Putyin lépései komoly kihívások elé állították az ukrán bankrendszert, ám a jegybank szerint a rendszer nemcsak hogy megállta a helyét, hanem még erősebbé is vált.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) nyilvánosságra hozta, hogy milyen ütemben és milyen szempontokat figyelembe véve vizsgálja az ukrán pénzintézetek ellenálló képességét. Utoljára a 2022-es orosz agresszió előtti évben volt hasonló eljárás.
Az első szakasz során független auditorok a bankok eszközállományának 2025. január elseji értékét elemzik alaposan. Ezt követően a második fázisban a bankok teljes tevékenységét értékelik, míg a harmadik ütemben a legnagyobb pénzintézeteket stressztesztnek vetik alá, különböző makrogazdasági forgatókönyvek figyelembevételével.
Az utóbbi során a bankrendszer eszközállományának 90 százalékát birtokló 21 bank vagy pénzügyi szolgáltató társaság adatait nézik át. Köztük lesz egyebek mellett a PrivatBank, az Osadbank, az Ukreximbank, az Ukrgazbank, a Sense Bank és a Reiffeisen Bank is. Az összesített értékelést 2025. december 31. előtt közlik.
"Az ilyen jellegű vizsgálat egy lépés előre ahhoz, hogy erősítsük a pénzügyi szektor ellenálló képességét a jelenlegi és a lehetséges kihívásokkal szemben. Természetesen nem öncélú ez az ellenőrzés, hanem szorosan összefügg azzal, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek is meg kell felelni, továbbá része a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval kötött megállapodásunknak" - fejtegette az NBU közleménye.
Tavaly november végén az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) felmérést végzett a legnagyobb pénzintézetek körében, hogy feltérképezze, hogyan látják az egész pénzügyi rendszer stabilitását. Az eredmények szerint a válaszadók kicsit több mint fele jónak vagy kifejezetten jónak értékelte a helyzetet, és ez az arány a 2023 novemberében végzett hasonló felmérésben is megmaradt. A legtöbben úgy gondolják, hogy a következő hat hónapban nem várható jelentős vagy radikális változás. Ugyanakkor az NBU jelezte, hogy nőtt azok száma, akik az ellenálló képesség és stabilitás csökkenésére számítanak.
Számos kihívás és veszély leselkedik ránk.
A pesszimisták, akik a megkérdezettek közel 40 százalékát teszik ki, úgy vélik, hogy a szektor előtt komoly kockázatok állnak, melyek közül a háború jelenti a legnagyobb fenyegetést. Ezen kívül a jogi környezet és az igazságszolgáltatás megbízhatósága, a korrupció, az adóztatás minősége, valamint a munkaerőpiaci problémák is olyan tényezők, amelyek komoly aggodalmakat keltenek, és várhatóan a jövőben is jelentős kockázatokat hordoznak magukban.
Túlzás lenne azt állítani, hogy minden a legnagyobb rendben van, de a szakértők izgatottan várják az idei átfogó vizsgálatokat. Mindazonáltal fontos megemlíteni, hogy a háború ellenére is aktív fejlődés tapasztalható a pénzügyi szektorban. Erre számos példa szolgálhat, köztük egy figyelemre méltó megállapodás, amely tavaly nyáron született: 17 ukrán pénzintézet memorandumot írt alá, amelyben vállalták, hogy részt vesznek az ukrán energetikai infrastruktúra helyreállításában és fejlesztésében. Ez a lépés stratégiai fontosságú, mivel az orosz csapatok számos létesítményt rombolt le vagy tették tönkre az ukránok által ellenőrzött területeken. Ezeknek a hiányosságoknak a pótlása elengedhetetlen a jövőbeli stabilitás szempontjából.
A bankok elkötelezték magukat amellett, hogy hitelezési lehetőségeiket kiterjesztik a kis-, közepes és nagyvállalatokra egyaránt. Az új finanszírozási lehetőségek között szerepelnek a napelem parkok, szélerőművek és biogáz üzemek építésére vonatkozó kölcsönök is. Továbbá a felvett összegekből gázturbinák kiépítését, valamint ipari energiaforrások tárolására szolgáló szerkezetek és eszközök beszerzését is támogathatják. Az NBU vállalta, hogy a rendkívüli állapot időszakában, illetve az ezt követő egy évben átmeneti tartalékot képez a kereskedelmi bankok által nyújtott finanszírozás zavartalan biztosítása érdekében az ilyen típusú beruházásokhoz.
A bankok helyzete kedvezőbbé válik a nem teljesítő hitelek arányának csökkenése révén. A 2024-re vonatkozó legfrissebb adatok szerint, amelyeket az év első kilenc hónapjából nyerhetünk, a nem teljesítő hitelek aránya januártól szeptember végére 5 százalékkal, 32,3 százalékra csökkent. Érdemes megjegyezni, hogy ha figyelmen kívül hagyjuk a PrivatBank régi, a 2017-es banki konszolidáció előtti hitelállományát (ahogy azt a NBU is tette), akkor a mutató csupán 20,9 százalékra módosul. Ugyanakkor a 32,3 százalékos arány még mindig magasabb, mint a tavalyi évben, amikor ez a szám pontosan 30 százalék volt. Az idei év első három negyedében a nem teljesítő hitelek összértéke 6,9 milliárd hrivnyával (1 hrivnya = 9,46 forint) csökkent, így elérte a 415,5 milliárd hrivnyát. Érdekes megemlíteni, hogy a nem teljesítő hitelek helyzetében már az orosz invázió előtt is tapasztalhattunk pozitív tendenciákat; 2018-ban a mutató még 55 százalék körül mozgott, majd 2022 márciusának elejére 27 százalékra esett vissza.
Az NBU elemzése alapján 2024-re pozitív változásokra lehetett számítani, mivel a bankok által kihelyezett jó hitelek volumene tovább emelkedett, és a hitelkereslet is folyamatosan növekedett. Ezt a trendet segítette elő, hogy a hitelkamatok csökkenni kezdtek, és közelítették a 2019-es szinteket. Az időszak végére a bankok 154 milliárd hrivnyával több kölcsönt nyújtottak, mint 2024 januárjában, ami 13,6%-os növekedést jelentett.
