Kár lenne alábecsülni a hagyományos autógyártókat!
A piac gyakran túlzottan hangsúlyozza az elektromos járművekre való átállásból fakadó egzisztenciális kockázatokat, amelyek a hagyományos autógyártókat fenyegetik. Ezzel szemben a Fidelity úgy véli, hogy ahelyett, hogy a régi gyártók kiszorulnának, a piaci részesedés inkább megoszlik a hagyományos autógyártók és az olyan elektromosautó-gyártók között, mint a Tesla vagy a BYD. Ezt a nézetet azonban a piac nem osztja, és hosszú távon meglehetősen következetesen nullára értékeli a hagyományos autógyártókat. A befektetők hajlamosak túlbecsülni az új elektromos autógyártók versenyelőnyeit, miközben alulértékelik a hagyományos riválisaik erejét és tapasztalatát.
A hagyományos autógyárak számára a legnagyobb kihívást a gyártósorok és az ellátási lánc átállítása jelenti a belső égésű motoros modellekről a tisztán elektromos járművekre. E cégek nem könnyítették meg a saját helyzetüket azzal, hogy az első elektromos autók megjelenésekor lassan reagáltak, így jelentős előnyhöz juttatták azokat a gyártókat, akik már korán, minden erejükkel az elektromobilitásra összpontosítottak. Az elektromos autógyártók ezt a versenyelőnyt ügyesen kihasználják, és mára egyre kifinomultabb szoftvereket integrálnak autóikba, melyek jelentős részét saját fejlesztés keretein belül tervezik.
A hagyományos autógyártók helyzete valójában nem olyan tragikus, mint ahogyan azt sokan gondolják. A Volkswagen körüli, nemrégiben végrehajtott leépítésekről szóló hírek például gyakran eltúlozzák a valós helyzetet. A valóság az, hogy a legtöbb autógyárnak alkalmazkodnia kellett a piaci kihívásokhoz, és ez elkerülhetetlenné tette a költségcsökkentést, hogy versenyképesek maradhassanak a kínai konkurenciával szemben.
A Fidelity előrejelzései alapján a hagyományos üzleti modellek átalakulása várható. A jövőben a hangsúly a szoftverfejlesztésre, az elektronikai architektúrákra, az akkumulátorgyártásra és a vertikális integrációra helyeződik az ellátási láncokon belül. Természetesen valószínű, hogy néhány vállalat a háttérbe szorul, de a piac által jelenleg előrevetített drámai változások helyett inkább egy fokozatos átmenetre számíthatunk.
Nem mintha a kizárólag elektromos meghajtású járművek gyártására specializálódott vállalatok számára minden zökkenőmentesen alakult volna az eddigi fejlődés során. A piacon való megjelenés sokkal tovább tartott, mint amit előre jeleztek, és az elterjedtség az Egyesült Államokban mindössze 10, míg Európában körülbelül 20 százalékra tehető.
A jelenlegi elektromos autók hatótávolsága továbbra is aggasztó, és a szükséges töltőinfrastruktúra kiépítése is komoly kihívások elé állítja a gyártókat. Az akkumulátorok magas költségei miatt ezek a járművek még mindig jelentősen drágábbak, mint a hagyományos belső égésű motorral működő autók. Sok szakértő ugyanakkor kiemeli a kínai gyártók impozáns termelési kapacitását, ám ezek a vállalatok sem tudtak zökkenőmentesen belépni a nyugati piacokra. Az újonc státusz miatt a vásárlók joggal aggódnak az alkatrészellátás megbízhatósága és a szervizelési folyamatok időigénye miatt. Ezen kívül a márkák ismertsége, vagy inkább annak hiánya, szintén komoly akadályt jelent a terjedésükben.
2025-re várhatóan számos, egymással konkuráló szempont fog kiéleződni, ami bőségesen ad majd okot a gondolkodásra és elemzésre. A Volkswagen különösen a figyelem középpontjába kerül, hiszen folytatja költségeinek csökkentését. Ha ez a stratégia sikeres lesz, akkor valószínű, hogy más, kisebb cégek is követik majd a nyomdokait. Ezzel párhuzamosan a piac továbbra is lefelé módosítja az ilyen vállalatok értékelését, és sok közülük már most is 40-50 százalékos áresésen van túl a hosszú távú értékelési mutatókhoz viszonyítva.
Az autóipar 2025 végére már gyökeresen átalakulhat, összehasonlítva az év elejével, azonban a befektetőknek nem érdemes elhamarkodottan lemondaniuk a régi részvényeikről – ezekben még számtalan lehetőség rejlik, és rengeteg „kilométer” vár felfedezésre.
