Szalóczy Pál a futball iránti szenvedélyének következtében elveszítette az ujjpercét, mivel egy komoly sérülés után sajnos túl sokáig halogatta az orvosi segítséget.

Újra nyomozás folyik Pankotai Lili ügyében; üzenete Orbán Viktornak így hangzott: "Kezdődhet a mulatság, fiúk!"

Szalóczy Pál mindig is szenvedélyesen rajongott a focizásért, de sajnos a sport iránti szeretete egy fájdalmas veszteséget hozott az életébe. A népszerű bemondó a Blikk Talk műsorában mesélte el azt a sokkoló pillanatot, amikor orvosai közölték vele, hogy nem lehetséges megmenteni az egyik ujjpercét, így amputálni kellett annak egy részét. Az élmény mély nyomot hagyott benne, és a futball iránti elkötelezettsége mellett egy új valóságot is hozott az életébe.

Szalóczy Pál, akinek hangja minden budapesti metró utas számára ismerősen cseng, már gyerekkorában arról álmodott, hogy világhírűvé válik. A bemondó pályafutása kezdetén a fociban látta meg a lehetőséget, hogy elérheti célját. Noha korábban megyei másodosztályban bajnoki címet szerzett és az újságíró válogatott tagjaként Európa-bajnoki címet is ünnepelhetett, a futballhoz egy fájdalmas emlék is kötődik: a sportág miatt elvesztette jobb kisujjának egy részét. Érdekes módon, ezt a sérülést még a legközelebbi barátai is sokáig észre sem vették; volt, aki csak 15 évvel később döbbent rá Szalóczy Pál hiányzó ujjpercére. A bemondó egyébként ösztönösen takargatja a kezét, így nehéz észrevenni, hogy valami nincs rendben.

- Nem meglepő, hogy így tartom a kezemet, hogy ne tűnjön fel, de sajnos az ujjperc hiányzik - mondta a híres tévés és rádiós, miközben a beszélgetés felvételén mutatta a kezét. Elárulta azt is, hogy miért vált szükségessé az ujja egy részének amputálása.

- Hát... Brazíliában egy csatár elé vetettem magamat, ami a kapus dolga. Rálépett a stoplis cipőjével a kis ujjamra, és bár kesztyű volt rajtam, eléggé megsérült. Még tíz napot voltunk Brazíliában, megpróbáltam házilag kezelni, nem mentem orvoshoz, ami nem volt szerencsés dolog. Mikor hazajöttem és elmentem az orvoshoz, azt mondta, előbb kellett volna, mert elfertőződött - mesélte Szalóczy Pál, akinek ugyan volt arra lehetősége, hogy megmentse az ujját, de nem ezt választotta.

Azt mondta, két lehetőség kínálkozik: az egyik, hogy bonyolult műtétek sorozatába kezdenek, hogy valami megoldást találjanak, vagy pedig egyszerűen vágjanak egyet. Nos, én azt választottam, hogy vágjanak, mert az ilyen bonyodalmakra nem igazán vágyom – vallotta be a bemondó, akit a hétköznapokban nem zavar az ujjperce hiánya, amit sokan észre sem vesznek. Ám amikor mégis felfigyelnek rá, azt nem igazán kedveli.

Időnként észreveszem, hogy mások felfigyelnek rá, és ez valahogy ösztönösen arra késztet, hogy megvédjem, rejtegessem. Érdekes, hogy sokan, akik már évtizedek óta mellettem élnek, döbbenten mondják, hogy tényleg, Jézusom, észre sem vették. Szalóczy szavai tükrözik ezt a meglepő reakciót.