Könyvajánló: Bezárkózás vagy határátlépés? Fedezd fel a könyvet, amely provokatív kérdéseket vet fel a társadalmi határokról és az egyéni szabadságról. A mű mélyrehatóan elemzi, hogy a bezárkózás és a határátlépés milyen hatással van életünkre, identitá
"Irodalomban való gondolkodás azt jelenti, hogy készen állunk a párbeszédre, élvezzük a különböző nézőpontok ütköztetését, és elfogadjuk, hogy 'igazságainkat' folyamatosan újra kell értelmeznünk" - fogalmazott Németh Zoltán Az irodalomban gondolkodók örömében. Ez az idézet kiválóan illeszkedik a Bezárkózás vagy határátlépés? című kötet bevezető részéhez, mivel a gyűjtemény valóban arra ösztönzi az olvasót, hogy mélyebben elgondolkodjon a magyar irodalomról, különösen Kárpátalja irodalmi hagyományairól. Rovatunkban Csordás László legújabb kötetét ajánljuk figyelmükbe.
A "Bezárkózás vagy határátlépés?" című kötet a budapesti Napút Kiadó égisze alatt látott napvilágot 2020-ban. Alcíme: Tanulmányok, esszék, kritikák. Ez a mű a szerző második önálló köteteként jelentkezik, és az utóbbi években új dimenziókat nyert. Az olvasó első ránézésre azt gondolhatná, hogy a szerző szándékosan játszik a cím mögötti jelentésekkel, ám a munkacím már 2020 tele előtt egyértelművé vált, így ez az egybeesés csupán a véletlen műve.
A határátlépés, amely a kárpátaljaiak számára mindig is kihívásokkal teli feladat volt, a "kovidigazolás" bevezetésével újabb nehézségekkel bővült a világjárvány idején. Az életünk számos aspektusa, legyen szó tanulásról vagy munkáról, a virtuális térbe költözött, ami sokak számára a négy fal közötti bezártságot jelentette. 2022 elején azonban úgy tűnt, végre fellélegezhetünk, és egy lépéssel közelebb kerültünk a húszas évek előtti életformához. De február 24-én mindez megváltozott, és ahogy a közmondás tartja, a többi már történelem. A háború újra előtérbe helyezte a kérdést: visszahúzódunk, vagy inkább határt lépünk? A kárpátaljai embereknek is választaniuk kellett.
A borító illusztrációja egy monokróm kép, amin az látszik, hogy a sötétségből a világosba tart egy alak. Ám a világos mégsem áttekinthető: köd fedi a tájat, amibe bele készül lépni az alak. Kárpátaljaiként pont ilyen a határátlépés. Nem tudjuk, hogy mi fog történni akkor, amikor átlépjük az országhatárt. 2022 februárja óta minden egyes határátlépéskor azzal a gondolattal kelek át, hogy mi lesz, ha a távollétemben az otthonmaradt szeretteimmel baj történik, és én nem leszek ott, hogy segítsek?
Az első egység a kárpátaljai irodalom gazdag világát, az irodalomtörténet sokrétűségét és a kortárs írók életét tárja elénk. Kiemeli a XX. századi és a modern kárpátaljai szerzők munkásságát, mint Balla D. Károly, Balla László, Berniczky Éva, Brenzovics Marianna, Kovács Vilmos, Mandrik Erzsébet, Nagy Zoltán Mihály, Penckófer János és Vári Fábián László. Csordás vállalkozása bátor lépés, hiszen saját kultúránk, hagyományaink és kis hazánk irodalmáról kritikát mondani nem kis kihívás. Mégis, a szerző objektív és pártatlan megközelítéssel vág neki a témának, lehetővé téve ezzel, hogy a kárpátaljai irodalom sokszínűsége és mélysége valóban felszínre kerüljön.
A második egységben a kortárs összmagyar irodalom egy-egy alkotásáról olvashatunk. Ezek az esszék, tanulmányok és kritikák korábban erdélyi, kárpátaljai, magyarországi nyomtatott és online elérhető lapokban, illetve más kötetekben jelent meg. A kötet címadó írása a Falusi Márton által szerkesztett A kortárs irodalomértelmezés perspektívái című kiadványban látott napvilágot először. Nagyrészt Szilágyi István munkásságával foglalkozik, de olvashatunk Halász Margit, Krusovszky Dénes, Jenei László egy művéről is. Ebben a részben sem marad el a "kárpátaljai szál", Zelei Miklós A kettézárt falu kötetét is bemutatja, aminek történetét a kárpátaljai közönség leginkább a Zoltán újratemetve című színdarabból ismerheti. A záróírás Papp Endre Görömbei Andrásról szóló életrajzát taglalja.
Ahogy a kötet elején olvasható Németh László gondolata:
