Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a türk országok kiemelkedő jelentőséggel bírnak Magyarország energiaellátásának biztosításában.

A tárcavezető a Türk Államok Szövetségének (TÁSZ) külügyminiszteri ülésén hangsúlyozta, hogy számos türk ország kulcsfontosságú szerepet játszik a magyar diverzifikációs erőfeszítések sikerességében. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország már Törökországból is importál földgázt, és megjegyezte, hogy a Török Áramlat vezeték nélkül az ellátás biztosítása gyakorlatilag lehetetlen lenne, különösen Ukrajna orosz tranzitjának leállása miatt.

Rávilágított arra is, hogy Magyarország idei nyersolaj-vásárlása Kazahsztántól megközelíti a 600 ezer tonnát, ami a hazai ellátás szempontjából nyolc százalékos részesedést jelent. Emellett bejelentette, hogy a Mol és az MVM jelentős résztulajdonosokká váltak Azerbajdzsán legfontosabb földgáz- és kőolajmezőin.

Kiemelte, hogy a magyar kormány a diverzifikáció fogalma alatt új források és szállítási útvonalak integrálását érti, és nem a már meglévő, olcsó és megbízható beszállítók helyettesítését drágább és kevésbé biztos megoldásokkal.

A nukleáris energia terén folytatott együttműködés fontosságát is megemlítette, hangsúlyozva, hogy Magyarország kész megosztani partnereivel képzési lehetőségeit, valamint a szárazhűtéses technológiát, amelyet az első üzbegisztáni atomerőmű építésekor is fel fognak használni.

A miniszter hangsúlyozta, hogy hazánk elkötelezett a kölcsönös előnyökre épülő együttműködés további erősítése mellett. Rámutatott, hogy 2010 óta megkétszereződött a kétoldalú kereskedelmi forgalom a türk országokkal, és mára körülbelül ötmilliárd dolláros értéket képvisel. Ezen kívül kiemelte, hogy Magyarország aktívan részt vesz a Türk Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének, valamint a közelgő Türk Befektetési Alap munkájában is.

Azzal folytatta, hogy a magyar egyetemek évente 1040 diákot fogadnak ösztöndíjjal a türk országokból, négy felsőoktatási intézmény pedig már kérte a felvételét a Türk Egyetemi Szövetségbe, emellett pedig kezdeményezték a Türk Növekedési Kutatási és Fejlesztési Alap létrehozását.

Valamint aláhúzta, hogy a csehországi választások eredménye új politikai irányvonalat vetít elő, ami a visegrádi együttműködés újjáéledését is elősegítheti.

Tájékoztatása szerint ha erre a felek rábólintanak, akkor az év végén vagy a jövő év elején meg is tarthatnák a Közép-Európa és Közép-Ázsia közötti első hasonló értekezletet.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy napjainkban az emberiség egy rendkívül kockázatos időszakot él meg. A második világháború óta nem tapasztaltunk ilyen fokú feszültséget, ezért örömmel üdvözölte, hogy a találkozón részt vevő államok mind a globális békepárti többséghez tartoznak.

A közép-európai biztonságot jelenleg két jelentős kihívás árnyékolja be: egyrészt az ukrajnai konfliktus, másrészt a közel-keleti háború. Mindkét helyzetben közös faktor, hogy a béke helyreállításának reménye Donald Trump amerikai elnök kezében összpontosul. Magyarország ezen a téren támogatja Trump törekvéseit, míg néhány másik ország, köztük szövetségesek is, inkább a béke érdekében tett erőfeszítések aláásásán ügyködnek.

A jelen helyzetben kiemelten lényegesnek tartotta a kommunikációs csatornák fenntartását. Úgy gondolta, hogy a józan ész és a kölcsönös tisztelet elengedhetetlen, és elkerülendő a túlideologizálást, a kioktatást és az ítélkezést.

Ennek kapcsán azt sérelmezte, hogy Európa "háborús pszichózisban" szenved, s ezért az energiaellátás kérdése is túlideologizálttá és túlpolitizálttá vált, illetve üdvözölte a türk államok hozzájárulását hazánk energiabiztonságához.