Peking nem nézi jó szemmel, hogy a kínai vállalatok Nvidia grafikus kártyákat vásároljanak.
Mindez után történt, hogy Jensen Huang ügyesen meggyőzte Donald Trumpot az exporttilalom feloldásáról.
Frissen kihirdetett exportengedély-megállapodás ide vagy oda, a Bloomberg értesülései szerint a kínai kormány az elmúlt hetekben arra ösztönözte a helyi cégeket, hogy lehetőleg kerüljék az Nvidia H20 grafikus processzorait, különösen, ha kormányzati vagy nemzetbiztonsági feladatokról van szó. A lap több, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva állítja, hogy a hatóságok hivatalos értesítéseket küldtek vállalatoknak, amelyekben nemcsak a H20 beszerzésének indokoltságát firtatták, hanem arra is rákérdeztek, találtak-e biztonsági kockázatokat a hardverben, és miért nem választottak inkább hazai alternatívát. A Financial Times párhuzamos riportja hasonló fejleményekről számolt be, hozzátéve, hogy a kérdések célkeresztjébe az AMD MI308-as gyorsítói is bekerülhettek.
Mindez mindössze néhány órával azután vált ismertté, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, bejelentette: a Fehér Ház megállapodást kötött az Nvidiával és az AMD-vel. Ennek értelmében a két vállalat 15%-os árbevétel-megosztásért cserébe exportengedélyt kap a korábban korlátozott teljesítményű H20 és MI308 modellek kínai piacon való értékesítésére. Trump azt is megemlítette, hogy bizonyos feltételek mellett lehetőség nyílhat erősebb Blackwell AI chipek exportjára is.
A pekingi álláspont mögött nem csupán gazdasági érdekek húzódnak meg: az állami médiában és a közösségi platformokon egyre inkább teret nyernek azok a narratívák, amelyek a H20 technológiát elavultnak, környezetkárosítónak, és biztonsági szempontból kockázatosnak állítják be. Egy WeChat-bejegyzés például így fogalmazott: "Ha egy chip nem környezetbarát, nem korszerű és nem is biztonságos, akkor fogyasztóként jogunk van elutasítani a vásárlását." A Bloomberg értesülései szerint a legszigorúbb irányelvek egyelőre csak a különösen érzékeny alkalmazási területekre vonatkoznak - hasonlóan ahhoz, ahogy bizonyos helyeken a Tesla autók vagy az iPhone-ok használatát is korlátozzák -, de egyes források szerint a tilalmak kiterjesztése is napirenden lehet.
A hivatalos indokok között megemlítik a helymeghatározási és távoli lekapcsolási funkciókkal kapcsolatos aggályokat, ám az Nvidia határozottan elutasítja ezeket a vádakat. A vállalat közleményében kiemelték, hogy a H20 nem katonai célokra készült, és nem is szánják kormányzati infrastruktúrák számára. Emellett hangsúlyozták, hogy Kína már eleve nem támaszkodik amerikai chipekre ilyen jellegű feladatokhoz, ahogyan az Egyesült Államok sem építene kínai technológiára. Az Nvidia véleménye szerint egy ilyen jellegű tilalom csupán az amerikai gazdasági és technológiai vezető szerepének gyengüléséhez vezetne, anélkül, hogy bármiféle nemzetbiztonsági előnyt nyújtana.
A chipgyártó számára a helyzet különösen kedvezőtlen időzítést jelent: a H20 iránti kereslet a licencmegállapodás után újra fellendült, sőt július végén még arról is szó esett, hogy további 300 ezer darabot próbálnak beszerezni. Ha azonban Peking valóban nyomást gyakorol a helyi cégekre a beszerzések mérséklésére, az könnyen megtörheti ezt a növekvő trendet, és újabb komoly konfliktust generálhat az Egyesült Államok és Kína között, akik között a chipgyártás terén egyre élesebb verseny folyik.
