, hogy pontosan és időben eleget tegyenek a jogszabályi kötelezettségeknek. Végül, ha a munkáltató tudomást szerez a kettős adóztatás lehetőségéről, fontos, hogy proaktívan lépéseket tegyen a helyzet tisztázása érdekében, például az érintett hatóságokkal való kapcsolattartás révén, hogy a munkavállalók számára a lehető legkedvezőbb megoldásokat találják meg. Ez nemcsak a munkavállalók érdekeit szolgálja, hanem a cég hírnevét és jogi felelősségét is védi.
Addig, amíg a magánszemély nem tudja igazolni görög illetőségét a görög adóhatóság által kiállított illetőségigazolással, a magyar munkáltató jogszerűen jár el, ha levonja az szja-előleget és azt befizeti az adóhatóságnak.
2. Felmerül a kérdés, hogy a munkáltatónak van-e kötelezettsége ellenőrizni a kettős adóztatás elkerüléséről szóló jogszabályok érvényességét. Alapvetően a fő felelősség a munkavállalóra hárul, azonban érdemes alaposan utánajárni annak, hogy a távmunkában végzett tevékenység miatt Görögországban nem keletkezik-e telephely a magyar munkáltató számára. Amennyiben ez valóban így van, akkor a munkáltatónak kell foglalkoznia a telephelyhez kapcsolódó kötelezettségekkel.
3. Ha létezik, milyen határokig terjed? Repülőjegyek, utazások ellenőrzése és érvényesítése?
A munkavállalóknak kötelező vezetniük egy utazási naptárt, amelyet ajánlott havonta bekérni tőlük. A naptárban szereplő adatok hitelesítésére lehetőség van a repülőjegyek másolatának bemutatásával.
Ha a munkavállaló állítása szerint a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó feltételek nem teljesülnek, mert több mint 183 napot tölt Görögországban, és a fennmaradó időt sem Magyarországon, hanem egy másik EU-s tagállamban, akkor a munkáltatónak több fontos kötelezettsége van a bérszámfejtés és az adózás terén. Először is, a munkáltatónak figyelembe kell vennie a munkavállaló adóügyi lakóhelyét, és meg kell állapítania, hogy az adott EU-s országban van-e adózási kötelezettsége. Amennyiben a munkavállaló ott adózik, a munkáltatónak az adott ország adószabályai szerint kell eljárnia, beleértve a bérszámfejtést és az adólevonásokat is. Másodszor, a munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló megfelelően be legyen jelentve az adott ország adóhatóságánál, és hogy a szükséges adóbevallásokat időben és pontosan benyújtsa. Emellett a munkáltatónak figyelembe kell vennie a helyi szociális biztosítási kötelezettségeket is, mivel ezek országonként eltérőek lehetnek. Végül, a munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalót a vonatkozó jogszabályokról és az adózásra vonatkozó kötelezettségekről, hogy a munkavállaló tisztában legyen a saját adóügyi helyzetével és kötelezettségeivel. A megfelelő tájékoztatás és a pontos bérszámfejtés elengedhetetlen a jogi problémák elkerülése érdekében.
Amennyiben egy magánszemély magyar illetőségű, és más országokban nem számítanak rá illetőséggel bíróként, akkor a magyar munkáltató jogszerűen levonhatja tőle a magyar személyi jövedelemadót (szja). Viszont, ha később a külföldi adóhatóság megállapítja, hogy a személy illetősége megváltozott, vagy hogy a munkabér külföldön adózik, akkor a magyar munkáltatónak el kell végeznie az önellenőrzést a 15%-os szja alapján.
5. Milyen lépéseket kell tennie a munkáltatónak adóügyi szempontból, ha engedélyezi a Görögországban történő munkavégzést? Fontos megjegyezni, hogy nem csupán az a kérdés, hogy a munkáltató beleegyezését adja-e a külföldi munkavégzéshez. Az adó- és járulékkötelezettségek csupán a döntés következményei, amelyeket a munkáltatónak kötelező betartania.
6. Van egyéb szempont, amire figyelni kell, vagy amiről kötelezően tájékoztatni kell a munkavállalót?
Természetesen, itt van egy egyedibb megfogalmazás: Igen, létezik egy fontos tényező, mégpedig a biztosítási kötelezettség. Az Európai Unión belül a magánszemélyek abban az országban számítanak biztosítottnak, ahol a munkájukat végzik. Kivételt képez a kiküldetés, azonban a távmunkavégzés nem tartozik ebbe a kategóriába. Továbbá, a biztosítás Magyarországon maradhat, ha a munkavállaló vagy a munkaadó a Koordinációs rendelet 16. cikkelye alapján méltányossági kérelmet nyújt be, amit a magyar NEAK jóváhagy. Ehhez azonban szükséges, hogy a munkavégzés helye szerinti hatóság is támogassa ezt a megoldást. Amennyiben nem nyújtanak be méltányossági kérelmet, vagy az elutasításra kerül, a munkaadó vagy a munkavállaló köteles a biztosítási kötelezettséget a külföldi jogszabályoknak megfelelően teljesíteni.
Ha a kettős adóztatás kizárólag a munkavállalót terheli, és neki kell Görögországban eleget tennie az adófizetési kötelezettségeinek, akkor a magyar munkáltató jogszerűen jár el, ha ezt a munkavállalóval írásban megerősítteti.
A kettős adózás feltételeit a munkaadónak is kell vizsgálnia. Azonban, ha a munkavállaló nem hoz külföldi illetőségigazolást, akkor jóhiszeműen jár el a munkáltató, ha az adót Magyarországon fizeti.
A távmunkaszerződésben célszerű rögzíteni a munkavégzés helyét, illetve azt, hogy a munkavállaló köteles igazolni, hol végez munkát. A felek megállapodásán múlik, ha kimondják, hogy a külföldön keletkező adó és tb fizetésért a munkavállalót terheli a felelősség. Azonban jelezném, hogy vannak országok, amelyekben az szja- és biztosítási kötelezettség a munkaadó felelőssége és a munkaadónak kell beregisztrálnia bevallani és megfizetni a kötelezettséget. Ez jelentős többletadminisztrációt jelenthet, ezért javaslom a külföldi országokban járjanak utána, milyen előírásokra kell figyelni távmunkában foglalkoztatott személy kötelezettségével összefüggésben.