Kincsek, mítoszok, és a múlt titkai, amelyek újra és újra életre kelnek.
A 2025-ben elkészült fedett oktogonális kápolna a kolostorrom egyik legfigyelemreméltóbb építészeti csodája lett (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma).
Gombaszög mára már nem csupán a felvidéki magyar fiatalok legnagyobb nyári összejövetelének helyszíne, hanem kulturális és történelmi szempontból is egyre nagyobb jelentőséggel bír. A település szomszédságában megbúvó erdő sűrűjében található romok a pálos rend gombaszögi kolostorának múltjába repítenek vissza minket, amely egykor a lelki mélység és a tudás oázisa volt.
Ekkor említik először az írásos források. Maga a pálos rend valószínűleg korábban is aktív volt a környéken.
A hely történelmi múltjának felfedezésében kulcsszerepet játszott Buják Gábor történész, aki nemcsak levéltári kutatásokkal járult hozzá a kolostor történetének feltárásához, hanem régészeti önkéntes munkájával is gazdagította a hely szellemi örökségét.
A kutatások eredményeként kiderült, hogy a kolostor megalapítása a 14. század végén történt, méghozzá a Bebek család, pontosabban Bebek György kezdeményezésére. Ő és két másik rokon család – a Pelsőciak és a Csetneki ágak – összefogásával egy nemzetségi monostort létesítettek a pálos rend számára. Ironikus módon azonban a kolostor sorsa egy másik Bebek György kezébe került, aki a 16. század közepén református hitre tért. E döntése következtében a rendet feloszlatták, és a pálosok elhagyták az épületegyüttest. Az épületek sorsa ekkor drámai fordulatot vett: katonai erőddé alakították őket. A kolostor, amely a Sajó-völgy természetes védelmét kihasználva egy erődítményrendszer részévé vált, végül a saját erődítése miatt szenvedte el vesztét. 1566-ban Schwendi Lázár csapatai elfoglalták és felégették, azóta pedig romokban áll.
A 17. században az Esterházyak vették birtokba a területet, majd bérbe adták Polcz Jánosnak, aki a patak vizére alapozva vasgyárat létesített - részben sajnálatos módon a kolostor köveinek felhasználásával. A 19. század végén a gyár és a terület az Andrássy család birtokába került. Itt még egyszer fellendült a gömöri vasipar, mielőtt a 20. század elején végleg megszűnt volna. Az Andrássyak története 1944-ben zárult le a térségben, amikor a család elhagyta Gombaszöget a háborús események miatt.
Az épület romjai később temetőként szolgáltak. Az évszázadok folyamán a kövek eltűntek, vagy más építkezésekhez használták fel őket. A kolostor épületegyüttese egy körülbelül 2 hektáros területen terül el, ahol a kolostor maga mintegy egynegyedet foglal el.
Az alaprajz alapján a régi építmény három fő részből állt: a templomhajóból, amely a szent hely szívét képezte, a szerzetesi lakórészekből, ahol a szerzetesek éltek és dolgoztak, valamint egy erődített védőfalból, amely megóvta az épületet a külső fenyegetésektől.
A történeti kutatások alapján a gombaszögi kolostor fénykorában akár hét pálos szerzetes otthona volt, akiket körülbelül hetven segítő – mint szolgák, tanítványok és gazdasági munkatársak – kísértek. E kolostor nem csupán vallási központként funkcionált, hanem anyaegyházként is jelentős szerepet játszott, hiszen három remetekolostor is hozzá kapcsolódott, gazdagítva ezzel a szellemi életet.
A 2010-es évek közepén újra felerősödött a figyelem egy különleges helyszín iránt. Az ásatások és helyreállítások irányítását Orosz Örs, a Sine Metu társulás elnöke irányítja, aki elkötelezetten dolgozik a terület újjáélesztésén. Az újonnan elnyert Interreg pályázat révén sikerült befejezni az oktogonális kápolna fedését, amely a kolostor egyik legfontosabb építészeti kincse. Ezen kívül egy korábbi Interreg pályázat keretében megvalósult a gombaszögi Andrássy-kúria alapos felújítása, amely lehetővé tette egyesületi múzeum kialakítását is.
Az építészeti rekonstrukció részeként minden feltárt falszakaszt szeretnének megmagasítani, hogy a kolostor körvonalai a jövő generációk számára is érzékelhetőek legyenek.
A helyreállítás egyik központi eleme az oktogonális kápolna, amelyet szinte teljes mértékben sikerült újjáépíteni. A rekonstrukció során falazási technikákat alkalmaztak, valamint kortárs acélszerkezetek integrálására is sor került, figyelembe véve, hogy a helyiségben freskótöredékek maradtak fenn, így azok megőrzése is biztosítva lett. 2025. július 16-án itt nyílt meg a Smidt 25/50 életmű-kiállítás, amely Smidt Tamás építész munkásságát, terveit és különleges látásmódját állította a középpontba.
A célunk nem csupán a múltunk felfedezése, hanem annak olyan élményszerű és közösségi formában való bemutatása is, amely lehetővé teszi, hogy mindenki kapcsolódhasson hozzá.
A Bokros területén végzett munkálatok során elhanyagolt részeket takarítottak el, majd georadar technológia alkalmazásával az alatta megbúvó falmaradványokat térképezték fel. A műemlékvédelem szakértőivel való szoros együttműködés eredményeként a terület körülbelül felét sikerült eddig felfedezni. Az állagmegóvás mellett néhány falszakaszt fokozatosan emeltek is, hogy megőrizzék a múlt értékeit.
