Szijjártó Péter felfedte, hogy Magyarország hamarosan egy jelentős célkitűzést valósíthat meg, amely új lehetőségeket nyithat meg az ország előtt.

A tárcavezető a "HUNIVERZUM - Magyarok a világűrben" látogatóközpont megnyitóján mindenekelőtt "igazi nagy nemzeti célkitűzésnek" nevezte azt, hogy hazánk kutatási céllal embert jutasson a világűrbe, a Nemzetközi Űrállomásra.

Úgy vélem, hogy ez a célkitűzés egy olyan közös álom, amelyért minden magyar ember szívből tud szorítani, függetlenül egyéb nézeteiktől. Nehezen elképzelhető, hogy létezne olyan magyar, akinek ne csillanna meg a könny a szemében, amikor a magyar űrhajósunk a Nemzetközi Űrállomásra érkezik, belép a fedélzetre, és elindítja azt a rendkívül jelentős munkát, amelyre már régóta vágyunk.

- tette hozzá.

Majd hangsúlyozta, hogy a világgazdaság jelenlegi alapvető átalakulásával folyamatosan újabb és újabb iparágak válnak elérhetővé, illetve meghatározóvá, így az egyik legmodernebb, legújabb szektor éppen az űripar, ahol hatalmas verseny zajlik. "És az az ország, az a gazdasági szereplő, amely ezen verseny bizonyos szeleteiben sikeres tud lenni, az olyan előnyre tehet szert az adott területen, amelynek jelentőségét, azt hiszem, lehetetlen túlbecsülni" - húzta alá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy "ímmel-ámmal" nem érdemes részt venni egy ilyen nemzetközi megmérettetésben; valódi erőforrások szükségesek a sikerhez, ezért...

Hangsúlyozta, hogy a program nem csupán űrturizmusról szól, hanem arról, hogy a kiválasztott résztvevők két héten át jelentős kutatásokat végeznek a Nemzetközi Űrállomáson. Számos érvet hozott fel annak fontosságával kapcsolatban, hogy miért volt elengedhetetlen ez a misszió. Az első érv politikai jellegű volt, amely szerint a kormány mindig is elkötelezett volt a magyar űrkutatás és űripar támogatása mellett. Ennek jegyében négy évvel ezelőtt elfogadtak egy átfogó űrstratégiát, és miniszteri biztost neveztek ki a terület irányítására.

Ezután arra emlékeztetett, hogy Magyarország nem új szereplője a világűrnek, több mint nyolc évtized hagyományával rendelkezik a területen, számos magyar volt a szektor úttörői között. "És azt is érdemes figyelembe venni, hogy az elmúlt években nem volt olyan jelentős, nagy nemzetközi űrküldetés és űripari innováció, amelyikben ne lett volna valamilyen magyar eszköz, valamilyen magyar fejlesztés, valamilyen magyar beszállítás. [...] Az elmúlt évtizedek során 140 magyar űreszköz jutott ki a világűrbe különböző, más nemzetek által vagy nemzetközi akcióként végrehajtott űrmissziók során" - tudatta.

A miniszter a harmadik érvként említette, hogy az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan űrrepülése óta 45 év telt el, elég hosszú idő ahhoz, hogy újra ezt a célt tűzze ki maga elé Magyarország. Ezzel kapcsolatban pedig gratulált Kapu Tibornak, a következő magyar űrhajósnak és a tartalék űrhajós Cserényi Gyulának, hogy végig tudták csinálni az utóbbi évek rendkívül nehéz és kiképzését.

"Végezetül pedig a negyedik érvem a jövőre vonatkozik, mivel az a helyzet, hogy a hosszú távú sikerhez nemcsak kutatás meg ipar kell, hanem emberek kellenek. És azt hiszem, ez az űrrepülés, ez az egész misszió rá fogja irányítani a figyelmet a természettudományok és a mérnöki tudományok fontosságára. És reméljük, hogy minél többen éreznek majd úgy, hogy Kapu Tibor és Cserényi Gyula nyomdokaiba kell majd lépniük, és Magyarországot a legmodernebb, a leginnovatívabb iparágakban erősíteniük" - mondta.