Az Európai Unió friss jelentései aggasztó képet festenek az egészségügyi helyzetről: a statisztikák szerint egyre több magyar ember szenved a betegség következményeitől, amely tömegesen érinti a lakosságot. A Pénzcentrum cikkében részletesen bemutatják a

Az Európai Bizottság hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése riasztó képet mutat be a magyar rákos megbetegedések és halálozások helyzetéről. A jelentés alapján Magyarország lakosságarányosan a legrosszabb mutatókkal bír a 29 vizsgált ország között, mind a daganatos halálozások, mind a kockázati tényezők szempontjából.

A jelentés rávilágít, hogy 2021-ben Magyarországon a daganatos megbetegedések okozta halálozás szinte harmadával meghaladta az uniós átlagot. A statisztikák szerint a magyar férfiak halálozási aránya közel kétszer akkora volt, mint a nőké, azonban 2011 és 2021 között mindkét nem esetében figyelemre méltó csökkenés volt megfigyelhető. A férfiaknál 17, míg a nőknél 9 százalékos javulás történt, amely a hasonló gazdasági helyzetű országokban tapasztalt átlagos csökkenést is felülmúlta.

Aggodalomra ad okot, hogy a rákos megbetegedések kockázati tényezői mind a felnőttek, mind a serdülők körében gyakran fordulnak elő. "A magyarok körében a dohányzás, az ittasság és a túlsúly előfordulási gyakorisága egyaránt meghaladja az uniós átlagot" - állapítja meg a jelentés. Különösen súlyos a helyzet a túlsúly tekintetében: míg az EU-ban csökkent az elhízottak aránya a felnőtteknél, Magyarországon 58 százalékra nőtt.

A kormány számos intézkedést indított a helyzet javítása érdekében. 2012 óta bevezették a napi testnevelést, majd 2023-ban a népegészségügyi termékadót is. Ennek ellenére aggasztó tendencia figyelhető meg: a serdülők körében a túlsúlyosok aránya folyamatosan emelkedik. Míg 2014-ben a 15 éves magyar fiatalok 19%-a küzdött túlsúllyal, addig 2022-re ez az arány már 25%-ra ugrott.

A szűrőprogramokon való részvételi arány csökkent, különösen az emlő- és méhnyakrák esetében. A vastagbélrák szűrésének lefedettsége is meglehetősen alacsony. Magyarországon a leggyakoribb daganattípusok esetében folyamatosan magasabb az elkerülhető halálozás aránya, mint az uniós átlag.

Örömteli hír, hogy az utóbbi évtizedben Magyarországon jelentős előrelépés történt a rákellátás színvonalában. Az ötéves túlélési arány emelkedése mellett a diagnosztikai és kezelési technológiák terén is fontos fejlesztések valósultak meg. A CT-k száma majdnem 40%-kal nőtt, míg az MR-gépek száma megduplázódott. Ennek ellenére még mindig az uniós rangsor alsó részén helyezkedünk el.

A jelentés hangsúlyozza, hogy az emberi erőforrások szűkössége "állandó problémát okoz a rákellátási rendszerben". Az orvosi és ápolói létszám az uniós átlaghoz képest alacsonyabb, és a legrosszabb tagállami mutatók közelében helyezkedik el.

A fő halálokokat tekintve továbbra is a tüdőrák, a vastagbélrák és az emlőrák vezet. Bár 2011-2021 között mindegyik ráktípus esetében csökkent a halálozási arány, 2021-ben még mindig Magyarországon volt a legmagasabb az ezekből eredő regisztrált halálozási arány az EU-ban.

A Nemzeti Rákregiszter előzetes adatai szerint 2022-ben közel 71 ezer új rákos megbetegedést regisztráltak Magyarországon. Ez meghaladta az előző két év számait, de nem érte el a járvány előtti szintet. A jelentés utal rá, hogy a 2020-2021-es látszólagos visszaesésben a koronavírus-járvány miatt elmaradt szűrések is szerepet játszhattak.

A rák hatása a magyar munkaerőre várhatóan az EU második legmagasabb értékét fogja elérni 2023 és 2050 között. A század közepére pedig a becslések alapján ezek a megbetegedések körülbelül két évvel rövidíthetik meg a várható élettartamot Magyarországon.