Romániában egyre inkább kaotikus helyzet körvonalazódik: fegyveres zsoldosok tűntek fel, és egyre több pletyka terjed az orosz beavatkozásról. Mi állhat a háttérben? Milyen következményekkel járhat ez a régió stabilitására nézve?

Romániában a politikai légkör egyre inkább kaotikus irányba tart, miután a múlt pénteken az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-i fordulójának kimenetelét, így elrendelte a teljes elnökválasztási eljárás megismétlését. December 1-jén parlamenti választásokat is tartottak, amelyek során a mérsékelt politikai erők visszaszorulása és a szélsőjobboldal erősödése figyelhető meg. Az eredmények következtében a mérsékelt pártok koalíciós kormányzást alakítottak, ami tovább fokozza a feszültséget a Nyugat-párti erők és az Oroszországot támogató szélsőségesek között. Jelenleg a helyzet viszonylag nyugodt, de már vannak jelei annak, hogy a helyzet akár erőszakos fordulatot is vehet: a rendőrség ugyanis a hétvégén letartóztatta a győztes szélsőjobboldali elnökjelölt, Călin Georgescu testőrségének állítólagos vezetőjét, aki fegyverekkel készült Bukarestbe, hogy megzavarja a közrendet.

Múlt hét pénteken váratlan döntést hozott a román alkotmánybíróság: törölte az elnökválasztás november 24-i első fordulójának eredményét, és a teljes elnökválasztási folyamat megismétlését rendelte el. Történt ez azt követően, hogy a legtöbb közvélemény-kutatás annak a Călin Georgescunak a győzelmét jelezte előre, akivel kapcsolatban felmerültek azok a gyanúk, amelyek aztán az alkotmánybírósági döntéshez vezettek.

A pénteki döntést megelőző szerdán Klaus Iohannis államfő feloldotta a titkosítás alól azokat a román hírszerzési jelentéseket, melyek szerint külföldi állam avatkozott be a választásokba. Bár Oroszország nem volt nevesítve mint beavatkozó állam, több utalás is volt a jelentésekben arról, hogy

Moszkva valószínűleg szerepet játszott Georgescu kampányának felerősítésében, aki a szélsőjobboldalhoz tartozik, Putyin híve, és kritikusan viszonyul az EU-hoz és a NATO-hoz. A politikai színtéren való megjelenése során ígéretet tett arra, hogy megszünteti Románia fegyvertámogatását Ukrajna számára.

A legfrissebb hírszerzési jelentések alapján Románia komoly "agresszív orosz hibrid támadásoknak" volt kitéve az elnökválasztás első fordulója, amely november 24-én zajlott, valamint a következő héten tartott parlamenti választások idején. Georgescu, aki független jelöltként indult, főként a TikTok közösségi platformon folytatta kampányát, ahol sikerült jelentős figyelmet generálnia. A titkosszolgálatok nyomozása során kiderült, hogy kampányát a kínai platformon működő koordinált fiókok, ajánló algoritmusok és fizetett hirdetések révén erőteljesen támogatták. Emellett megállapítást nyert, hogy az orosz kiberbűnözési platformokon felfedték a hivatalos román választási honlapok hozzáférési adatait. A kibertámadások száma is megdöbbentő: több mint 85 ezer esetet azonosítottak, amelyek célja a rendszer sebezhetőségeinek kihasználása volt.

A döntés után Georgescu felemelte a szavát, és kijelentette, hogy az alkotmánybíróság "eltüntette" a demokrácia eszményét. Hasonló véleményt fogalmazott meg Elena Lasconi, a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje is, aki úgy véli, hogy a román állam "lábbal tiporja" a demokratikus alapelveket. Marcel Ciolacu, a jelenlegi miniszterelnök, aki lemaradt a második fordulóról, ezzel szemben azt állította, hogy az alkotmánybírósági határozattal "a legigazságosabb megoldás" született. Az elnökválasztás törlését hevesen bírálták a Georgescu mögött álló szélsőséges pártok, mint a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), az S. O. S. Románia és a Fiatal Emberek Pártja (POT). Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pedig úgy nyilatkozott, hogy elfogadják az alkotmánybíróság döntését.

Georgescu kampányának körüli zűrzavar egyre fokozódik, miután több jogi eljárás is megindult vele szemben. Múlt csütörtökön a Legfőbb Ügyészség hivatalból lépett, és vizsgálatot indított a szélsőjobboldali elnökjelölt kampányának ügyében, miután a hírszerzési akták titkosítását feloldották. Az alkotmánybírósági határozatot követően a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) is bekapcsolódott, eljárást indítva. Ráadásul az adóhatóság is nyomozásba kezdett, hogy kiderítse, Georgescu kampánya során történt-e adócsalás.

