Egy különleges szakmai esemény zajlott Siófokon, Somogy vármegyében, ahol részt vettünk az Agrárszektor 2024 konferencián. - Fotó: Agrárszektor
Siófokon, a Somogy vármegyében megrendezett Agrárszektor 2024 konferencia igazi szakmai eseménnyé nőtte ki magát. Az "Uniós KAP: remények és kérdőjelek" szekcióban a résztvevő szakértők számos lényeges témát boncolgattak, feltárva azok mélyebb összefüggéseit. Három kiemelkedő előadás került terítékre: Nagy István agrárminiszter a szektor jelenlegi helyzetét és a benne rejlő lehetőségeket vázolta fel, különös figyelmet szentelve a pályázati lehetőségeknek. Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója a hazai műtrágyafelhasználás trendjeit és hatékonyságát elemezte, míg dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora a "Fordulópont előtt: hogyan tehető versenyképesebbé a magyar agrárgazdaság?" című előadásával készült. Reméljük, hogy érdekes és hasznos információkkal gazdagodtak a konferencia résztvevői! Jó olvasást kíván a Magro.hu csapata!
Az év elején olyan szokatlan gazdatüntetési hullám söpört végig az Európai Unión, amely a Közös Agrárpolitikát (KAP) érintő feszültségek és elégedetlenségek következménye volt. Az Európai Parlamenti választások lezárulta után most különösen fontos kérdés, hogy milyen irányba fejlődhet a KAP: vajon mérséklődnek-e a túlzónak ítélt környezeti célkitűzések, és hogyan alakul a következő időszakban az agrárszereplők helyzetét alapvetően meghatározó szabályozási keret? A szekció emellett érintette a KAP-ra szánt uniós kiadások jövőbeli alakulását is, megvitatva, hogy növekedniük vagy csökkenniük kellene, valamint milyen főbb költségvetési prioritások kerülhetnek előtérbe. Ezzel összhangban milyen változások várhatók a hazai gazdálkodók rövid és hosszú távú támogatási esélyeiben - állt a siófoki program beharangozójában.
Miként befolyásolhatják az Európai Parlamenti választások eredményei az uniós Közös Agrárpolitikát (KAP)? Az Európai Parlamenti választások kimenetele jelentős hatással bírhat a KAP irányvonalára és pénzügyi kereteire. Az új parlamenti összetétel, a képviselők politikai irányultsága és a különböző frakciók közötti erőviszonyok meghatározzák, hogy milyen prioritásokat helyeznek előtérbe a mezőgazdasági és vidékfejlesztési kérdésekben. Ha a választások során erősödnek a zöld politikai irányvonalat képviselő pártok, akkor valószínű, hogy a KAP reformja a fenntarthatóságra és a környezetvédelmi szempontokra helyezi a hangsúlyt. Ez akár új támogatási rendszerek bevezetését is jelentheti, amelyek ösztönzik a gazdákat a fenntarthatóbb gazdálkodási gyakorlatok alkalmazására. Ezzel szemben, ha a választások során a hagyományos mezőgazdasági érdekeket képviselő pártok kerülnek domináló helyzetbe, akkor a KAP fenntartására és a mezőgazdasági termelés versenyképességének erősítésére helyezhetik a hangsúlyt, ami a vidéki közösségek gazdasági stabilitását segítheti elő. Az Európai Parlament döntései a KAP jövőjét illetően tehát közvetlenül formálhatják a mezőgazdaság, a vidéki fejlődés és a környezetvédelem közti egyensúlyt, így érdemes figyelemmel kísérni a választások után bekövetkező változásokat.
Enyhülhet-e az erőltetettnek tartott "zöld nyomás" a Közös Agrárpolitikán belül?
