Nagy Mártonék már felfedezték a béke hírnökét, és ennek fényében alakítják a választási év pénzügyi kereteit.

Nagy Márton a Karmelita kolostorban rendezett kormányinfón 2025. április 17-én - Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex.

Idén minden eddiginél korábbra hozta a kormány a 2026-os költségvetés tervezését, és már most, április közepén elkészült a jövő évi büdzsével a Pénzügyminisztériumot magába olvasztó Nemzetgazdasági Minisztérium. Nagy Márton miniszter pedig a kormányinfóra ellátogatva ismertette a költségvetés fő számait, elveit.

A kormány előrejelzése szerint az idei évben 2,5%-os, míg a jövő évben 4,1%-os GDP-növekedésre lehet számítani. Az inflációval kapcsolatban pedig az idei évre 4,5%-ot, míg 2026-ra 3,6%-ot prognosztizálnak.

A költségvetési hiány tekintetében az idei évben a célszámot meghaladó mérték várható, amely körülbelül a GDP 4 százalékát fogja kitenni. Jövőre viszont Nagy miniszter előrejelzése szerint ez a szám 3,7 százalékra csökken, ami a tervezetben szereplő célértéknek felel meg. Érdekes módon, a 3,7 százalékos hiány főként a kamatkiadásokból adódik, tehát az államadósság kamatait figyelembe véve az NGM gyakorlatilag egy egyensúlyban lévő költségvetést tervez. A miniszter megjegyezte, hogy "az elsődleges egyenleg semleges, zéró". A jövő évi költségvetési tervezet 35 ezer milliárd forintos kiadásokkal és körülbelül 34 ezer milliárd forintos bevételekkel számol.

Bár Nagy Márton úgy véli, hogy az idei költségvetés már a béke költségvetéseként van tervezve, a 2026-os verzió valóban a békére összpontosít majd. Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget irányító miniszter megjegyezte, hogy bár Ukrajnában még mindig tart a háború, a kormány olyan költségvetési javaslatot készít, amely a béke elveire épít. Azonban a miniszteri beszámolókból nem derült ki, hogy milyen konkrét alapokra támaszkodik a kormány. Egy dolog biztos: 2026-ban választások várhatóak, és a kormány gyakran ennek fényében alakítja a költségvetést, még ha Orbán Viktor hangsúlyozza is, hogy sosem készítenek választási költségvetést.

Nagy Márton szerint mindenesetre a béke (ami még ugye nincs, de talán majd lesz) lehetőséget biztosít arra a kormánynak, hogy visszatérjen az adócsökkentés politikájához, aminek fókuszában a családok állnak. A legnagyobb falat ebből a gyeremekek után járó adókedvezmény, amit a kormány két lépésben megdupláz, amire 210 milliárd forint kiesés lesz a kormánynak, és a háromgyerekes és 40 év alatti kétgyermekes anyáknak járó teljes szja-mentesség, előbbi már októbertől, utóbbi jövő januártól jár. Az anyák szja-mentessége jövőre 270 milliárd forintba kerül majd a költségvetésnek,

Nagy véleménye szerint a kormány 2026-ra 4800 milliárd forintot szán a családpolitikai intézkedésekre. Amennyiben a rezsivédelmi program költségeit is figyelembe vesszük, akkor ez az összeg 5600 milliárd forintra emelkedik, amely a családok támogatására irányul.

A teljes rezsivédelemre összesen 1000 milliárd forint megy majd, ebből 800 milliárd a lakosságnak, 200 milliárd az arra jogosult kisvállalkozásoknak. De itt nem áll meg az osztás, hiszen Nagy szerint lesz

A miniszter büszkén hangoztatta, hogy az állam összesen 800 milliárd forintnyi kamatot fog kifizetni az állampapírok után. Persze, nem lenne éppen rózsás helyzet, ha az állam nem teljesítené a kötelezettségeit, és elmaradna a kamatok kifizetésével az államkötvények után.

Nagy Márton büszkén jelentette be, hogy a kormány jövőre 4900 milliárd forintot szán a gazdaság fejlesztésére, amelyből 2200 milliárd forint uniós támogatásként érkezik. Az agrárszektor is jelentős részesedést kap, hiszen 1300 milliárd forintnyi fejlesztési forrást terveznek, ebből 1000 milliárd forint az Európai Uniótól származik.

De honnan származik a kormány saját pénze? Miből fedezi az adók csökkentését, és hogyan biztosítja, hogy a költségvetési hiány ne nőjön tovább? Részben abból, hogy Nagy Mártonék nem tervezik a szektorális különadókat eltörölni. A miniszter véleménye szerint, amíg egyes ágazatokban extra profitok keletkeznek – ami bármit is jelentsen – addig indokolt fenntartani az extra profitokra kivetett adókat is. Jelenleg a jegybanki alapkamat 6,5 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy a bankok jelentős nyereségeket realizálnak a kamatokon, így a bankokra kirótt adók is megmaradnak. Ezen kívül a kiskereskedelmi adók, valamint a biztosítók és a Mol által fizetett adók is továbbra is érvényben maradnak. A bankokra vonatkozó 360 milliárd forintos adó fele ráadásul leírható, amennyiben a bankok állampapírokat vásárolnak.

Érdemes észben tartani, hogy a következő év költségvetésének megtervezése áprilisban meglehetősen korai lépésnek számít. 2010 előtt a szokásos gyakorlat az volt, hogy a költségvetést ősszel, tehát az év végéhez közel készítették el és fogadták el, amikor már világosan látszott, milyen gazdasági körülmények között működik majd az állam a következő évben. Ezt a hagyományt a Fidesz évekkel ezelőtt megváltoztatta, és az Országgyűlés nyári szünete előtt, fél évvel az év vége előtt fogadta el a költségvetést. Ebben az időszakban azonban még nem lehet valódi tervezésről beszélni, hiszen senkinek sincs varázsgömbje az NGM-ben. Így az elfogadott költségvetést később folyamatosan módosítgatta a kormány, ami drámaian csökkentette az állami gazdálkodás átláthatóságát.

A kormány tavaly merész lépésre szánta el magát, amikor szakított a korábbi gyakorlatával, és csak az év végén hagyta jóvá a költségvetést. Az indoklás szerint meg akarták várni az amerikai elnökválasztás eredményét. Ha Donald Trump nyerne, azt remélték, hogy békeköltségvetést dolgozhatnak ki. Érdekesség, hogy a Pénzügyminisztériumban már a választások előtt elkészült egy tervezet, amely azonban jelentős átdolgozáson ment keresztül. Például az eredeti, 3,4 százalékos növekedési előrejelzést a kormány most 2,5 százalékra csökkentette.

Az év következő hónapjában pedig rengeteg minden történhet. Egyrészt bármennyire is békével számol a kormány, nem tudni, lesz-e béke Ukrajnában. Ahol viszont szinte biztos, hogy nem lesz béke, az a globális gazdaság, az Orbánék által oly nagyra tartott Donald Trump ugyanis most bombázza szét vámháborújával a világ kereskedelmi rendszerét, ami beláthatatlan következményekkel jár. Újságírói kérdésre Nagy Márton erről elmondta, hogy az NGM számolja a vámháború lehetésges hatásait, ezt viszont még nem vették számításba a költségvetés tervezésénél, mert annyira bizonytalan, hogy mi lesz a kimenet. Mint mondta, az amerikai kormány pár nap különbséggel bevezet majd felfüggeszt vámokat, így egyelőre nem lehet ezek hatásaival tervezni.