A szakember megszólalt: Vajon csendben háttérbe vonulnak a gazdák? - Agro Napló
A száj- és körömfájás járvány súlyos csapást mért a magyar állattenyésztési ágazatra, amely csak szigorúbb járványvédelmi intézkedésekkel kerülheti el a további károkat - nyilatkozta a Portfolio-nak Hollósi Dávid, az MBH Bank agrárüzletágának vezetője. A járvány közvetlen anyagi kára mellett jelentős erkölcsi veszteséggel is számolni kell, és nem biztos, hogy minden érintett telepen újraindul majd a termelés - hangsúlyozta a szakértő. A jelenlegi helyzetben indokoltnak tartaná az Állattartó Telepek Korszerűsítését célzó pályázatok módosítását is, hogy a járványvédelmi fejlesztések nagyobb hangsúlyt kaphassanak.
A szakértő véleménye szerint a járvány által okozott közvetlen károk három különböző kategóriába sorolhatók: rövid távú, hosszabb távú gazdasági és erkölcsi károkra. A rövid távú kár kifejezhető a 11 ezer leölt állat értékével, melyek túlnyomórészt tejelő marhák voltak. A tejelő marhák esetében valójában tárgyi eszközökről van szó, amelyek folyamatos jövedelmet és cash-flow-t biztosítanak a vállalkozás számára. Így tehát ebben az esetben a tárgyi eszközöket öltük le.
- fogalmazott Hollósi Dávid.
A szakértők becslése szerint a közvetlen anyagi kár rendkívül jelentős, összességében a leölt állatok miatt a rövid távú veszteség 10-12 milliárd forintra rúg, míg a kiesett éves tejhozam 15-17 milliárd forint között mozog. Ez alapján a közvetlen kár összességében 25-30 milliárd forintra tehető. Továbbá, hangsúlyozta, hogy a tejtermelés helyreállítása az érintett telepeken éveket vehet igénybe. Az erkölcsi kár kapcsán Hollósi felhívta a figyelmet arra, hogy a tejelő szarvasmarhák tartásában jelenleg még nem alakultak ki olyan szigorú járványvédelmi intézkedések, mint a sertés- vagy baromfitenyésztés területén. A mostani járvány világosan rámutatott ennek a szükségességére, és várhatóan a banki finanszírozási feltételek is módosulni fognak.
Annyira jelentőségteljes lesz a jövőben, hogy ha nem rendelkeznek ilyen létesítményekkel, az már konkrétan meg fogja határozni a kapcsolatokat.
A járvány által sújtott telepek újjáélesztésével kapcsolatban Hollósi kiemelte, hogy ez a folyamat nem csupán gazdasági szempontokat érint, hanem mélyen lelki vonatkozásokkal is bír. Jelenleg az állam három alapvető költséget vállal át: a hulladékok ártalmatlanításának teljes költségét, ideiglenesen a bérköltségeket, továbbá hitelmoratóriumot is nyújt a nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára.
Ez most elkerülhetetlen. Ha valaha volt indokolt a hitelmoratórium, az éppen most van.
- felmérte a körülményeket.
A szántóföldi növénytermesztés aktuális helyzetéről beszélve a szakértő kiemelte, hogy az ágazat beruházási támogatottsága jelenleg nem kielégítő, viszont a korábbi évek kedvező jövedelmezősége révén a tárgyi eszközök mennyisége és minősége megfelelő szinten áll.
Az állattenyésztés és az élelmiszeripar egyre nagyobb figyelmet kap majd, ami rendkívül indokolt.
- tette hozzá.
Hollósi szerint a szántóföldi növénytermesztés komoly kihívásokkal néz szembe: az egy hektárra jutó eredménytermelés tartósan alacsonyabb szinten ragadt, miközben a támogatások csökkennek.
A támogatások ellenére sok termelő helyzete szinte a nullához közelít. Ezzel az 1-2 évnyi lélegzetvételnyi időt nyerhetnek, de három-öt évet már nem tudnak így átvészelni.
- figyelmeztetett.
A pénzügyi szakértő véleménye szerint a mezőgazdasági szektorban nem a hagyományos csődhelyzetek, hanem inkább a "csendes csődök" kora vár ránk.
A mezőgazdaság világában csendes válságok köszönthetnek ránk.
- fejtette ki, megjegyezve, hogy ebben az időszakban a kisebb vállalkozások gyakran integrálódnak a nagyobbakhoz, ami a piaci szereplők számának csökkenéséhez vezet, mindez azonban nem feltétlenül jár együtt zajos pénzügyi válsággal.
Hollósi két fő kategóriába sorolja az élelmiszeripari pályázókat: egyrészt ott vannak a stabil, hosszú ideje működő, életképes vállalkozások, másrészt az "opportunista" pályázók, akik most kezdenek el érdeklődni a feldolgozási lehetőségek iránt. Az utóbbi csoport számára a banki finanszírozás megszerzése komoly kihívást jelenthet. A kamatszintek jövőjét illetően a szakértő nem várja, hogy visszatérjen a korábbi, alacsony kamatkörnyezet, ezért arra ösztönzi az ágazat szereplőit, hogy keressenek olyan alternatív megoldásokat, amelyek kedvezőbb finanszírozási lehetőségeket kínálhatnak.
