Merő Péter felfedi előttünk a divattervezés rejtett titkait.
Kétségtelen: a MERO brand bemutatóterme a környék egyik legfényesebben ragyogó csillaga - Zakó és mellény MERO, Nadrág ZARA, Cipő SAINT LAURENT
A helyiség pozitív, varázslatos energiától lüktet: a gondosan komponált enteriőrben vibráló, geometrikus mintázatokkal tarkított Kare Home bútorok sorakoznak, amelyek a Merő Péter által tervezett szenzációs ruhakölteményeken köszönnek vissza. Minden apró részlet a helyén, minden szál elvarrva. Az üzlethelyiség hátsó szakaszában egy tekintélyes méretű, függönnyel szeparált próbaterem húzódik, amelyben szerencsés megrendelők százai morzsolják el örömkönnycseppeiket a tökéletes ruhadarab láttán. És hogy vajon mi a siker titka? A válasz: szív, lélek és az utánozhatatlan Merő testvérpár.
A tervezői pályafutásom egy izgalmas utazás, amely során folyamatosan fejlődtem és változtam. Az evolúcióm három fő szakaszra bontható, mindegyikben más-más formavilág és gondolkodásmód jellemző. **1. Kezdeti fázis: Felfedezés és kísérletezés** Az első lépéseim a tervezés világában a kísérletezés időszaka volt. Ekkor még sokkal inkább intuitív módon közelítettem a formákhoz és anyagokhoz. Játékos, szinte gyermeki lelkesedéssel fedeztem fel a különböző stílusokat és technikákat. A formavilágom ekkor még sokkal inkább eklektikus volt, ahogy próbáltam különböző hatásokat ötvözni, és az inspirációimat a természetből, a kultúrákból és a művészetekből merítettem. **2. Fejlődési fázis: Strukturálás és mélyebb megértés** Ahogy egyre több tapasztalatot szereztem, a tervezési folyamatom egyértelműbbé vált. A formavilágom elkezdett a funkcióra és a felhasználói élményre fókuszálni. Rájöttem, hogy a design nem csupán esztétika, hanem egy összetett probléma megoldás is. Ekkor kezdtem tudatosabban használni a színeket, anyagokat és formákat, hogy azok harmonikusan illeszkedjenek egymáshoz, és a végtermék ne csak szép, hanem praktikus is legyen. **3. Érett fázis: Koherencia és identitás** Jelenlegi állapotomban a tervezési folyamataim már sokkal koherensebbek és tudatosabbak. A formavilágom egyértelműen tükrözi a saját értékrendemet és filozófiámat, amely a fenntarthatóságra és az emberi kapcsolatokra épít. A design számomra most már nem csupán a tárgyakról szól, hanem a történetekről, amelyek mögöttük állnak. Az esztétika és a funkcionalitás egyensúlyának megtalálása mellett igyekszem a társadalmi felelősséget is figyelembe venni munkáim során. Összességében tehát a tervezői pályafutásom egy folyamatosan fejlődő folyamat, amelyben a különböző szakaszok egymásra épülnek, mégis a koherencia és a személyes identitás jellemzi a jelenlegi megközelítésemet. Ez a dinamizmus és az állandó tanulás teszi számomra izgalmassá a tervezést.
Az első időszak határozottan a szerelem varázsában telt - ebben az időszakban csupán az alkotás öröme vonzott minket, minden más háttérbe szorult. Később azonban egy tudatos átmenet következett, amikor elérkezett az idő, hogy a figyelmünket az üzleti dimenzió felé irányítsuk. Végül a folyamataink, beleértve az üzleti terveket és a kollekciókat, stabilizálódtak, és így márkává érettünk, amelynek alapjait a szenvedély és az elkötelezettség fektette le.
A szerelem persze végigkísérte az utunkat, de az arányok megváltoztak - ugyan soha nem a ruhadarabok értékesítésére helyeztük a hangsúlyt.