Az alkotmánybírósági döntést követően a rendőrség is akcióba lépett, és három razziát tartottak az erdélyi Brassóban egy bizonyos Bogdan Peșchir nevű oligarchánál, aki a hírszerzési dokumentumok szerint 1 millió euróval támogatta Georgescu kampányát, amiből 360 ezer euró csak a TikToknak ment. Az elnökválasztás első fordulóját követően a független jelölt azt vallotta, 0, azaz nulla lejt költött a kampányra. Az Európai Unió egyébként múlt csütörtökön felszólította a TikTok közösségi médiavállalatot, hogy fagyassza be a romániai választásokkal kapcsolatos adatokat.

Eközben Georgescu és egy civil szervezet pert indított több állami intézmény, köztük az elnöki hivatal és a hírszerző ügynökségek ellen. Állításuk szerint a titkosítás alól feloldott hírszerzési jelentések valójában arra szolgáltak, hogy befolyásolják a választók döntéseit, ezáltal manipulálva a választások kimenetelét.

Szombaton a román rendőrség 20 személyt vett őrizetbe, akik egy teljes fegyverarzenál és különféle pirotechnikai eszközök birtokában érkeztek Bukarestbe. Az elfogottak mind román zsoldosok voltak, akik korábban a francia idegenlégióban teljesítettek szolgálatot. A hatóságok gyanúja szerint ezek az egyének a közrend megzavarására készültek, és megfélemlítési akciókat terveztek, ráadásul állítólag volt egy listájuk politikai személyekről és újságírókról, akiket célba akartak venni.

A zsoldosok csoportját egy Horațiu Potra nevű figura irányította, akit korábban bilincsben vezettek az ügyészség elé, de kedden szabadlábra helyezték, ezután pedig hatósági felügyelet alá került. Otthonában körülbelül 2 millió eurónyi készpénzt találtak, különböző valutákban. Azonnal kiderült, hogy Potra kapcsolatban áll Georgescuval, sőt, egyes források szerint ő a szélsőjobboldali politikus testőrségének vezetője. A testőrség soraiban több korábbi idegenlégiós is szolgál, köztük egy elit mesterlövész is. Georgescu, aki korábban tagadta, hogy ismerné Potrát, végül kénytelen volt elismerni, hogy valóban találkoztak már, miután napvilágra került róluk egy közös fénykép.

Potra igen érdekes előélettel bír. Több társához hasonlóan ő is a francia idegenlégióban szolgált, majd a Kongói Demokratikus Köztársaságban harcolt egy román kontingens élén, akiket "Rómeóknak" neveztek. Egy időben a katari emír testőre is volt, illetve a Közép-afrikai Köztársaságban is feltűnt embereivel, ahol ma is erős az orosz Wagner zsoldoscsoport jelenléte (igaz, most már átszervezve, átnevezve és a védelmi minisztérium alá rendelve). Ezért az is felmerült, hogy Potra ismerhette a tavaly rejtélyes körülmények között lezuhant Wagner-vezért, Jevgenyij Prigozsint. Potra tagadta ezt, mondván, a Wagner-zsoldosok azt követően érkeztek a közép-afrikai országba, hogy ő elment onnan. A román zsoldosvezér később saját katonai vállalkozást is alapított.

Potra nemrégiben új irányt vett, és a politikai színtéren is megpróbálta a szerencséjét. A Szeben megyei Medgyesen a Patrióták Pártja színeiben indult polgármesterjelöltként az idei önkormányzati választásokon. Bár szoros versenyt vívott, végül csupán 250 szavazattal maradt le a győztes mögött. Azonban a városi tanácsba sikeresen bejutott, és az alpolgármesteri posztért is ringbe szállt. Nem sokkal ezután kiderült, hogy a december 1-jei parlamenti választásokon is megméretteti magát, de ezúttal nem a Patrióták Pártja, hanem egy másik, kisebb párt, a PSDI jelöltjeként. Érdekes módon a PSDI neve és logója meglepően hasonlít a választásokat megnyerő szociáldemokrata párt, a PSD jelölésére, ami felveti a gyanút, hogy a pártot csupán a kormánypárt szavazóinak elvonása érdekében alapították. A hír hallatán a Patrióták Pártja azonnal kizárta Potrát a soraiból.

