Képzelj el egy krumplit, ami sosem látja a konyhaasztal fényét. Ez a különleges gumó a föld mélyén rejtőzik, várva, hogy felfedezzék. Nem főzik meg, nem pürésítik, és nem sül meg ropogósra. Ez a mesés krumpli a fűszerek és ízek birodalmában sosem kap szer

Már most számos árus várakozik a tűző napsütésben, kínálva a legfinomabb csemegéket, melyek sokak szívéhez közel állnak, mindezt megfizethető áron. Hazánkban a krumpli vetésterülete folyamatosan zsugorodik, és ennek hátterében nem csupán a nehéz művelési körülmények állnak, hanem a burgonyát fenyegető betegségek is súlyos szerepet játszanak.
Valaha az apróbb krumpli szemeket, sőt a vastagabb, csírát rejtő hámozott héjat is elegendő volt elvetni, hogy újabb fél vagy akár egy egész kiló krumplija legyen a családnak. Azóta sokat változott, a világ, és jöttek a rovarok, a vírusok, hogy a termesztés ne legyen ilyen egyszerű. Viszont mindent el kell követni, mert fontos, hogy mindig legyen a konyhán alapanyag gyanánt, vagy elnyomni túl csípős ételekben a paprika tolakodását.
A krumpli ellenfeleinek gyűlése: Az ízletes gumós harcosaik hadrendbe állnak!
Vörös lárvák és elegáns komornyikkabátot viselő kifejlett kolorádóbogarak falatoznak a levelekből, miközben a levéltetvek serényen szívják ki a növény éltető nedveit, ezzel veszélyeztetve a kedvenc köretünket biztosító, létfontosságú növényt. A csapadékhiány mellett a gyomnövények túlszaporodása is súlyosbítja a helyzetet. Ráadásul olyan gombafajták is megjelentek, amelyek megakadályozzák a gazdák hagyományos szokását, miszerint a korábbi év termését vetőanyagnak használják. Különösen aggasztó a burgonyavész, amelyet a szél szárnyán terjedő gombák terjesztenek, és ezzel komoly fenyegetést jelent a termésre.
A burgonyavész súlyos éhínségeket okozott.
- A burgonya termőterülete és a betakarított termés mennyisége az utóbbi években folyamatosan csökkenő tendenciát mutat hazánkban, ennek ellenére a rizs és a búza után a harmadik legfontosabb élelmiszernövény a világon. A legsúlyosabb minőségi és mennyiségi veszteséget a termesztés során a vírusos betegségek okozzák, melyek a fertőzött gumó mellett levéltetvek által is terjednek. A gombabetegségek közül a legnagyobb kártételért a burgonya fitoftórás betegsége, vagyis a burgonyavész felelős. A betegség gyors lefolyású, akár néhány nap alatt 80-100 százalékos termésveszteséget is okozhat. A kórokozó (Phytophtora infestans) Európa országaiban több évszázada jelen van, járványszerű fellépése súlyos éhínségek kiváltója volt. A kórokozó a burgonya mellett a paradicsomot is fertőzi. A mérsékelten meleg, csapadékos vagy párás időjárás a legoptimálisabb a gomba terjedésének, ami az idei nyár változékony időjárásában már többször is megfigyelhető volt. A helyzetet tovább súlyosbíthatja, hogy a kórokozó spórái (sporangiospórák) légmozgás segítségével több 10 km-t is megtehetnek - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.