A 2025-ös társasági adóval kapcsolatos tudnivalók: befizetési kötelezettségek, bevallási határidők és mentességi lehetőségek - A TAO mértéke és számításának részletei - Pénzcentrum.

A magyar vállalkozások számára kiemelkedő adónem a társasági adó, melyet röviden TAO-nak nevezünk. A közelmúltban a jogszabályi környezetében jelentős változások történtek, így érdemes alaposan megvizsgálni, hogy mit is jelent a társasági adó, és milyen újdonságok várhatóak 2025-től. Először is, a társasági adó egy olyan adó, amelyet a vállalkozások nyeresége után kell megfizetni. A 2025-ös évben a társasági adó mértéke változni fog, ezért fontos, hogy a társas vállalkozások tisztában legyenek a vonatkozó törvénymódosításokkal. A NAV által meghatározott társasági adó beszedési száma is lényeges információ, amelyet a vállalkozásoknak figyelembe kell venniük a kötelezettségeik teljesítésekor. Továbbá, a behajthatatlan követelések kezelése is fontos szempont, hiszen ezek befolyásolják a társasági adó alapját, így a vállalkozásoknak tisztában kell lenniük azzal, hogyan érvényesíthetik jogaikat ilyen esetekben. Összességében a társasági adó kérdései kulcsfontosságúak a magyar vállalkozások számára, különösen a közelgő változások fényében. Érdemes alaposan utána járni a részleteknek, hogy a vállalkozások a legjobban tudják tervezni pénzügyeiket.

Cikkünk célja, hogy minden lényeges kérdést tisztázzunk a 2025-ös társasági adó szabályaival kapcsolatban. Fedezd fel, hogyan módosult a társasági adó törvény, milyen új jogszabályok lépnek életbe, és melyik a NAV által meghatározott társasági adó beszedési számlaszám 2025-ben. Megtudhatod, hogy mennyi lesz a társasági adó mértéke az elkövetkező évben, valamint mely vállalkozásokra vonatkozik a társasági adókötelezettség. Részletesen bemutatjuk a társasági adó számításának és bevallásának menetét, valamint azt is, hogy kik jogosultak a társasági adómentességre. Ismerd meg a legfrissebb információkat, hogy felkészülten vághass neki a következő adóévnek!

Magyarországon vállalkozóként számos lehetőségünk van, ha üzleti tevékenységbe szeretnénk fogni, azonban elöljáróban érdemes megkülönböztetni az egyéni vállalkozókat és a társas vállalkozókat. A társas vállalkozások közé tartoznak a korlátolt felelősségű társaságok (kft.), a betéti társaságok (bt.) és a részvénytársaságok (rt.). Ezek attól függően, hogy melyik adózási lehetőség a megfelelőbb számukra, opcionálisan választhatják a kisvállalati adót (KIVA) vagy a társasági adót (TAO).

A társasági adófizetés szabályozását a 1996. évi LXXXI. törvény, azaz a társasági adóról és az osztalékadóról szóló jogszabály keretezi. A 2025-ös TAO jogszabály részletesen meghatározza, hogy kik tartoznak a társasági adó alanyai közé, milyen mértékű az adó, hogyan kell lebonyolítani a befizetéseket, és kinek milyen körülmények között jár a társasági adómentesség. Az idei évben a társasági adóval kapcsolatos jogszabályokban új fejlemények várhatók, amelyekre különösen figyelni érdemes, akár belföldi, akár külföldi adóalanyként.

A jövőbeli vállalkozók körében gyakran felmerülő kérdések között szerepel, hogy mennyi a társasági adó mértéke Magyarországon, továbbá hogyan alakul a TAO 2025-ös évre vonatkozó számítása, mi képezi a társasági adó alapját, és milyen bevételek után szükséges a társasági adót megfizetni. Az elsődleges kérdésre válaszolva elmondhatjuk, hogy

A 2025-ös évben a társasági adó mértéke 9%-ra csökken, ami az uniós átlaghoz viszonyítva kedvezőnek számít. Ez a jövőbeli adózási környezet különösen vonzó lehet a vállalkozások számára, hiszen kedvezőbb feltételeket teremt a gazdasági növekedéshez és a befektetésekhez.