Az elnökválasztás első fordulója után mindössze egy héttel Romániában parlamenti választásokat is rendeztek, amely során a politikai táj jelentős átalakuláson ment keresztül. A választások izgalmas versenyt hoztak, és a szavazók többsége a régóta fennálló pártok mellett új politikai formációkat is támogattak, reflektálva a társadalmi változásokra és a közvélemény alakulására.

A mérsékelt politikai erők gyengülése és a szélsőjobboldali pártok markáns megerősödése figyelhető meg: a három szélsőséges alakulat összesen a mandátumok több mint egyharmadát birtokolja.

A választási eredmények a mérsékelt pártokat egy koalíciós szövetség kialakítására ösztönözték. Hétfőn végül megállapodtak abban, hogy közösen lépnek fel, és a megismételt elnökválasztásra közös jelöltet állítanak.

A koalícióban négy párt, valamint a nemzeti kisebbségek frakciója fog részt venni. A választásokon ugyan győzelmet arattak, de a Szociáldemokrata Párt (PSD) történetének legrosszabb eredményét könyvelheti el. A párton belüli feszültségek fokozódnak, mivel a volt miniszterelnök, Victor Ponta vezette szárny Georgescu mellett tette le a voksát. A jelenlegi államfő, Klaus Iohannis egykori pártja, a jobboldali konzervatív Nemzeti Liberális Párt (PNL) a legnagyobb veszteséget szenvedte el az előző parlamenti választások óta, de ennek ellenére a koalíció második legjelentősebb erejévé válhat. Az Elena Lasconi által vezetett liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) eddig a PSD-PNL-kormány mérsékelt ellenlábasa volt, most azonban úgy tűnik, hogy a korábbi vezető pártokkal való koalícióra készül. Az erdélyi magyarságot képviselő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a választások során kedvező eredményt ért el, és ismét kormányzati pozíciót kaphat.

Az "Európa-párti" koalícióra nem igazán számítanak rózsás időszakok. Iohannis elnök mandátuma december 21-én ér véget, de addig is ő marad az államfői poszton, ami azt jelenti, hogy ő fogja kinevezni a következő miniszterelnököt. Az elnökválasztás megújításának időpontjáról az új kormány fog határozni, és valószínű, hogy márciusra tehető az újabb választás.

Nagy kérdés, hogy Georgescu elindulhat-e majd az elnökválasztáson, de ha nem, várhatóan akkor is lesz szélsőjobboldali elnökjelölt, aki az urnákhoz viheti az ő szavazóit. Amennyiben a megismételt elnökválasztáson nem a kormánypártok jelöltje, hanem egy szélsőjobboldali jelölt győz, kellemetlen "társbérlet" jöhet, ahol az államfő és a kormány egymás politikai ellenfelei. Romániában az államelnök jogköre korántsem csak ceremoniális, fontos szerepet játszik például a kül- és biztonságpolitika alakításában, és ő képviseli Romániát az Európai Tanácsban. Nem véletlen hát, hogy az EU-ban és a NATO-ban komoly félelmeket kelt egy Moszkva-barát jelölt esetleges győzelme.

A kormánynak azért sem lesz könnyű dolga, mert az ország viszonylag magas inflációval és más gazdasági problémákkal küzd, így előfordulhat, hogy a kabinet népszerűtlen intézkedésekre, például adóemelésre kényszerül. Ez pedig a szélsőjobboldal malmára hajthatja a vizet, amelynek szavazóit már így is kellőképp feltüzelte az alkotmánybíróság döntése, amely - legalábbis egyelőre - megfosztotta Georgescut a már karnyújtásnyira került győzelmétől.

Az alkotmánybíróságban jelentős a PSD befolyása, így nem alaptalan az a gyanú, hogy erősen politikai döntést hozott az elnökválasztás első fordulós eredményének törlésével. Ezért sokan gondolhatják azt, hogy a testület egyfajta "alkotmányos puccsot" hajtott végre "Brüsszel és Washington", na meg az establishmentpártok érdekében. A szélsőjobboldali vezetők ugyanakkor higgadtságra intették szavazóikat, mondván, demokratikus úton kell megszerezniük a hatalmat, így nagyobb tüntetések sem törtek ki - egyelőre.

Kétségtelen, hogy Romániában olyan megosztottság van, amit eddig még soha nem tapasztaltunk. A politikai táj teljesen új alapokra helyezkedik, a Nyugat és Kelet közötti pártállások átrendeződése zajlik. Ennek a bonyolult folyamatnak a valódi haszonélvezője pedig Oroszország, amely ügyesen kihasználja a kialakuló feszültségeket.