Az uniós agrárszabályozás jövője izgalmas lehetőségeket tartogat, amelyek számos új irányvonalat kínálhatnak. Az alábbiakban néhány lehetséges új irányt emelnék ki: 1. **Fenntartható mezőgazdaság**: A környezeti szempontok egyre nagyobb szerepet kapnak az agrárszabályozásban. Az unió valószínűleg további intézkedéseket hoz a fenntartható gazdálkodás elősegítése érdekében, beleértve a biológiai sokféleség védelmét és az ökológiai gazdálkodás támogatását. 2. **Digitális innovációk**: A digitalizáció térnyerése új lehetőségeket nyújt a mezőgazdaságban. Az agrárszabályozásban várhatóan megjelennek a precíziós mezőgazdasági technológiák és az adatalapú döntéshozatal, amelyek javíthatják a termelés hatékonyságát. 3. **Élelmiszerbiztonság és minőség**: Az élelmiszerlánc biztonsága és a minőség fenntartása továbbra is középpontban áll. Az uniós szabályozás várhatóan szigorúbb ellenőrzéseket és új minőségi standardokat vezet be, hogy garantálja az élelmiszerek biztonságát és tápértékét. 4. **Klímaváltozás elleni fellépés**: Az agrárszabályozásban a klímaváltozással kapcsolatos intézkedések is egyre hangsúlyosabbá válnak. Az unió célja lehet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének növelése. 5. **Kis- és középvállalkozások támogatása**: A helyi termelők és a kis- és középvállalkozások szerepének erősítése érdekében várhatóan a szabályozás kedvezőbb környezetet teremt számukra, lehetővé téve, hogy versenyképesebbek legyenek a piacon. Ezek az új irányok nemcsak a mezőgazdasági termelők, hanem a fogyasztók és az egész társadalom számára is előnyöket nyújthatnak, hozzájárulva egy fenntarthatóbb és igazságosabb élelmiszertermelési rendszer kialakításához.
Hogyan válhat kedvezőbbé a gazdálkodók számára a szabályozási környezet?
Növekvő vagy csökkenő irányba tendálnak a KAP-ot érintő uniós költségvetési források?
Milyen irányba alakulhatnak a magyar agrárium szereplőinek támogatási helyzetei a következő évek során?
A rendezvény moderátoraként Hazafi László, a programigazgató, irányította a beszélgetéseket. A megnyitó előadást a házigazda, Bán Zoltán, a Net Média (Portfolio Csoport) vezérigazgatója tartotta, aki bevezetett a nap témáiba. Ezt követően Nagy István agrárminiszter mutatta be "A magyar uniós elnökség agrárgazdasági eredményei - A hazai agrárium célkitűzései 2025-ben" című prezentációját, amelyben részletesen kifejtette az ágazat jelenlegi helyzetét és jövőbeli lehetőségeit, valamint a pályázati lehetőségekre is külön figyelmet fordított.
Harmadik előadóként Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója lépett színpadra, hogy bemutassa "A hazai műtrágya-felhasználás alakulása és hatékonysága - A magyarországi műtrágya-felhasználás a nyugat-európai országokhoz viszonyítva" című prezentációját. Az előadás során Bige részletesen elemezte a magyar műtrágya-használat jelenlegi helyzetét, és összehasonlította azt a nyugat-európai trendekkel, rávilágítva a hatékonyság és a fenntarthatóság kulcsfontosságú kérdéseire.
A nap negyedik előadója dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora volt, aki a "Fordulópont előtt: hogyan tehető versenyképesebbé a magyar agrárgazdaság?" című előadásában mélyrehatóan elemezte az ágazat előtt álló fejlesztési lehetőségeket. Beszédében hangsúlyozta az alkalmazkodás fontosságát, az együttműködés erejét, valamint a szakmai képzés szerepét, amelyek kulcsfontosságúak a magyar agrárgazdaság jövőbeli versenyképességének növelésében.
Dr. Gyuricza Csaba kiemelte, hogy a jövő történészei valószínűleg a "polikrízis időszakaként" fogják hivatkozni korunkra, mivel számos globális és helyi válság nehezíti a fejlődést. A magyar mezőgazdaság kihívásai között elsődlegesen a strukturális problémák, az alacsony hozzáadott értékű termelés, a technológiai lemaradás és a gyenge integrációs rendszerek emelhetők ki. Hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság és a versenyképesség érdekében elengedhetetlen az állami támogatások hatékonyabb kihasználása, az innováció előmozdítása, valamint az agrárszakemberek megfelelő képzése.
A rektor hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődési potenciálját elsősorban szerkezeti és makrogazdasági kihívások gátolják, amelyek az utóbbi években stagnáláshoz vagy akár csökkenéshez vezettek.
Miközben a mezőgazdasági termelés világszerte és az Európai Unióban dinamikusan növekszik, Magyarország termelési értékei és fejlődési üteme sajnos elmarad a globális átlagtól.
A V4-országok mezőgazdaságának állami támogatásait vizsgálva egyértelműen látszik, hogy a lengyel agrárium kiemelkedő példát nyújt arra, hogyan hozhatnak jelentős előnyöket az állami szubvenciók és a jól kidolgozott gazdasági stratégiák. Magyarország mezőgazdasági exportja és importja az EU-csatlakozás óta viszonylag stabilan alakult, ezzel szemben a lengyel agrárszektor hatalmas, hatszoros növekedést mutatott fel az elmúlt évtizedekben. Dr. Gyuricza Csaba rektor hangsúlyozta, hogy a magyar agrárium jövőbeli sikere szempontjából kulcsszerepet játszanak a szerkezeti problémák és az állami támogatások mértéke. Az előadásában négy olyan tényezőt emelt ki, amelyek gátat szabhatnak a fejlődésnek:
A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számos komoly szerkezeti kihívással néz szembe, ami jól tükröződik a külkereskedelmi egyenleg változásain.
