"Mindig könnyek szöknek a szemembe, amikor újra átélem" - Bucsa, egy népirtás szemtanúja.

A valós események inspirálta Bucha című 2023-as ukrán film rendkívül megrázó betekintést nyújt a Kijev környéki városokban zajló népirtás szörnyűségeibe. A film magyarországi bemutatójának apropóján interjút készítettünk Oleksandr Szhurral, a forgatókönyv írójával és producerével, aki személyesen tapasztalta meg Ukrajna háborús fájdalmát. Szhur most első kézből osztja meg velünk a film születésének körülményeit, saját érzelmi terheit és az alkotás mély mondanivalóját.

"Egyszer volt egy kislány, aki szemtanúja volt, ahogy az oroszok brutálisan végeztek az édesanyjával egy sötét pincében. A gyermeket fogolyként tartották fogva, és az ő története is szerepet kap a filmben. Még ma is könnyek szöknek a szemembe, amikor újra látom azt a jelenetet" - emlékezett vissza Oleksandr Szhur, a Bucha című film forgatókönyvírója és producere. Ez a jelenet a film legfájdalmasabb pillanatai közé tartozik számára. A kislány, aki túlélt mindent, egy videóinterjúban osztotta meg borzalmas élményeit, amelyek mélyen bevésődtek a forgatókönyvíró emlékezetébe.

Bucsa – ez a név mára az emberi kegyetlenség és a fájdalmas veszteség megtestesítőjévé vált. A 2023-as, azonos című ukrán film nem csupán egy történetet mesél el, hanem felszínre hozza azokat a sebeket, melyek örökre bevésődtek a világ emlékezetébe. A film valós eseményeken alapul, és a 2022-es orosz invázió alatt elkövetett atrocitásokat ábrázolja, amikor civil áldozatok sokasága szenvedett el gyilkosságokat és kínzásokat az orosz katonák által. E bűncselekmények dokumentálása mélyen megrázta a nemzetközi közösséget, és figyelmeztetésként szolgál a történelem sötét aspektusaira.

A "Bucha" című film nem csupán egy hagyományos háborús alkotás; sokkal inkább egy sokkoló és megrendítő élmény, amely a 2022 tavaszán zajló elképzelhetetlen brutalitásra reflektál. Bucsában az orosz megszállók szörnyűségei révén sok száz ártatlan civil élete keserűen véget ért, rávilágítva arra, hogy egy békés város mindössze pillanatok alatt pokollá válhat. A történet középpontjában Kostiantyn Gudauskas áll, egy kazah állampolgár, aki litván zsidó származása révén a háború kitörésekor nem a menekülést választotta, hanem bátorságot mutatva az ukrán civilek megmentésére tette fel az életét.

"Ő hazamehetett volna, nyugodtan elhagyhatta volna Ukrajnát, de úgy döntött, marad" - mondta Oleksandr Szhur.

Felfogta: senki sem lehet kívülálló.

Oleksandr Szhur számára a Bucha története több mint csupán szakmai kihívás; ez egy mélyen személyes elköteleződés is. A forgatókönyvíró és producer, aki hosszú éveken át a Kvartal 95 produkciós cégnél dolgozott Volodimir Zelenszkij elnök oldalán, könnyed, humoros műsorokat és filmeket készített. Azonban a háború kitörésekor érezte, hogy tennie kell valamit. Bár nem katonai pályán indult, a frontvonal közelében önkéntesként nyújtott segítséget, így saját szemével tapasztalta meg a háború borzalmait. Ekkor döbbent rá, hogy a művészetének erejével is hozzájárulhat hazája sorsához.

"Szerzőként elengedhetetlen, hogy minden szót, amit leírsz, mélyen átélj, hiszen a valódi érzelem és tapasztalat adja meg a szavak erejét" - osztotta meg velem.

De amikor a saját néped tragédiáját írod meg, az már nem szakma. Az már belül tép szét.

Az író az alkotás folyamán szinte minden elérhető túlélővel közvetlen kapcsolatba lépett, amennyiben megtalálta őket. A történetek, a párbeszédek és a fájdalmak mind hitelesek – ezt pedig az ukrán hírszerzés által szolgáltatott dokumentumok is megerősítik.

A forgatókönyvíró saját, mélyen személyes vesztesége is hatással volt a munkájára: néhány évvel ezelőtt a lányát ragadta el tőle egy súlyos betegség. Bár nem a háború volt az, ami őt elvette, a fájdalom, amit átélt, mégis lehetővé tette számára, hogy teljes szívvel és lélekkel átélje a bucsai tragédiák súlyát. Ez a tapasztalat hozzájárult ahhoz, hogy hitelesen és érzékletesen tudja megjeleníteni a szenvedést és a veszteséget a történeteiben.

Teljes szívből átérzem azt a fájdalmat, amit azok élnek meg, akiknek már soha nem adatik meg, hogy utoljára magukhoz öleljék a szeretteiket.

