Szijjártó Péter kifejtette, hogy Donald Trump részvétele gyökeresen átformálta a korábbi NATO-csúcsok dinamikáját. A videóban hangsúlyozta, hogy Trump megjelenése új perspektívákat hozott a szövetség működésébe.
Donald Trump amerikai elnök megjelenése alapjaiban formálta át az utóbbi évek NATO-csúcstalálkozóinak dinamikáját. A hagyományos ukrán támogatás helyett most a fókusz az észak-atlanti szövetség védelmi kapacitásainak megerősítésére helyeződött. Erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számolt be szerdán Hágában, a tárca hivatalos tájékoztatása alapján.
A tárcavezető az Észak-atlanti Tanács ülését követő sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy ha két szóban kellene összefoglalnia a különbséget a mostani és az utóbbi három év többi NATO-csúcsa között, akkor azt mondaná, hogy "Donald Trump".
Kifejtette, hogy az új amerikai elnök beiktatása óta gyökeresen átalakult a politikai légkör. Mostantól mindenki bátran használhat olyan kifejezéseket, mint "béke", "tűzszünet" és "béketárgyalás", ami korábban elképzelhetetlen volt. A régi idők gyakorlatával ellentétben immár nem fenyeget az azonnali nyilvános megbélyegzés, ami lehetőséget ad a nyílt párbeszédre és a konstruktív megoldások keresésére.
Donald Trump érkezésével a békés kezdeményezések is újraéledtek.
- tudatta.
Majd megjegyezte, hogy a végleges zárónyilatkozat csupán nyolc oldal terjedelmű, ami szokatlanul tömörnek számít, ám ennek ellenére mélyebb tartalommal bír, és összességében felülmúlja az előző verziót.
Rámutatott arra, hogy a szöveg elsődlegesen megerősíti a washingtoni szerződés kollektív védelemre vonatkozó ötödik cikkelyét, emellett pedig hangsúlyozza a folyamatos képességfejlesztés kötelezettségét rögzítő, talán kevésbé közismert harmadik cikkelyt is.
Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a védelmi képességek fejlesztése terén Magyarországon az élbolyba tartozik, hiszen a katonai költségvetés 45 százalékát erre a célra fordítja a kormány.
Kiemelte, hogy az Észak-Atlanti Szövetség az erősödő terrorfenyegetést komoly kihívásként értékeli. Ez a megállapítás különösen fontos a jelenlegi, a Közel-Keleten tapasztalható feszültség miatt, mivel ez a helyzet Európában is megnöveli a merényletek lehetőségét.
A tagállamok hangsúlyozták, hogy elkötelezik magukat amellett, hogy a következő évtized során bruttó hazai termékük (GDP) 5%-át védelmi kiadásokra fordítják. Ezt a költségvetést két fő részre osztják: a klasszikus védelmi kiadásokra 3,5%-ot, míg az infrastruktúra fejlesztésére, a hálózati rendszerek kiépítésére, valamint a polgári védelem erősítésére és innovációs projektekre 1,5%-ot szánnak.
