Parajdon lakossági fórumot tartottak, ahol az államelnök és a miniszterek válaszoltak a helyi lakosok kérdéseire. Az esemény során a résztvevők közvetlenül tájékoztatást kaptak a kormányzati intézkedésekről, valamint lehetőségük nyílt arra, hogy fontos té
Körülbelül 300 helyi lakos gyűlt össze azon a lakossági fórumon, amely szombaton zajlott Parajdon, az államfő látogatása alkalmából. Az esemény középpontjában a Korond-patak által okozott áradás állt, amely súlyosan érintette a híres sóbányát, és válsághelyzetet eredményezett a parajdi közösség számára. A fórumon Nicușor Dan államelnök mellett Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint több kormánytag, köztük Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, Cseke Attila fejlesztési miniszter és Bogdan Gruia gazdasági miniszter is részt vettek. A találkozót Antal Lóránt szenátor moderálta.
A parajdiak több száz fős csoportja találkozott Nicușor Dan államfővel, aki elnöki látogatásra érkezett a településre. Az esemény lakossági fóruma azonban nem volt nyilvános a sajtó számára. A média csak később csatlakozhatott, amikor Tánczos Barna pénzügyminiszter és miniszterelnök-helyettes ismertette a szombat délelőtti szakmai megbeszélések eredményeit. Kiemelte, hogy a helyi lakosoknak joguk van tudni, ki és miért felelős a történtekért. Mint mondta, "nem szükséges Rómába utazni a válaszokért" – a vizsgálatok során két intézmény felelősségi körei fognak középpontba kerülni, és az ellenőrző testület jelentése világossá teszi, kinek milyen mulasztása járult hozzá a kialakult helyzethez.
A tárcavezető kifejtette, hogy a legfontosabb feladat jelenleg a bányába beáramló víz megállítása. A szakértők egy ideiglenes technikai megoldást javasoltak: egy 270-300 méter hosszú csőrendszert alakítanának ki, amely lehetővé tenné a víz elvezetését a Korond-patak medréből, ahonnan a bánya már megtelt. Tánczos Barna hangsúlyozta, hogy a természet hatalma ellen nem lehet teljes mértékben fellépni, de az illetékes hatóságoknak vállalniuk kell a felelősséget az elfogadott megoldásért.
A következő napokban egy szakértői csapat érkezik a helyszínre, hogy alaposan felmérjék a víz kiszivattyúzásának lehetséges kockázatait. Különös figyelmet fordítanak arra, hogy mennyi só oldódott fel a vízben, és ennek milyen hatásai lehetnek a környezetre. "A kiszivattyúzást nem kezdhetjük el, amíg nem tisztázódnak a potenciális következmények" - nyilatkozta Tánczos Barna, aki arról is beszélt, hogy milyen közép- és hosszú távú megoldások körvonalazódnak, például a víztározó építésének lehetősége. Jelenleg folyik annak a tervezési folyamatnak az előkészítése, amely meghatározza, hogy kik végzik el a tervezést, milyen határidők mellett, és milyen költségkerettel dolgoznak.
A gazdasági aspektusokat érintően konkrét intézkedéseket vázolt fel: már a katasztrófa bekövetkezésének napján elindultak az egyeztetések a gazdasági minisztériummal, hogy a Salrom bányavállalat megkaphassa a szükséges támogatást a dolgozói bérek kifizetéséhez. Továbbá, kárpótlást fognak nyújtani azoknak a kisvállalkozásoknak, amelyek tevékenysége a bányabezárás miatt leállt, és ideiglenes gazdasági támogatásra is számíthatnak azok a helyi cégek, amelyek elveszítették bevételeiket. A támogatási rendszer kidolgozása jelenleg folyamatban van, és a helyi igények felmérése már zajlik. A pénzügyminiszter elmondása szerint várhatóan a következő kormányülés keretében döntenek a kérdésről, hogy minél előbb megkezdődhessenek a kifizetések.
Tánczos Barna úgy fogalmazott: Parajdon most tűzoltás folyik - de ígéretek születtek. Amit a Salrom és a vízügy vállalt, azt be kell tartaniuk. Azok, akik nem teljesítik a határidőket és feladatokat, felelősségre lesznek vonva. Az államelnök jelenlétében tett vállalások nagy súllyal bírnak. "A természet erejét nem lehet 100%-ban legyőzni, de ez a helyzet megelőzhető lett volna. Most tűzoltás zajlik, de biztosítani akarjuk, hogy akik ma ígértek, holnap is cselekednek" - fogalmazott Tánczos. Hozzátette, a politikusok visszatérnek Bukarestbe, de az ügyet továbbra is kiemelten kezelik.
