Az életet megélni lehet, de az anyanyelvi jogainkat még inkább meg kell valósítanunk.

Az erdélyi magyarság anyanyelvi jogainak védelme és gyakorlása érdekében az Identitás Alapítvány Szatmárnémetiben egy különleges kiadványt indított. Ez a füzet olyan hasznos útmutatót kínál, amely az egyszerű emberek által megfogalmazott kérdésekre válaszol, világosan és érthetően bemutatva a vonatkozó jogszabályi hátteret. Célja, hogy támogassa a közösséget jogainak megismerésében és érvényesítésében.

Szatmár megye varázslatos tájain, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és az ukrajnai Beregszász járás határvonalán él egy jelentős nyelvi kisebbség, akik mindennapi életének támogatására kreatívan kihasználták a pályázati lehetőségeket. Így indult el a Language APL néven ismert HUSKROUA projekt, amely célja, hogy erősítse a közösség nyelvi és kulturális identitását. A szatmárnémeti Identitás Alapítvány mellett a magyar oldalról a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás és az ukrán oldalon a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola keretein belül működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont is részt vesz a kezdeményezésben, ezzel gazdagítva a két ország közötti együttműködést és szorosabbra fűzve a kulturális szálakat.

Most az Identitas Alapítvány székhelyén mutatták be a nyelvi kisokost, amely egyszerű emberek által felvetett problémákat tárgyal az erdélyi magyarok anyanyelv használatának kapcsán.

"Örömmel csatlakoztunk a pályázathoz, mert úgy gondolom, itt Erdélyben különösen fontos, hogy anyanyelvünket megőrizzük. Az RMDSZ kisebbségvédelmi munkája látszik az anyanyelvi oktatásban, a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, és az élet megannyi területén. A megteremtett lehetőségeket gyűjti össze az a füzet. Különösen ajánlom ezt a kiadványt a diákoknak, akik most kezdik igazából közösségi életüket: jó ha tudják, hogy milyen jogaik vannak. A pályázatban az alapítvány weboldala is megújult, a füzet tartalma pedig ott is megtalálható" - mondta köszöntőjében Magyar Lóránd parlamenti képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke.

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, emlékezetes történelmi eseményeket idézett fel: elsőként a Gyulafehérvári nyilatkozatot említette, amely a kisebbségi anyanyelvhasználat jogát ígérte, ám a valóságban ezt nem tartották be. Ráadásul a kommunizmus évei alatt a magyar nyelv kifejezetten üldözött státuszba került.

"1990 után az RMDSZ számára lehetőség nyílt a jogok kivívására, ám a jogok valódi értéke abban rejlik, hogy mennyire sikerül azokat érvényesíteni. A polgármesteri hivatal kommunikációjában kiemelkedően fontos a kétnyelvűség, de elengedhetetlen, hogy a mindennapi ügyintézés során olyan köztisztviselők álljanak rendelkezésre, akik jól beszélik a magyar nyelvet. Még sok feladat vár ránk a kisebbségi anyanyelvhasználat terén, de optimistán tekintek a jövőbe. Örömmel tölt el, hogy sikerült megjelentetnünk ezt a kiadványt, hiszen anyanyelvünk használata és megőrzése alapvető fontosságú. Fontos, hogy a magyar közösség tudatában legyen annak, hogy jogainkkal élni kell, és lehetőségünk van rá." - nyilatkozta a polgármester.

Kovács Zsolt szatmári projektvezető a kiadvány létrejöttéről beszélt. Mint kiderült, eredetileg egy 10 gyakori kérdésre választ adó füzet létrehozását tűzték ki célul, ám rövidesen húszra emelték a kérdések számát. Ezeket átlagemberek tették fel, és kisebbségi ügyekben szakavatott jogász válaszolt. Kiderül a kiadványból, hogy a beteg kérheti-e magyarul beszélő orvos, ápoló segítségét, beszélhetünk-e magyarul rendőrrel, közhivatalokban használhatjuk-e a magyar nyelvet és mi a teendő, ha senki sem beszéli anyanyelvünket. És egyáltalán: érvényes-e a magyar nyelven kötött házasság?

Az 56 oldalas kiadvány teljes terjedelme elérhető az Identitás Alapítvány hivatalos weboldalán, az identitasalapitvany.ro-n, a Nyelvi kisokos szekcióban. Ezen kívül a füzet mellett megtalálhatók e-mail címek és telefonszámok is, ahol nyelvi jogokkal kapcsolatos tanácsadás és támogatás kérhető.

A pályázatban az ukrajnai partner is hasonló kiadvány létrehozásán dolgozik, a tervek szerint pedig hamarosan meg is jelenik az ukrajnai kisebbségi anyanyelvi jogokról szóló füzet.