Gyuricza Csaba rámutatott, hogy hazánk külkereskedelmi egyenlege főként azoknál a termékeknél mutat kedvező tendenciát, amelyek esetében a hozzáadott érték viszonylag alacsony.
Kiemelte, hogy a nyerstej exportjának emelkedése ellenére drágább tejtermékeket importálunk, miközben a tejtermékek külkereskedelmi mérlege a csatlakozás időszakában még kiegyensúlyozott volt. Az almatermesztés is jól mutatja a helyzet nehézségeit: az osztrák exportárakhoz viszonyítva az étkezési almák ára mindössze 50%-át képviseli, annak ellenére, hogy ez az ágazat jelentős támogatásokban részesült. A növénytermesztési struktúra erősen koncentrált, hiszen az öt legfontosabb növényfajta a területek 90%-át borítja, ami a klímaváltozás okozta szélsőségek közepette tovább növeli a sebezhetőséget.
A növénytermesztés mára a mezőgazdaság kockázatos játékává alakult, ahol a siker és a kudarc egy hajszálon múlik.
A magyar mezőgazdaságot jelentős problémák terhelik, amelyek közül az egyik legfontosabb a szakképzettség hiánya. A gazdálkodók körében a szakirányú végzettséggel rendelkezők aránya rendkívül alacsony, hiszen a gazdák 80%-ának nincs megfelelő képesítése, míg a felsőfokú végzettséggel bírók aránya csupán 5% körüli. Ezen kívül az integrációs rendszerek fejletlensége, különösen a szövetkezeti együttműködések gyengesége még inkább gyengíti az ágazat versenyképességét. A rektor hangsúlyozta:
A fenntarthatóság és a versenyképesség csak olyan keretek között valósulhat meg, ahol a horizontális és vertikális integráció szoros kapcsolatban áll egymással. Ezek nélkül a két fogalom összekapcsolása szinte elképzelhetetlen.
Az állami és EU-s támogatások hatékonyabb kihasználására, illetve a képzettségi szint és technológiai innováció fejlesztésére sürgős lépések szükségesek.
A magyar agrárgazdaság most egy olyan történelmi fordulóponthoz érkezett, amelyre eddig még nem volt példa: soha nem álltak rendelkezésre ennyi forrás a fejlesztések megvalósításához - hangsúlyozta a rektor. Az egyik legfontosabb célkitűzés a termelési struktúra sokszínűsítése, hogy csökkentsük a piaci és időjárási kockázatokat. Kiemelt figyelmet kell fordítani az élelmiszeripari innovációk támogatására, különösen a közép- és nagyvállalatok versenyképességének fokozására. A szakemberek folyamatos továbbképzése, az agrárdigitalizáció, valamint a precíziós gazdálkodás elterjesztése is prioritást élvez. Továbbá, elengedhetetlen a horizontális és vertikális integrációs rendszerek kiépítése a hatékonyabb piaci fellépés érdekében - tette hozzá a MATE rektora Siófokon.
2025-ben egy különleges támogatási programot indítunk, amely kifejezetten a fiatal gazdák igényeire fókuszál – hangsúlyozta Nagy István a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián, Siófokon. Az agrárminiszter részletesen ismertette a magyar uniós elnökség céljait és eredményeit, kiemelve, hogy a 2025-ös évre a hazai ágazat szereplői összesen körülbelül 1777 milliárd forint értékben nyújtottak be támogatási kérelmeket. Nagy István emellett arról is beszélt, hogy a közeljövőben várható pályázatok és fejlesztési lehetőségek révén a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar akár háromszoros fejlődést is elérhet a következő hét év során.
Nagy István a konferenciát megnyitó beszédében elmondta, hogy a 2025-ös évre a mezőgazdasági szereplők 1777 milliárd forint kormányzati támogatásra nyújtottak be igényeket, amibe beletartozik az állattenyésztési telepek korszerűsítése, a kertészeti beruházások, takarmánykeverők és élelmiszeripar fejlesztései is - írta az Agrárszektor.
Ez körülbelül 4-5-szörös túligénylésnek tekinthető. Ha pedig van valami, ami bizalmat kelt, az az agrárszektor és az élelmiszeripar szereplőinek folyamatos fejlesztési és beruházási törekvése – emelte ki Nagy István.
Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy az agrárium nem csupán a szakemberek privilégiuma, hanem mindenki számára lényeges terület, hazánkban és az Európai Unióban egyaránt. Ma már ez a téma nem csupán gazdasági kérdés, hanem stratégiai és nemzetbiztonsági szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír. A mezőgazdaság olyan közös ügy, amely alapjaiban befolyásolja mindennapi életünket és megélhetésünket.
A magyar uniós elnökség céljait tekintve Nagy István hangsúlyozta a támogatási rendszer szabályozásának egyszerűsítését, a támogatások újraértelmezését, valamint a versenyképesség fokozásának fontosságát.
Ahogyan kifejtette, a zöld intézkedések vonatkozásában elengedhetetlen az arányok optimalizálása, hogy azok ne gátolják a termelést, ugyanakkor megélhetést nyújtsanak a gazdálkodóknak. Az eredmények tükrében Nagy István hangsúlyozta, hogy a Mezőgazdasági és Halászati Miniszterek Tanácsa októberben, a tagállamok széleskörű támogatásával, elfogadta a 2027 utáni időszakra vonatkozó főbb irányelveket.
A tárcavezető kiemelte, hogy három nehéz év áll az agrárium mögött, ugyanakkor a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházási programja zajlik 2021 óta, tavaly 667 milliárd forintnyi beruházást hajtottak végre. A szomszédban zajló háború, az aszályos időjárás és a piaci egyenlőtlenségek miatt idén nehéz körülmények között indult meg a KAP Stratégiai Terve végrehajtásának második éve, de a rendelkezésre álló források és kedvező támogatási feltételek mellett a magyar mezőgazdaságnak esélye van arra, hogy 3x7 évet ugorjon előre a 21. században.
Nagy István kifejtette, hogy a tavalyi év kihívásai után idén a gabona- és olajnövények piaca kezdett stabilizálódni, és a 2024-es betakarítási szezon kezdetén már nem merültek fel raktározási gondok. Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy továbbra is lényeges az ukrán mezőgazdasági termékek importjának tilalmának fenntartása, ám a szabályozás önmagában nem elegendő; a magyar agráriumnak piaci szempontból is erősítenie kell pozícióit. A tárcavezető a szektor fejlődési lehetőségeit a feldolgozott termékek növelésében látja, amelyhez szükséges beruházások és fejlesztések révén kívánja elérni a célokat.
Sokat beszélünk az öntözésről, de többet kellene a vízvisszatartásról - mondta Nagy István.
A tárcavezető szavai szerint Magyarország számos olyan területet rejt, ahol soha nem volt, és a jövőben sem lesz lehetőség öntözés kialakítására. Nagy István kiemelte, hogy az új agro-ökológiai program (AÖP) keretében már elindultak olyan kezdeményezések, amelyek célja a víz megőrzése és a talaj regenerálása. Emellett az új agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) is arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy tudatosan foglalkozzanak e kérdésekkel. Érdekes újdonságként 2025-től fokozott védelmet kapnak a vizenyős területek, és jövőre megkezdődik a vízvédelmi célú, nem termelői jellegű beruházások támogatása is – tette hozzá Siófokon.
Nagy István beszélt arról is, hogy továbbra is cél a generációváltás elősegítése, a fiatalok agráriumba vonzása. Ennek elősegítésére 2024-ben mintegy 2300 fiatal gazda pályázat 66 milliárd forint támogatást nyert el, emellett egyszerűbbé vált a földszerzés is a fiatal gazdák számára.
A fiatal mezőgazdasági termelők számára elérhetővé vált egy új támogatási lehetőség, amely célja, hogy támogassa a kezdő gazdák pályafutásának elindítását és beruházásaik elősegítését. A bejelentés napjától kezdve a részletek megismerhetők és véleményezhetők. A pályázati program összesen 79 milliárd forint keretösszeggel indul, és két fő elemből tevődik össze: az egyik egy átalány-jellegű támogatást kínál, míg a másik a beruházások ösztönzésére fókuszál, segítve ezzel a pályázók fejlődését és fejlődési lehetőségeik kiaknázását.
Ez a két támogatási forma kizárólag együttesen igényelhető, és a pályázat benyújtásához elengedhetetlen egy minimum 10,5 millió forintos beruházás végrehajtásának vállalása. A pályázati feltételek között szerepel, hogy a kérelmező legfeljebb 40 éves legyen, és nem régebben, mint 5 éve irányíthatja a gazdaságot. Nagy István, az óvári gazdászként végzett tárcavezető, hangsúlyozta, hogy a pályázatok benyújtására várhatóan jövő tavasszal lesz lehetőség, de már most érdemes felkészülni a jelentkezésre.