Az ásatások itt nemcsak egy történelmi monostor feltárásáról szólnak, hanem arról is, hogyan tud a közösség újra kapcsolatba lépni saját gyökereivel. A romok nemcsak kövek, hanem történetek - hangsúlyozta Orosz Örs azon a fórumon, amelyet a Gombaszögi Nyári Tábor keretében rendeztek július 19-én, szombaton a kolostorkápolnában Értékeink a föld alatt és a föld fölött - A gombaszögi feltárások csúcsleletei címmel.
Azóta hét ásatási szezonon keresztül több mint 46 ezer önkéntes munkaórát fordítottak a munkálatokra. A feltárások során több jelentős lelet is napvilágra került, köztük egy középkori, több mint ezer darabra tört cserépkályha maradványai, amely a kolostor nagy étkezőjét díszítette. A kályhaszemek közül egy másolatot Éliás Ádám szobrász készített el.
A feltárási helyszínen kialakított látogatóközpont és múzeum mellett egy virtuális rekonstrukció is megtekinthető, amely bemutatja a kolostor eredeti tömegét.
A helyi múzeum, amelyet a Sine Metu egyesület újított fel, 2024-ben büszkén nyerte el a Főnix-díjat, Szlovákia legkiemelkedőbb műemlékvédelmi kitüntetését, az év műemlékeként.
Az értékek megőrzése, a közösség formálása és a kulturális örökség védelme nem csupán a tábor szívügye, hanem a Sine Metu társulás egészének alapvető filozófiája is.
Orosz Örs véleménye szerint a jövő stabilitása csak akkor valósulhat meg, ha képesek vagyunk a múlt szimbólumait és értékeit megérteni és tiszteletben tartani, függetlenül attól, hogy milyen ideológiai keretek között gondolkodunk.
A munkában már a kezdetektől fogva aktívan részt vett Balogh Árpád régésztechnikus, aki nyári szezonok során számos önkéntest irányított és inspirált.
"Szívből vágyom arra, hogy folytathassam az ásatásokat. Legnagyobb álmom, hogy rábukkanjunk egy szerzetesi sírra, mert ez volna a legintenzívebb kapcsolatom a lelki örökséggel" - fogalmazott.
A nyári feltárási munkálatok idén véget értek, így ez a jelentős régészeti időszak most lezárult.
A kutatók szerint a terület mintegy fele továbbra is feltáratlan, így a jövő lehetőségeit még mindig sok titok övezi.
A feltárt leletek nagy része a közelben álló, gyönyörűen felújított Andrássy-kúriában kapott helyet. Itt állandó kiállítás mutatja be a kolostor múltját.
A kiállítás megálmodója és egyik szervezője Szakálos Éva, a művészettörténet szakértője, aki Buják Gábor történésszel közösen végezte a terepi kutatásokat.
Szakálos Éva elmondása szerint a kúriában megnyílt kiállításunkon számos figyelemre méltó leletet mutatunk be. Különleges kályhacsempék, melyeken sellők és mitológiai alakok elevenednek meg, valamint freskótöredékek és sírkőtöredékek is láthatók. Emellett fém könyvcsatok is gazdagítják a tárlatot. A legszemet gyönyörködtetőbb darab pedig egy festett freskózárókő, amely egy áldó kezet ábrázol, igazi művészi értéket képviselve.
A középkori kályhacsempék ikonográfiájának rejtelmeit Isó Emese vizsgálja. Kutatásai alapján ezek az ornamentális elemek nem csupán esztétikai funkcióval bírtak, hanem mélyen gyökerező spirituális jelentésekkel is rendelkeztek.
"Egy középkori kályha olyan, mint egy varázslatos képeskönyv, tele történetekkel és legendákkal. A gombaszögi csempéken magyar szentek, mint Szent Imre, Szent László és Szent Borbála, elevenednek meg. Ezek a különleges darabok valóban ritkaságnak számítanak, valószínűleg egy Besztercebányán működő műhely mestermunkái, és a híres M. S. mester keze nyomát is magukon hordozhatják, amely a minták kidolgozásában is visszatükröződik" - emelte ki.
A kiállítás nem csupán a kolostor múltját dolgozza fel, hanem bemutatja a gombaszögi térség és az Andrássy család történetét is egészen a 20. század közepéig.
A kúriában tett látogatás során egyetlen séta alatt képet kaphatunk a magyar középkor mindennapjairól, a pálosok életéről, a rombolás nyomairól - leégett tető, leszakadt mennyezet, törött padlótéglák.
A jelenlegi felújítási munkálatok végén a központi templomhajó is megújul, új burkolatot kapva. A tervek szerint 2025. október 25-én egy grandiózus esemény keretében nyitják meg a helyszínt a nagyközönség előtt. Ezen a különleges napon szeretnének emléket állítani mindazoknak – régészeknek, kutatóknak, önkénteseknek és szervezőknek – akik az utóbbi évek során hozzájárultak a gombaszögi kolostor történetének újrafelfedezéséhez.
A pálosok a magyar történelem és kultúra szerves részét képezik. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, mely a mai napig fontos szerepet játszik a magyar identitásban. Ha nem is testben, de szellemiekben a pálosok visszatértek Gombaszögre.