Korábban egy évtizedet töltöttem balettművészként Berlin vibráló művészeti világában, majd a színházi varrodában mélyreható tapasztalatokat szereztem. E két terület összefonódásában számos konkrét elemet tudok kiemelni, amelyek gazdagítják a szakmai látásmódomat. Az anyaghasználat tekintetében a balett ruházata rendkívül fontos, hiszen az anyagok választása nem csupán esztétikai, hanem funkcionális szempontból is meghatározó. A könnyed, rugalmas szövetek lehetővé teszik a mozgás szabadságát, míg a vastagabb anyagok a drámaibb hatásokat szolgálják. A színházi varrodában pedig a különböző textúrák és rétegek alkalmazása új dimenziókat ad a karakterek ábrázolásához. A szabásminta szintjén a balett jelmezek precíz kivágásai és vonalai hangsúlyozzák a táncos testének formáit, míg a színházi jelmezek esetében a karakterek személyiségét és történetét is tükrözniük kell. A szabásminta nem csupán a külsőt, hanem a viselőjének mozgását is befolyásolja, így a tervezés során figyelembe kell venni a karakterek dinamikáját és fejlődését. Dramaturgiai szempontból a balett és a színház is erős narratív elemeket hordoz. A mozgás és a zene összehangolása a balettben egyfajta történetmesélést jelent, míg a színházi előadásokban a dialógusok és a színpadi jelenetek szövik össze a cselekményt. Mindkét területen a jelmezek és a díszletek hozzájárulnak a hangulat megteremtéséhez és a nézők érzelmi bevonásához. Ez a sokrétű háttér lehetővé teszi számomra, hogy a művészet minden aspektusát holisztikusan szemléljem, és hitelesen interpretáljam a színpadon megjelenő történeteket.
A színház jelentős hangsúlyt kap mind az életemben, mind a tervezői módszeremben - mindig is rajongtam a táncért, zenéért, drámáért, jelmezekért, olyannyira, hogy egy időben több kritika ért minket a ruhák "jelmezjellege" miatt. Tény és való, nehezen nyitok a hétköznapi viseletek felé, egyrészt mivel ez a szcéna igencsak telített, az általam készített darabokban viszont felsejlik az a színházadta plusz, amely a kollekciót történettel, karakterrel ruházza fel.
A mi üzenetünk és titkunk a ruhák megalkotásának és viselésének örömében és tisztaságában található.
A különleges, csillogó, gyöngyözött anyagok, az old-Hollywood-esztétika, az idealizált sziluettek mind a revüszínházban töltött múltamból eredeztethetőek.
A haute couture és formal márkák hiányának több oka is lehet Magyarországon. Először is, a haute couture egy rendkívül speciális és költséges terület, amely nagyfokú szakértelmet, kreativitást és anyagi befektetést igényel. Magyarországon talán kevesebb a lehetőség a megfelelő képzésre és tapasztalatszerzésre, mint más országokban, ahol a divatipar már hosszú hagyományokkal rendelkezik. Emellett a piaci kereslet is befolyásoló tényező. A haute couture jellemzően egy szűkebb, elit rétegnek szól, ami Magyarország esetében korlátozhatja a márkák elérhetőségét és fenntarthatóságát. A formal ruházat is hasonló kihívásokkal néz szembe, hiszen a formális események száma és gyakorisága nem mindig indokolja a prémium kategóriás ruhák létjogosultságát. Továbbá, a nemzetközi verseny is erős, hiszen a globális piac tele van olyan márkákkal, amelyek már nagy népszerűségnek örvendenek, és nehéz lehet új szereplőknek áttörniük a piacon. A helyi tervezőknek gyakran innovatív megoldásokkal és egyedi stílussal kell előrukkolniuk, hogy kitűnjenek a tömegből, ami nem mindig egyszerű feladat. Összességében a haute couture és formal márkák megteremtése és fenntartása Magyarországon számos kihívással jár, de a kreatív tehetségek és a helyi kultúra gazdagsága lehetőségeket is rejt magában a jövő számára.
A piaci környezet rendkívül szűkös, és a pandémia sem segített a helyzeten. Emellett, bár a bálok mindig is kultúránk szerves részét képezték, manapság már jóval kevesebb ilyen eseményt tartanak, mint korábban. Ezért kihívást jelent az extravagáns báli ruhákra építeni a vállalkozás működését.
A streetwear térhódítása tagadhatatlan - az alkalmi ruházkodás szokásai, akár az Operában viselt ruházat hagyománya nagy mértékben változott az utóbbi években. Az emberek jóval lazábban kezelik az öltözködéssel kapcsolatos etikettet. Hogyan látod ezt a jelenséget tervezőként?
A trendek folyamatos áramlását mi is észleljük, de nem igazán foglalkoztat minket. Mindazonáltal kétségtelen, hogy az estélyi ruhák esztétikájában is megjelenik ez a tendencia. Jelenleg a letisztult, elegáns megjelenés a népszerű, ahol a csillogás helyett izgalmas vonalak és minták kerültek előtérbe. Ezt az irányzatot különösen kedvelem, ám az Operaház látogatóinak öltözködése sajnos nagyon zavaró számomra.
