Maszúd Peszeskján kijelentette, hogy Irán eddig soha nem törekedett atomfegyverek megszerzésére, és a jövőben sem tervezi ezt a lépést.

Az iráni államfő a vasárnap sugárzott interjúban azt állította, hogy az atomfegyverre vonatkozó iráni törekvéseket az Egyesült Államok ürügyként használta fel arra, hogy támadást intézzen az Iszlám Köztársaság ellen.

A békés célú atomprogramhoz való szükségesség kérdésére reagálva, az iráni államfő elismerte, hogy a 60 százalékos dúsítású uránra valójában nincs szükség. Hozzátette, hogy "tisztában vagyunk azzal, miben hiszünk, és jól tudjuk, hogy milyen célokat tűztünk ki magunk elé". Az iráni vezető kijelentése szerint országa soha nem vágyott másra, mint egy békés nukleáris program megvalósítására.

Kifejtette, hogy az iráni kormány célja a gazdasági helyzet javítása, ugyanakkor rámutatott, hogy az Egyesült Államok folyamatosan próbálja ezt megnehezíteni, különböző módszerekkel, már az 1979-es iszlám forradalom óta. "Az a szándékuk, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság soha ne tudjon önállóan talpra állni" - emelte ki.

Maszúd Peszeskján a közel-keleti konfliktus kapcsán Izraelt olyan agresszorként jellemezte, amely figyelmen kívül hagyja a nemzetközi megállapodásokat és normákat.

Az Irán által támogatott Hamász és Hezbollah iszlamista csoportok tevékenysége, beleértve az október 7-i támadást, mélyen gyökerezik a történelmi és politikai feszültségekben. Ezzel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy "ha valakit elüldöznek a saját otthonából, ha valakit megaláznak és lerombolják a környezetét, akkor bármely emberi lény hasonlóképpen reagálna". Az ilyen körülmények között felnövő emberek gyakran kénytelenek válaszlépéseket tenni, amelyek a túlélés és a méltóság megőrzésére irányulnak.

Az iráni elnök szerint senki nem veszi a fáradtságot arra, hogy bizonyítékot mutasson be arra, hogy tényleg országa állna különböző fegyveres csoportok Izrael elleni támadásai mögött. Azt ugyanakkor kijelentette, hogy "azokat védelmezzük, akiket igazságtalanul elüldöztek otthonukból, de azt állítani, hogy mi ösztönözzük a terrorizmust, támadásokat és agressziót, nem felel meg az igazságnak".

Maszúd Peszeskján a héten felszólalt az ENSZ-közgyűlés 80. ülésszaka alkalmából tartott kiemelt vitában.

Az ENSZ a hét folyamán, európai államok javaslatára, szombat éjféli hatállyal helyreállította az Irán ellen korábban érvényes szankciókat. Ennek keretében teljes fegyverembargót, valamint az urándúsítással és -feldolgozással kapcsolatos tevékenységek, továbbá a nukleáris töltetek szállítására alkalmas ballisztikus rakéták használatának tilalmát vezette be. Az Iszlám Köztársaság emellett újabb szankciókkal nézhet szembe, amelyek utazási korlátozásokat és a bizonyos állampolgárok vagyonának befagyasztását is magukban foglalják.

Marco Rubio, az amerikai külügyminiszter, bejelentette, hogy Washington optimista a diplomáciai megoldás lehetőségét illetően. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Iránnak "jó hiszemben" kell részt vennie a közvetlen tárgyalásokban az Egyesült Államokkal, ha valódi előrelépést szeretnének elérni.

Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere, szombaton az ENSZ Közgyűlésének általános vitájában kifejtette véleményét, miszerint az Irán ellen bevezetett szankciók megújítása törvényellenes lépés.

Az ENSZ politikai hetén résztvevő iráni delegáció mozgását az amerikai kormányzat szigorúan korlátozta, többek között megtiltva a tagok számára a "luxus vásárlások" lebonyolítását. Az amerikai külügyminisztérium ezt az intézkedést az Irán ellen alkalmazott "maximális nyomásgyakorlás" stratégiájának részeként határozta meg.