A lakosság csökkenése lassan már fél Magyarországot érinti: milyen következményekkel jár ez a lakásárakra nézve?
2020 és 2024 között Budapest lakossága jelentős csökkenést mutatott, körülbelül 26 ezer fővel, amely főként a vándorlásnak volt köszönhető. A legnagyobb elvándorlás 2021-ben történt, amikor közel 44 ezer ember döntött úgy, hogy elhagyja a fővárost, míg csupán tízezerrel kevesebben költöztek Budapestre. A jelenség hátterében vélhetően a járvány áll, amely következtében a távmunkavégzés egyre inkább elterjedt, így sok budapesti lakos vidéki életforma mellett döntött.
A 2021-es statisztikák tükrében Pest vármegye kiemelkedő, 16 ezres vándorlási különbözete figyelemre méltó jelenség. Budapest mellett a legnagyobb elvándorlást Borsod és Szabolcs vármegyék mutatták, ahol az elmúlt öt évben körülbelül 14 ezer fővel csökkent a népesség a migráció következtében. Ezzel szemben Pest vármegye lenyűgöző, közel 52 ezer fős növekedése mellett Győr-Moson-Sopron megye lakossága is jelentős, majdnem 9000 fővel, míg Fejér vármegye népessége körülbelül 6500 fővel gyarapodott a belső vándorlás hatására.
Navracsics Tibor, a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, nemrégiben bejelentette, hogy a jövőben az önkormányzatok lehetőséget kapnak arra, hogy kontrollálják a beköltözések mennyiségét és ütemét. Az új intézkedés célja, hogy megóvja a települések jellegét a hirtelen és nagymértékű népességnövekedéstől, amely drasztikus változásokat idézhet elő. Érdekes kérdés, hogy ez a lépés miként befolyásolja a lakosságszámot egyes településeken, és hol segíthet megelőzni az elnéptelenedést.
Érdemes alaposan szemügyre venni, hogyan alakultak a lakásárak a belső vándorlás tükrében, mivel ezek a jelenségek szoros összefüggésben állnak egymással. Az OTP Ingatlanpont a NAV által közzétett megyei szintű átlagos négyzetméterárakat vette alapul a 2024-es évre vonatkozóan. Az elmúlt öt év során a lakásárak Csongrád-Csanád vármegyében emelkedtek a legnagyobb mértékben, szám szerint 105 százalékkal, miközben a térségben mért 0,32 százalékos vándorlási veszteség a középmezőnybe helyezi a megye helyzetét. A lakásárak növekedése mögött részben az utóbbi években bejelentett jelentős autóipari beruházások állnak, amelyek további dinamizmust adtak a helyi ingatlanpiacnak.
Hajdú-Bihar helyzete is hasonlóképpen alakul, hiszen 2020 és 2024 között a lakások átlagos négyzetméterára 85 százalékkal nőtt, ami a harmadik legnagyobb emelkedés az országban. Ezt a jelentős beruházásoknak köszönhetjük, ugyanakkor a vándorlási veszteség 1,3 százalékra rúg, ami a negyedik legmagasabb értéket jelenti a különböző megyék között.
Ezek az említett beruházások (BYD, BMW) hamarosan elkészülnek, és így akár a belső vándorlásra is érezhető hatással lehetnek, hiszen a munkalehetőségek miatt bevándorlás indulhat az adott vármegyékbe. Ez volt megfigyelhető Bács-Kiskun vármegyében is, ahova a Mercedes gyárnyitása után szinte ugyanannyian vándoroltak be, mint ahányan onnan el, miközben a szomszédos térségekben szinte mindenütt negatív volt a szaldó.
- hangsúlyozta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A jelentős beruházások következtében a lakáspiac szinte azonnal felpezsdül, mivel már a gyárak megépítése is keresletet támaszt, miközben a vándorlás sokszor csak több éves késéssel, a termelés elindulásával követi azt le. Vagyis önmagában a lakásárak százalékos emelkedése az eltérő bázis miatt sem biztos, hogy tükrözi a belső vándorlási folyamatokat.