- suttogta.

Sokan érdeklődtek nála, vajon nem túl korai-e egy még zajló háborúról filmet készíteni. Oleksandr Szhur viszont úgy véli, hogy éppen most jött el az idő, hogy a világ szembesüljön az igazsággal.

A múltban, a világháborúk időszakában az emberek gyakran évekkel később szembesültek azzal, mi is zajlott valójában. Ma viszont azonnali reagálásra van szükség, hogy feltárjuk a valóságot, hiszen az orosz propaganda minden lehetséges eszközzel próbálja elferdíteni az igazságot.

- tette hozzá, miközben felidézte, hogy Charlie Chaplin 1942-ben, a háború sötét évei alatt is teremtett valamit maradandót, akárcsak a Casablanca, amely a világégés közepette látott napvilágot.

A Bucha című filmet már a Vatikánban, az Európai Parlamentben, Washingtonban, a Harvardon és több más nagy presztízsű nemzetközi helyszínen is bemutatták. Az üzenete mindenhol egyértelmű volt.

Ez a film messze túlmutat Ukrajna határain. Egy figyelmeztetés a világ számára, hogy ha nem lépünk fel a gonosz ellen, a Bucsa tragédiája bármikor és bárhol megismétlődhet.

Bár a Bucha szörnyű eseményei mély nyomot hagytak, Oleksandr Szhur lelkében még mindig pislákol a remény fénye. Az alkotó abban bízik, hogy egy nap újra visszatérhet ahhoz a könnyed, humoros stílushoz, amelyben egykor Zelenszkijjel együtt dolgozott a Kvartal 95 produkciós cégnél. A nevetés ereje mindig is fontos volt számára, és most is arra törekszik, hogy visszahozza a vidámságot a világba.

"Kihívást jelent ilyen súlyos témákról beszélni, de amikor a szavak megfogyatkoznak, mindig arra emlékeztetjük magunkat, hogy van egy fontos célunk. Honfitársaink harcolnak a frontvonalon, és ez erőt ad nekünk. Reméljük, hogy egyszer véget ér ennek a rémálomnak, és akkor örömmel térünk vissza a vidámabb, színesebb történetekhez."

Amikor arról érdeklődtünk, milyen érzéseket szeretne kelteni a nézőkben a film vetítése után, Oleksandr Szhur a következőképpen válaszolt:

Ha ukránok olvassák, azt szeretném, hogy újra átéljék az összefogás erejének varázsát. Ha külföldiek nézik, szeretném, ha megértenék: a béke hiánya nem Ukrajna akaratának hiányából fakad. Azért nincs béke, mert Oroszország célja Ukrajna teljes megsemmisítése. Ha nem lépünk közbe, Bucsa tragédiája mindenhol visszhangozni fog.

"Az elmúlt évben 35-40 filmvetítésen vettem részt az Egyesült Államokban, többek között a Kolumbiai Egyetemen, a Harvardon és a Kongresszusban. E tapasztalatok során világosan megértettem, hogy az amerikai emberek is érzékelik: ez a háború messze túlmutat Ukrajna határain" - nyilatkozta. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és Oroszország között zajló diplomáciai tevékenységek nem a gyors béke elérésére irányulnak, hanem inkább a geopolitikai hatalmi játszmák színterévé váltak.

"Oroszországnak soha nem Kína volt az ellensége" - fogalmazott élesen - "Mindig is Amerikát gyűlölte. Haragszanak a Szovjetunió széteséséért, és vissza akarják szerezni a befolyásukat a volt szovjet államok, köztük a balti országok és még Közép-Európa felett is."

Oleksandr Szhur véleménye szerint a jelenlegi események nem mások, mint "Putyin játszmája", amelynek kimenetele egyelőre teljesen bizonytalan. Miközben a háttérben tárgyalások zajlanak, Szhur hangsúlyozza, hogy Ukrajna jövője továbbra is kétséges, és a fenyegetettség továbbra is jelen van.

Trump utóbbi megjegyzései is azt mutatják, hogy már ő is sejti: ez nem csak Ukrajnáról szóló játszma. Ez sokkal nagyobb tétre megy.

Oleksandr Szhur véleménye szerint kulcsfontosságú, hogy Ukrajna folyamatosan megőrizze a nemzetközi közvélemény figyelmét. Ennek érdekében kiemelten fontosnak tartja, hogy a Bucha című film minél több emberhez eljuthasson, hiszen ez hozzájárulhat a helyzet tudatosításához és a támogatás megszerzéséhez.

A filmünkben világosan látszik, hogy az orosz hozzáállás mit jelent a gyakorlatban. Nem területszerzésről van szó. A cél Ukrajna eltörlése.

És ha a világ nem értelmezi helyesen ezt az üzenetet, akkor - ahogy fogalmazott - "Bucsa nem marad egyedül Bucsa. Bucsa lesz egész Ukrajna."