Izrael és Irán közötti feszültség árnyékában a béke egy vékony vonalra helyezte a két ország sorsát. Most, hogy a világ egy háború szélén egyensúlyozott, a diplomáciai erőfeszítések talán sikerrel jártak, elkerülve ezzel a legrosszabb forgatókönyv megvaló

Izrael június 13-án nagyszabású offenzívát indított Irán ellen, célja pedig Teherán atomfegyverek fejlesztésének megakadályozása volt. A közel-keleti térség feszültsége tovább nőtt, amikor az Egyesült Államok is bekapcsolódott a konfliktusba, és célzott légitámadásokat hajtott végre iráni nukleáris létesítmények ellen. A tizenkét napos háború végül tűzszünettel zárult, miután Izrael és Irán megállapodtak a fegyvernyugvásról.

A konfliktus fokozódása akár hosszú távon is gyökeresen átalakíthatta volna a Közel-Kelet politikai táját. Összegyűjtöttük, hogy a korábbi írásunkban bemutatott háborús forgatókönyvekből mely aspektusok váltak valóra, és melyek maradtak ki a történésekből.

Örömmel értesítelek, hogy a legrosszabb forgatókönyv egyáltalán nem valósult meg:

A legtöbb elem, amely az izraeli-iráni konfliktus köztes forgatókönyvében szerepelt, már megvalósult.

Az izraeli-iráni konfliktus legpozitívabb kimenetele csupán néhány elemében valósult meg:

Habár a világ sikeresen elkerülte a katasztrofális következményeket, a Közel-Keleten továbbra is feszült maradt a helyzet. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Maszúd Peszeskján iráni elnök egyaránt bejelentették a tizenkét napos háború végét, míg a konfliktus lezárását mindkét fél eltérő módon értelmezte.