Kárpátalja története egy varázslatos utazás, amelynek egyik lenyűgöző állomása a nagybaktai kastély. Ez az építmény nem csupán egy épület, hanem a múlt titkait őrző időgép, amely a régmúlt dicsőségét és a helyi kultúra gazdagságát tükrözi. A kastély falai

A muzsalyi határvidéken, festői ligetekkel övezett tölgyerdők között található az Erdő-baktának nevezett puszta, amelyet egy elegáns kastély és gondosan berendezett gazdaság díszít. Néhány évvel ezelőtt, árokásás során, a területen régi vaskardokat, sarkantyúkat és egyéb, lovasok számára készült felszereléseket bukkantak fel. Valaha ez a hely egy virágzó falucska volt a XIV. században, és emlékét a Gottesmann-féle kastélytelek nyugati oldalán fekvő lapály őrzi – írja Lehoczky Tivadar 1881-ben megjelent, Beregvármegye monográfiájában Nagybaktárról.

A település központjában álló kastélyról csupán korlátozott információkkal rendelkezünk.

A kastély eredetével kapcsolatban megoszlanak a vélemények: egyesek úgy tartják, hogy a XIX. században egy Gottessmann nevű osztrák földbirtokos álmodta meg és valósította meg ezt az impozáns építményt, míg más források azt állítják, hogy az Ocskay-család, az épület korábbi tulajdonosai, voltak a kivitelezők.

A kastély bájos klasszicista elemekkel büszkélkedik, homlokzatának középső részét pedig egy háromtengelyes, timpanonnal ékesített rizalit emeli ki.

Miután a Gottessmann család utolsó tagjai eltávoztak az élők sorából, a kastély és a környező földterület visszakerült a koronához, állami tulajdonba jutott. Ekkor a magyar királyi mezőgazdasági kísérleti intézet központjaként kezdte meg működését, ahol különleges és ritka növényfajtákat ültettek el, varázslatos zöld oázist teremtve a parkban.

A csehszlovák időszakban a területet vetőmag-előállító kísérleti állomásként működtették. A szovjet korszak alatt pedig itt alakították ki az Állami Mezőgazdasági Kísérleti Állomást, amely fontos szerepet játszott a mezőgazdasági kutatásokban és fejlesztésekben.