Ki volt valójában Murád szultán, Hunyadi legyőzője? - Exkluzív interjú a Mandinernek egy világhírű oszmanista szakértővel!


Brankovics Mara férje, Murád nem volt hódító szultán, a diplomáciát előnyben részesítette a háborúval szemben és valóban önszántából mondott le a trónról fia javára - tudjuk meg Ágoston Gábor történészprofesszortól.

A Hunyadi című filmsorozat befejezésével elérkezett az idő, hogy felfedezzük a történelmi alakok igazi arcát: kik voltak ők a valóságban, milyen szerepet játszottak a történelem színpadán, és milyen volt a személyiségük. E cikksorozatban a kor legkiválóbb kutatóinak közreműködésével részletesen bemutatjuk a főszereplőket, elemezve, hogyan sikerült megjeleníteni őket a filmvásznon. Célunk, hogy olvasóink számára érthetően, érdekesen és röviden tárjuk fel a múlt titkait. Készüljünk együtt egy izgalmas utazásra a történelem és a fikció határvonalán!

Itt olvashatóak az eddigi cikkek: Hunyadi János, Kapisztrán János, Drakula és apja, Újlaki Miklós, III. Kallixtusz, Szilágyi Erzsébet, Brankovics Mara.

Most a Hunyadi-sorozat egyik lenyűgöző karakterét, Murád szultánt szeretnénk bemutatni. Interjúalanyunk nem más, mint a világszerte elismert oszmanista szakértő, Ágoston Gábor, aki a washingtoni Georgetown University történészprofesszora. Ő a szerzője Az Oszmán hódítás és Európa (Rubicon Intézet, 2022) című könyvnek is, amely mélyrehatóan elemzi a korszakot és annak hatásait.

Természetesen! Kérlek, mondd el, milyen szöveget szeretnél egyedivé tenni, vagy milyen témáról van szó, és segítek átfogalmazni vagy új ötleteket adni!

Miben emelkedik ki II. Murád a szultánok hosszú sorából?

Murád (1421-1444, majd 1446-1451) nagyapjával, I. Bajeziddal és fiával, II. Mehmeddel ellentétben nem a hódításokban látta a hatalom megszerzésének fő eszközét. Amikor csak lehetett, a háború helyett a diplomácia finom művészetét választotta, ami hozzájárult a birodalom stabilitásához. Legnagyobb vívmánya, hogy...

A Balkán és Kis-Ázsia területén valódi egyedi hatalomgyakorlást valósított meg. Ezt a bonyolult politikai játszmák révén érte el, ahol a békepárti és háborúpárti vezírek rivalizálása, valamint a janicsárok, a Balkánon pedig a határbégek befolyása jelentős korlátokat szabott hatalmának.

Hogyan érte el mindezt?

A tizenhét éves Murád, aki fiatalon lépett a trónra, uralkodása kezdetén komoly kihívásokkal nézett szembe. A bizánciak és a kis-ázsiai rivális török fejedelmek által támogatott nagybátyja és öccse lázadását kellett elfojtania, ami nemcsak politikai, hanem katonai ügyességét is próbára tette. Ezt követően Murád folytatta édesapja, I. Mehmed (1413-21) politikai örökségét, aki a Bajezid szultán által Timur által elszenvedett ankarai vereség (1402) után, valamint a hosszú és véres testvérháború lezárása után sikeresen helyreállította az Oszmán-ház tekintélyét és uralmát.

Related posts