A növénytermesztés terén a versenytársaink több termény esetében is nagyobb hozamokat tudnak elérni, amelynek legfőbb oka, hogy több műtrágyát használnak - mondta el Siófokon, a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencián Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója. Mint kifejtette: jelentős csökkenést mutat a műtrágya-felhasználás, ennek növelése nélkül viszont nem lehet javítani a terméseredményeket. A cégvezető kitért az elavult és környezetszennyező műtrágya-típusokra is, amelyek szerinte végső soron több problémát okoznak, mint amennyit megoldanak.
Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója rámutatott, hogy Magyarország az Európai Unió szántóföldi területének 4,16%-át, míg a műtrágyapiacnak csupán 2,25%-át képviseli. Érdemes megjegyezni, hogy az EU 27 tagállamában az NPK-műtrágya felhasználásának mértéke 26%-kal csökkent, azonban hazánkban ez a visszaesés még ennél is jelentősebb mértékű volt.
A 2023-24-es szezonban a műtrágyák felhasználása az EU 27-hez képest 51 százalékkal csökkent, ami azt jelzi, hogy az előző években már megfigyelhető volt egy jelentős visszaesés. Bige László hangsúlyozta:
Nem meglepő, hogy a termésátlagok ennyire alacsonyak, és nem érdemes kizárólag a csapadékra hivatkozni. Bár a víz valóban jelentős hatással van a növények fejlődésére, a helyzet ennél sokkal összetettebb.
Bige László azt javasolja, hogy hektáronként 200 kilogramm nitrogén-műtrágyát érdemes alkalmazni. Emlékezetes, hogy az 1980-as években Magyarországon még 220 kilogramm műtrágya került felhasználásra hektáronként, míg a legutóbbi szezonban ez a szám már csupán 60 kilogrammra csökkent. Ez a tendencia a versenytárs országokkal összehasonlítva is megmutatkozik, hiszen a legtöbb jelentős termény esetében itthon jelentős potenciál rejlik a hektáronkénti hozamok növelésében.
Ez a műtrágyák felhasználásának mértékéből is következik.
A vezérigazgató több szót ejtett az általa kifogásoltnak tartott műtrágyatípusokról is, elsősorban a karbamid hátrányait emelve ki. Mint megjegyezte:
A karbamid a nitrogén legbővebb forrása, ám sajnos a gyártása során a környezetszennyezés egyik legnagyobb kiváltó okává válik, így a műtrágyák között a legnagyobb környezeti terhet rója a természetre.
Egy tonna karbamid előállításához 267 kilogramm ammóniára és 733 kilogramm szén-dioxidra van szükség, melyek mind gáz halmazállapotúak. Nedvesség és hő hatására ezek a gázok könnyen elpárolognak a talajból, különösen a szén-dioxid, amely rendkívül gyorsan távozik. Ez a veszteség akár 20-40 százalékot is elérhet, így a legolcsóbb alapanyagból a legdrágább végtermék jöhet létre.
Korábban az inhibitorok alkalmazásával próbálták mérsékelni a szivárgást, azonban ez a megoldás nem bizonyult hatékonynak, mivel az inhibitorok szennyezik a talajt és akadályozzák a csírázást. Ennek ellenére az utóbbi évtizedek során számos karbamid-üzem létesült, különösen a posztszovjet térségben, az arab országokban és Afrikában. Ennek hátterében az a tény áll, hogy ha a régiók nem tudtak LNG-üzemeket kiépíteni, akkor a földgáz feldolgozásának legegyszerűbb módja a karbamid gyártása volt. A gyártási folyamat is viszonylag egyszerű, és költséghatékony technológiával kivitelezhető. Ahogy fogalmazták:
A karbamidüzem a műtrágyaipar Trabantja.
Az ammónium-nitrát számos európai országban már nem engedélyezett, hiszen gyakorlatilag "ipari robbanószerként" funkcionál, és fokozatosan de visszafordíthatatlanul elsavanyítja a talajokat. E problémákra való tekintettel Bige László arra szólította fel az agrárszereplőket, hogy a magasabb minőségű alternatívákra összpontosítsanak. Ahogy ő fogalmazott:
A műtrágya költségei olyan magasak, hogy érdemes odafigyelni a minőségre, és nem érdemes silány termékekbe fektetni.
A három napon át zajló eseményen a Magro.hu csapata is jelen volt, és számos izgalmas szakmai beszélgetést hallgattunk meg. Érdemes folyamatosan követni az agrárhíreket, hiszen rengeteg érdekes és releváns tartalom vár még ránk a témák kapcsán!