A társasági adó mértéke az elmúlt években folyamatosan átalakult, tükrözve a gazdasági helyzet és a kormányzati politikák változásait. 2003-ig a társasági adó 18%-os kulcs alatt működött, majd 2004-től 2009-ig 16%-ra csökkent. 2006-tól a 5 millió forint adóalapig a társasági adó mértéke 10%-ra mérséklődött, attól függően, hogy milyen feltételek teljesültek. 2008-tól pedig a 50 millió forint adóalapig ismét 10%-ra csökkent a terhelés. 2010 és 2016 között a társasági adó mértéke 19%-ra emelkedett, ám a 500 millió forintos adóalapig itt is 10%-os kulcsot alkalmaztak. 2017-től viszont jelentős változás következett be: a társasági adó egységesen a pozitív adóalap 9%-ára csökkent, ezzel ösztönözve a vállalatokat a fejlődésre és a beruházásokra. Ez a lépés nemcsak a vállalkozások számára jelentett kedvezőbb feltételeket, hanem a gazdaság élénkítését is célul tűzte ki.

A társasági adó (TAO) számításának folyamata az utóbbi időszakban változatlan maradt: a társas vállalkozások esetében a TAO alapját a vagyonszerzésre irányuló gazdasági tevékenység képezi. Az adó alapját az éves üzleti beszámolóban feltüntetett adózási eredmény adja, amelyet különböző ún. "korrekciós tételek" módosíthatnak.

A társasági adó számítása röviden a következőképpen foglalható össze:

A csoportos adóalanyok fizetendő adóját a csoporttagok között az egyedileg megállapított pozitív adóalapok arányában kell felosztani.

A társasági adó törvény az utóbbi években számos jelentős módosításon ment keresztül. 2023-ban a változások érintették többek között a tagok vagy csoportok megszűnését, a vagyonkezelő alapítványok működését, valamint bizonyos adókedvezmények és a transzferár-adatszolgáltatás szabályait is. 2024-re további újítások léptek életbe: kiterjesztették a nem vállalkozási célú költségek elszámolásának lehetőségét, bevezették az új kutatás-fejlesztési adókedvezményt a globális minimumadó keretein belül, és lehetőséget adtak az adóalanyoknak arra, hogy a korábban be nem jelentett részesedéseiket egyszeri, utólagos bejelentés keretében rendezzék.

Mivel minden országban más-más jogszabályok vonatkozhatnak a társasági adózásra, az ilyen esetekből adódó eltérések miatt előfordulhat, hogy ugyanazon tényállás alapján egy külföldi és egy magyar személy is csökkentheti az adóját. A kettős adóalap-csökkentés lehetőségét és az adó elkerülését különféle jogszabályok korlátozzák:

Az újonnan életbe lépett szabályozás, amely 2024. november 29-én lép hatályba, lehetőséget biztosít arra, hogy a kettős költség- és ráfordításlevonásokat az adott adóévben vagy az azt követő években korrekciós tételként figyelembe vegyék, feltéve, hogy ez ténylegesen a duplán elszámolt bevétellel szemben történik.

2025. január 1-től új lehetőség nyílik a látványcsapatsportot űző hivatásos sportszervezetek számára, mivel a különféle ingyenes juttatások visszafizetési kötelezettség nélkül elszámolhatóvá válnak. E juttatások igénybevételének alapfeltétele, hogy a sportszervezetek árbevételük legalább 75%-át sporttevékenységükből származtassák. Fontos, hogy a juttatás összértéke nem lépheti túl a juttató fél éves árbevételének 1%-át, és a juttatónak egy a sportszervezet által kiállított igazolással is rendelkeznie kell. Továbbá, a juttatások nem élhetnek a már korábban bevezetett TAO alap és kedvezmények keretein belül.

Új fejlemény érkezett a társasági adó jogszabályaival kapcsolatban: mostantól lehetőség nyílik arra, hogy a veszélyes hulladék tárolására szolgáló földterületek és telkek után elszámolt értékcsökkenést a TAO keretein belül érvényesítsük.

Belföldi illetőségű személyek esetében a TAO fizetési kötelezettség azon a napon lép életbe, amikor a vállalat megalakul, vagy amikor a társasági adószerződést közokiratba foglalják. A belföldi társasági adóalanyok közé tartoznak:

A belföldi adóalanyok esetében a társasági adófizetési kötelezettség akkor ér véget, ha a belföldi vállalkozás megszűnik, vagy ha a vállalkozás kikerül a társasági adóra vonatkozó jogszabályok hatálya alól. Nyilvánvaló, hogy amennyiben a társaság más adózási módot választ, például a KIVA-t, akkor a társasági adó megfizetése már nem szükséges, és a két adónem nem fut párhuzamosan.

