Persze, itt van egy egyedibb változat: Folyton a „mi lett volna, ha” kérdések fogságában élsz? Ismerős az érzés, amikor az agyad örök körforgásba kezd, és nehezen tudsz szabadulni a múlt lehetőségeitől? Íme 5+1 praktikus tipp, amellyel végre megszabadulh

Folyamatosan pörög a gondolataidban valami? Minden egyes döntés előtt számtalan forgatókönyvet futtatsz le a fejedben, de még mindig nem tudsz megnyugtatóan dönteni? Ha igen, akkor valószínűleg te is a túlgondolók között vagy! De ne csüggedj, hiszen van lehetőség arra, hogy kilépj az állandó agyalás labirintusából!

A gondolkodás csodálatos dolog, de amikor a gondolatok annyira elárasztanak, hogy már az alvás is nehézkessé válik, itt az ideje, hogy megnyomd a STOP gombot. Egy pszichológus megosztotta velünk, hogyan léphetsz ki a szorongással és döntésképtelenséggel teli gondolati körforgásból egy egyszerű módszer segítségével.

Ki az a túltúlgondoló?

Az angol "overthinker" kifejezés olyan embereket ír le, akik hajlamosak mindent túlelemezni, a legapróbb döntéstől kezdve egészen a világvégéig. Gwendoline Smith új-zélandi pszichológus szerint

Az elménk labirintusában való bolyongás, a múltban elhangzott szavak újra és újra való felelevenítése, a jövőbeli lehetséges buktatók felnagyítása, valamint a hozott döntések folyamatos megkérdőjelezése mind a túlzott gondolkodás jelei. Miközben a gondolkodás természetes és hasznos folyamat, ha túlságosan elmélyedünk benne, akár testi és lelki problémák forrásává is válhat. Az overthinking egyfajta csapda, amelyben könnyen elveszíthetjük a jelen pillanat örömét.

A túl sok gondolat veszélye abban rejlik, hogy könnyen eláraszthat bennünket, mint egy viharos tenger. Amikor az elmében túl sok információ, aggodalom vagy kérdés kavarog, nehezen találjuk meg a fókuszt, és elveszíthetjük a világos látásmódunkat. Ez a mentalitás fokozhatja a stresszt és a szorongást, hiszen a folyamatosan pörgő gondolatok megakadályozhatják, hogy a jelen pillanatra koncentráljunk. Emellett a túlzott gondolkodás gyakran vezethet döntési paralysishoz, amikor annyi lehetőség közül kell választanunk, hogy végül egyáltalán nem tudunk dönteni. A kreatív gondolkodás is megsínyli ezt a helyzetet, mert a túl sok ötlet és információ zűrzavart okozhat, így nehezebbé válik a valóban értékes és innovatív megoldások megtalálása. A gondolataink folyamatos elemzése és túlgondolása tehát nemcsak a mentális egészségünkre, hanem a mindennapi életünkre is negatív hatással lehet. Fontos tehát, hogy időt szánjunk a pihenésre, a meditációra vagy a tudatos jelenlét gyakorlására, hogy csökkentsük a gondolataink terhét és visszanyerjük a belső nyugalmunkat.

A túl sok agyalás nemcsak kimerítő, de hosszú távon veszélyes is lehet. A pszichológusok szerint az alábbi következmények gyakran összefüggnek az állandó gondolatpörgésekkel: szorongás, depresszió, döntésképtelenség, társas kapcsolati nehézségek, fokozott stressz, testi tünetek, akár szívproblémák is.

Egy pszichológiai kutatás során feltárták, hogy azok, akik...

Mint akik mertek bízni az ösztöneikben, úgy tűnik, a túlzott mérlegelés nem feltétlenül hoz jobb eredményeket, sőt, gyakran éppen ellenkezőleg: gátolja a helyes döntések meghozatalát.

