Élet és tudomány mérnöki perspektívából: A biomérnöki alapképzés sajátos világa A biomérnöki alapképzés egy izgalmas és dinamikusan fejlődő terület, amely a természet és a technológia határvonalán helyezkedik el. Ez a tudományág ötvözi a biológiai rendsz
Mi történik, amikor az élővilág és a mérnöki tudományok izgalmas harmóniában találkoznak? Ha lenyűgöz a testünk rejtett működése, a biotechnológia innovációi vagy az egészségügyi fejlesztések sokszínű világa, akkor a biomérnöki alapszak tökéletes választás lehet számodra. Itt a biológia, a kémia és a mérnöki tudás egyedülálló szintézise révén a hallgatók olyan szakemberekké formálódhatnak, akik képesek új gyógyszerek, forradalmi orvosi eszközök vagy fenntartható biotechnológiai megoldások kifejlesztésére. Ez a szakág azoknak szól, akik nem csupán szeretnék megérteni az élet tudományát, hanem aktívan formálni is kívánják azt.
A biomérnöki alapképzés célja, hogy a hallgatók mélyreható ismereteket nyerjenek a biológiai rendszerek, a kémiai folyamatok és a mérnöki tervezés összefonódásáról. A képzés keretében a résztvevők a biotechnológia, a molekuláris biológia, a folyamatmérnökség és az orvostechnika alapjait sajátítják el. Ez lehetővé teszi számukra, hogy biológiai és ipari rendszerek tervezésében, optimalizálásában és üzemeltetésében szakértőkké váljanak. A diplomát szerzett hallgatók különböző iparágakban helyezkedhetnek el, például a gyógyszeriparban, élelmiszeriparban, környezetvédelemben vagy orvostechnológiai cégeknél, de lehetőségük van továbbá a mesterképzések folytatására is.
A Szegedi Tudományegyetemen a képzések angol nyelven is hozzáférhetőek, lehetőséget biztosítva a nemzetközi hallgatók számára.
A 2025-ös általános felvételi eljárás során a nappali képzésre jelentkezők között az állami ösztöndíjas helyek legmagasabb ponthatárát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem érte el, ahol a szükséges minimum 344 pont volt. Ezzel szemben a Debreceni Egyetemen a legalacsonyabb ponthatárt 240 pontban határozták meg.
A 2025-ös általános felvételi eljárás során az önköltséges nappali képzés terén a Debreceni Egyetem állította fel a legmagasabb ponthatárt, amely 428 pont volt. Ezzel szemben a legalacsonyabb ponthatár a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) alakult ki, ahol 300 ponttal lehetett bejutni.
A műszaki képzésekkel kapcsolatos legújabb rangsorokról az UNI in&out 2025 Nyár kiadványunkban olvashattok, amit itt tudtok megvásárolni print vagy digitális formában.
