Az ismeretlen hősök titkai: Névtelen halottak.
Négy emberből csupán egyet sikerül azonosítani azok közül, akik Európába vágytak, de sajnos életüket vesztették az út során. Egy új kezdeményezés célja, hogy ezt a szomorú statisztikát megváltoztassa.
A menekültválság óta tízezrek halhattak már meg, miközben Európába próbáltak eljutni egy jobb, biztonságosabb élet reményében, de mindössze az áldozatok egynegyedét tudták azonosítani - írja a Guardian. Ez pedig súlyos traumát okoz a hozzátartozóknak, akik semmit sem tudnak szeretteik sorsáról. Tavaly novemberben ezért létrehoztak egy hálózatot Migránskatasztrófa áldozatai azonosítása (MDVI) néven, amely Európa-szerte szakértők segítségével gyűjti össze a legkorszerűbb technikákat, amelyek segítségével be tudják azonosítani a menekülés közben életüket vesztett embereket. A Liverpooli John Moores Egyetem professzora, Caroline Wilkinson szerint az elmúlt tíz évben legalább 25 ezer ember halt meg csak a Földközi-tengeren átkelve, de a szárazföldi és más tengeri útvonalak is biztosan rengeteg áldozatot követeltek. Jon Marsden, az Egyesült Királyság nemzeti katasztrófaáldozat-azonosítási koordinátora szerint nagyon bonyolult a munkájuk, különösen akkor, ha csak hetekkel, hónapokkal később találják meg az áldozatokat. Ilyenkor gyakran már csak maradványok bukkannak fel, amiket iszonyú nehéz azonosítani.
Az egyik legfontosabb kihívás az, hogy a menekültek, eltérően más katasztrófák áldozataitól, gyakran nem rendelkeznek útlevéllel vagy egyéb személyazonosító irattal.
Egy másik fontos szempont, hogy a barátok és a családtagok gyakran tartózkodnak attól, hogy kapcsolatba lépjenek annak az országnak a hatóságaival, ahol a szeretteik eltűnését gyanítják. A közelmúltig az állami intézmények hajlamosak voltak elkerülni, hogy a menekültek halálát katasztrófaáldozat-azonosítási eseményként (DVI) kezeljék. Ez azt jelentette, hogy bizonyos törvényszéki eljárásokat nem követtek, és a szükséges adatgyűjtés is elmaradt. Az MDVI projekt keretében egy új kezdeményezés a "másodlagos azonosítók" használata, mint például arcvonások, anyajegyek, tetoválások vagy piercingek, amelyek legális azonosítási eszközként szolgálhatnak. Bár ezeket korábban informálisan alkalmazták, a jogi keretek között jelenleg csupán a fogorvosi nyilvántartások, a DNS és az ujjlenyomatok elfogadottak. A hatóságokkal szembeni bizalmatlanság miatt sok családtag nem hajlandó DNS-mintát adni az azonosításhoz, és előfordulhat, hogy az eltűnt személynek nincs ujjlenyomatmintája vagy fogászati kartonja. Gyakran azonban könnyebben hozzáférhetők a róla készült fényképek, amelyeket esetleg a közösségi médiában tettek közzé. Egy tavaly augusztusi kutatás alapján az ismeretlen elhunyt menekültek fényképeinek segítségével 85 százalékos pontossággal sikerült beazonosítani őket a korábbi képeik alapján. Ezen kívül egy új lehetőség a kézi szkennerek kifejlesztése, amelyeket elsősegélynyújtók vagy jótékonysági szervezetek munkatársai használhatnak az elhunyt migránsok jellemzőinek rögzítésére. Ezek az eszközök 3D-s ábrázolást nyújtanak a vonásokról, ami szintén segíthet az azonosítás folyamatában.
A közelmúltban kifejlesztett innovatív technológiák új lehetőségeket kínálnak a tengeren eltűnt vagy elhunyt személyek azonosítására. Tomasz Dabrowski, a Galway-i Tengerészeti Intézet kutatója, az MDVI projekt első éves konferenciáján bemutatta a legújabb szoftverét, amely ötvözi az óceáni áramlatok mozgását és a különböző emberi molekulák viselkedésének modellezését. Ezzel a megközelítéssel képesek vagyunk megbecsülni, hol találhatók a tengeri balesetek áldozatai vagy túlélői. Az ír hatóságok már most is alkalmazzák ezt a módszert a nyomozási folyamataik során, ezzel is javítva a tengeri balesetek utáni nyomozások hatékonyságát.
Kényszerű menekülés: egy olyan helyzet, ahol a szív és az elme egyaránt ellentmondásban él. Az ember képes hátrahagyni mindent, amit valaha ismert, csak azért, hogy elkerülje a fenyegetést, amely árnyékot vetett életére. Ebben a káoszban a lélek keres egy új otthont, egy biztos pontot, ahol a béke és a biztonság végre otthonra találhat. Az út során találkozások és búcsúk formálják a történetet, egyedülálló élményekkel gazdagítva a menekülőt, aki a múltja árnyékából próbálja megépíteni a jövőjét.
Az üldöztetés, a háborús konfliktusok és az erőszak elől menekülő emberek száma világszerte elérte a 108,4 milliót, közülük mintegy 40 százalék gyerek. A legtöbb embert befogadó ország Törökország, Irán, Kolumbia, Németország és Pakisztán. A világ menekült lakosságának 76 százaléka alacsony és közepes jövedelmű országokban él.