Ha te is észrevetted, hogy a fejedben folyamatosan fut egy belső monológ, és ez már fáraszt, itt az ideje, hogy lépj. Íme 5+1 tipp, amivel leállíthatod a túlgondolást:

A félelem és a fantázia világának megkülönböztetése kulcsfontosságú a mentális egészségünk megőrzésében. Míg a félelem gyakran a valóságos fenyegetésekre adott reakció, addig a fantáziálás egy kreatív, szabad gondolkodásmód, amely lehetőséget ad arra, hogy új lehetőségeket és megoldásokat képzeljünk el. Az egyik a korlátaink között tart, míg a másik szabadon engedi a képzeletünket, lehetőséget adva arra, hogy a jövőnk színesebb legyen. Ha tudatosan elkülönítjük ezeket az érzéseket, könnyebben navigálhatunk a mindennapi élet kihívásai között, és megtalálhatjuk a bátorságot a kreatív önkifejezéshez.

A félelem néha indokolt. Azonban, ha a megoldások helyett csupán a jövő miatti aggodalmakra fókuszálsz, itt az ideje, hogy elengedd ezt a feszültséget. Például,

Ha aggódsz a rezsiszámlák miatt, érdemes energiatakarékos szokásokat kialakítanod. A félelem néha ösztönözhet a cselekvésre, de csak akkor, ha nem hagyod, hogy a negatív gondolatok eluralkodjanak rajtad.

Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: "Figyelj oda a 'kellett volna' típusú gondolatokra, amelyek gyakran felmerülnek benned."

"Ezt nem így kellett volna." "Muszáj lett volna másképp döntenem." Ismerős? Ezek a mondatok bűntudatot és stresszt szülnek, de nem visznek előre. Tedd fel magadnak a kérdés, ennek a gondolatnak van most értelme?

Ne feledd, hogy a gondolataink nem mindig tükrözik a valóságot. Csak mert valami megfogalmazódik benned, még nem jelenti, hogy az igaz is. Különösen azokat a negatív, önkritikus gondolatokat, mint a "biztos elrontottam", érdemes óvatosan kezelni. Ismételd el magadban: "Ez csupán egy gondolat, nem pedig tény."

Írj fel kérdéseket, amelyekkel kihívás elé állítod a félelmeidet:

Ezek a kérdések hozzájárulnak a túlzó elképzelések lebontásához.

5. Ne ítéld el magad az érzékenységed miatt!

Lehet, hogy biológiailag érzékenyebb vagy az átlagnál. Ez nem hiba, hanem adottság. A pszichológus szerint a népesség akár 40%-a is ilyen. Ha te is közéjük tartozol, fogadd el, nem baj, hogy érzékeny vagy, csak tanuld meg kezelni.

Számolj le a "mágikus gondolkodással"! A mágikus gondolkodás gyakran elhomályosítja az észlelést és a döntéshozatalt. Az emberek hajlamosak arra, hogy a valóság helyett a vágyak és illúziók világában éljenek, ahol a dolgok nem mindig úgy alakulnak, ahogy azt elképzelik. Itt az ideje, hogy elengedjük ezeket a hamis elképzeléseket, és a realitás talaján állva nézzünk szembe a kihívásokkal. A valódi változás csak akkor lehetséges, ha hajlandóak vagyunk szembenézni a tényekkel és a számokkal. Ahelyett, hogy csodákban bíznánk, fókuszáljunk a kemény munkára és a tudatos döntésekre. Merjük megkérdőjelezni a megszokott gondolkodásmódunkat, és keressünk új megoldásokat, amelyek a való életre építenek. Az élet nem varázslat, hanem folyamatos tanulás és alkalmazkodás. Emeljük a tétet, és tegyük meg az első lépést a valóság felé!

Sokan hiszik, hogy ha valamin eleget gondolkodnak, akkor elkerülhetik a bajt. Pedig a túlzott kontroll illúziója csak tovább növeli a szorongást. Az igazi biztonságot a tudatos jelenlét, a rugalmas gondolkodás és az aktív cselekvés hozza meg, nem a vég nélküli töprengés.

Fontos, hogy tudd, mikor kell megálljt parancsolni az agyadnak!

A gondolkodás nem ellenség, de ha a gondolataid már uralják a mindennapjaidat, érdemes új szokásokat kialakítani.

Cselekedj bátran, tegyél fel kérdéseket, válogass tudatosan, és figyeld meg, milyen könnyebbé és boldogabbá válik az életed! - ajánlják a szakemberek.