Külföldi illetőségű személyek esetében a társasági adófizetési kötelezettség akkor lép életbe, amikor a fiók bejegyzése a cégbíróságon megtörténik. Amennyiben a telephely nem kerül nyilvántartásba, az adókötelezettség az első jognyilatkozat megtételének időpontjától kezdődik. Ide tartoznak azok a magyar cégek, amelyek ingatlannal rendelkeznek, és külföldi tagjaik a részesedésük értékesítésekor jövedelemhez jutnak, valamint az olyan külföldi vállalkozások is, amelyek telephelye Magyarország területén található. A külföldi illetőségű társasági adóalanyok esetében az adókötelezettség megszűnése akkor következik be, amikor a fióktelep törlésre kerül a cégnyilvántartásból. Más esetekben a megszűnés a felszámolási folyamat kezdetétől vagy a vállalkozás megszüntetésére irányuló jognyilatkozat megtételének napjától lép életbe.

2025-ben a társasági adófizetési kötelezettség továbbra is mentesül az alábbi jogi személyek számára:

A társasági adó alapját csökkentő korrekciós tételek mellett lehetőség van különböző társasági adókedvezmények érvényesítésére is, amelyek a már meghatározott adóból kerülnek levonásra. A TAO kedvezmények közé tartozik többek között a már említett kutatás-fejlesztési kedvezmény, valamint a beruházási kedvezmény, a térségi és egyéb kedvezmények, továbbá a kis- és középvállalkozások számára elérhető kedvezmények is.

Új fejlemény: 2024. november 29-én hatályba lépett a nemrégiben bevezetett K+F adókedvezmények részletes pontosítása. Ezúttal fontos változás, hogy a K+F társasági adókedvezményt mostantól kizárólag a 2024. január 1-jén, valamint az ezt követően indított projektek költségeire lehet érvényesíteni.

Szintén újdonság, hogy a látványcsapatsportok országos sportági szakszövetsége részére nyújtható támogatások keretei között új jogcím került bevezetésre, melynek értelmében a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségeire is adható támogatás. Fontos, hogy ilyen esetben a társasági adó támogatási igazolásban meg kell erősíteni, hogy a jogosult szervezet vonatkozásában vagyonmegóvási intézkedés alkalmazása nem vált szükségessé.

A társasági adó alapját csökkentő/növelő korrekciós tételekkel kapcsolatban gyakran kerül elő az ún. behajthatatlan követelések kérdése. A követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés átruházásakor, beszámításakor vagy kiegyenlítésekor elszámolt bevétel, illetve a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész (de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés) a társasági adó alapját csökkentő tételeknek minősülnek.

A TAO törvény és a számviteli törvény a következő eseteket ismeri el behajthatatlannak - amennyiben a vállalkozás képes bizonyítani a behajthatatlanság tényét és mértékét:

A társasági adó törvény értelmében behajthatatlan követelésnek minősül az a követelés, amely a számvitelről szóló jogszabályban meghatározott behajthatatlan követelés definíciójának megfelel. Továbbá, ide tartozik azon követelés bekerülési értékének 20%-a is, amelyet a fizetési határidőt követően 365 napon belül nem rendeztek. Fontos megjegyezni, hogy ez a minősítés nem vonatkozik az elévült vagy bírósági úton nem érvényesíthető követelésekre.

A társasági adó 2025 évi megfizetése (a TAO megállapítása és bevallása forintban történik, de amerikai dollárban és euróban is be lehet fizetni) az előlegfizetés rendszerében történik. A megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét

A naptári évben tevékenykedő adózóknak az adóévet követő év május 31-ig kell rendezniük adókötelezettségeiket, míg azok, akik eltérő üzleti év szerint működnek, az adóév utolsó napját követő ötödik hónap végéig teljesíthetik ezt a kötelezettséget. Ezen időpontoktól kezdve lehetőség van az adó visszaigénylésére is.

A társasági adó éves összegét a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak kell eljuttatni a megadott határidőn belül. Az utalás a következő NAV társasági adó beszedési számlára történik:

A társasági adó 2025-ös bevallását minden társas vállalkozás könnyedén elintézheti az éves adóbevallás során, méghozzá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) programjának segítségével. Ehhez a '29-es számú bevallási nyomtatványt kell használniuk.

A társasági adó bevallásának határideje rendszerint az adóévet követő év májusának utolsó napjára esik, ami jelen esetben 2025. május 31.

Azok az adózók, akik az üzleti évüket nem a naptári év szerint határozzák meg, az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig teljesítik a társasági adó (TAO) befizetését, vagy ezen időponttól kezdve kérhetik a visszatérítést.

Az adózók számára a társasági adóról (TAO) szóló fő szabály szerint az éves adóbevallás benyújtásával egy időben kötelező az adóelőleg bevallása is. Ezt a bevallást a következő 12 hónapos időszakra kell elkészíteni, amely az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napján kezdődik. Az adóelőleg bevallására a '29-es jelű nyomtatvány előlegbevallási lapja használható. Az adóelőleg havi rendszerességgel, minden hónap 20. napjáig, vagy negyedéves ciklusban, háromhavonta, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíthető.