Hogyan állunk a digitalizáció terén? Az általános helyzet kedvező, de az ország számára szükséges a további fejlődés - Pénzcentrum.
A társadalom és a gazdaság digitalizációja megatrend. Az Európai Uniónak és benne Magyarországnak is vannak digitalizációs stratégiai célkitűzései 2030-ra. A célok teljesítésére ütemtervek készültek, ezek teljesülését évente ellenőrzik és országspecifikus jelentésekben publikálják. Az uniós digitalizációs stratégia 2025-ös jelentése alapján Magyarország a terveknek megfelelően halad a digitális átállással. Az internethálózat lefedettsége és szolgáltatásminősége évek óta az uniós átlag feletti. A vezetékes szélessávú internethálózat lefedettsége itthon 86%, az EU-ban 82,5%- derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.
A hazai gigabites internetelőfizetések aránya 39,8%, míg az EU-s átlag csupán 22,3%. A magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) jelenleg lassabb ütemben alkalmazzák a korszerű technológiai megoldásokat, mint versenytársaik az Európai Unióban. A kormányzat célzott fejlesztési programok révén próbálja elősegíteni a lemaradás csökkentését és a versenyképesség növelését. A digitális készségek terén a magyar felnőttek teljesítménye némileg meghaladja az uniós átlagot. Habár itthon kevesebb az informatikai és kommunikációs technológiák (IKT) szakember, a diplomások száma viszont magasabb, mint az európai átlag. A közszolgáltatások digitalizálása terén inspiráló példák állnak előttünk, míg az e-egészségügyben a hazai teljesítmény felülmúlja az uniós átlagot.
Az Európai Unió és a tagállamai digitalizációs folyamatait 2014 óta a Digitális Gazdasági és Társadalmi Index (Digital Economy and Society Index, DESI) keretrendszerén keresztül követik figyelemmel. Minden évben részletes jelentésekben teszik közzé a különböző országokra vonatkozó digitalizációs mutatók legfrissebb adatait. Az kezdeti lépések során egy kumulált mutatót is kidolgoztak, amely lehetővé tette az uniós tagállamok digitális átalakulásának mértékének egyetlen, könnyen értelmezhető számba sűrítését, így az adatok térbeli és időbeli összehasonlítása is egyszerűbbé vált.
2023-tól a DESI-t némi módszertani finomhangolással integrálták az EU 2030-ig terjedő időszakra megfogalmazott digitális stratégiájának, a Digitális Évtized 2030-nak (Digital Decade 2030, DD) a megvalósítását nyomon követő monitoringrendszerbe. A kumulált mutatót kivezették a DESI rendszerből, a Digital Decade 2030 célkitűzéseihez igazítva négy indikátorcsoportban vizsgálják és értékelik az európai digitalizációs folyamat eredményeit. A digitális infrastruktúra fejlettségére, a vállalkozások digitális transzformációjára, az uniós polgárok digitális készségeinek fejlődésére és a közszolgáltatások digitalizációjára vonatkozóan határoztak meg indikátorokat, ezekhez pedig az évtized végére elérendő célértékeket.
Az indikátorok éves frissítése során közösségi és országspecifikus jelentésekben kerülnek nyilvánosságra. A 2025-ös Digital Decade jelentés a 2024-es adatokra épül, és Magyarország teljesítménye a korábbi évek adataival, valamint az aktuális uniós átlagokkal való összehasonlítással válik láthatóvá. Érdemes megjegyezni, hogy a hatályos magyar digitalizációs stratégia az uniós irányelvekkel összhangban készült, azonos időkeretben és célkitűzésekkel. A megvalósítás és a rendszeres értékelés során szoros együttműködés jellemzi az uniós intézményekkel, ami az országjelentésekben is tükröződik.
Ahogy korábbi elemzésünkben is kiemeltük, Magyarország az internethálózat kiépítése, fejlesztése és szolgáltatásminősége terén évek óta meghaladja az uniós átlagot, és ez a tendencia 2024-ben is folytatódott az uniós jelentés legfrissebb adatai szerint. A VHCN (Very High Capacity Network) sztenderdnek megfelelő internethálózat már a magyar háztartások 86%-ában elérhető, míg az Európai Unió átlagában ez az arány csupán 82,5%. Az FTTP (Fibre to the Premises) típusú hálózatok esetében Magyarország háztartásainak 79,9%-a hozzáfér, szemben az uniós átlaggal, amely csak 62,2%-ot mutat. (Az FTTP hálózatok közvetlen száloptikai kapcsolatot biztosítanak a felhasználók otthonába vagy vállalkozásába, míg a VHCN egy szélesebb kategóriát képvisel, amely magában foglalja a nagy sávszélességű adatátvitelre képes, de nem FTTP hálózatokat is.) A 5G lefedettség terén a magyar háztartások 2024-ben 2,3%-kal bővültek, jelenleg elérve a 85,6%-os szintet. Ez ugyan alacsonyabb az uniós átlagnál (94,4%), de a bővülési ütem alapján a 2030-ra kitűzött 99%-os cél elérése szempontjából nincs komoly kockázat.
Magyarországon a vezetékes szélessávú internet-előfizetések mutatói kiválóak, a mobil internet-előfizetések mutatói az uniós átlag alatt vannak. Az 5G-t használó SIM-kártyák aránya a magyar előfizetők körében 180%-kal nőtt 2024-ben, de még így is csak 20,8%, míg az uniós átlag 35,6%. Ugyanakkor a magyar vezetékes internet-előfizetések 88,4%-ánál érhető el 100 Mbps vagy annál nagyobb sebességű szolgáltatás, ami bőven meghaladja az 71,9%-os uniós átlagot. A gigabites (legalább 1 Gbps sebességet biztosító) vezetékes előfizetések aránya 39,8% itthon, míg az EU-ban átlagosan 22,3%. Az előbbi uniós rangsorban az 5. helyen, az utóbbiban a 2. helyen állunk.
A digitalizáció a vállalkozások esetében azt a folyamatot jelenti, amelynek során a gazdasági társaság a digitális technológiák segítségével átalakítja a működését, a folyamatait, adott esetben a termékeinek, szolgáltatásainak leglényegesebb jellemzőit is. A digitalizáció a vállalati értékteremtés minden mozzanatára kiterjed és az az elsődleges célja, hogy a vállalkozás hatékonyabban működjön, növekedjen a versenyképessége és a jövedelemtermelő képessége.
A nagyvállalatok nagyobb arányban és gyorsabban integrálják a fejlett technológiai megoldásokat, mint a lényegesen nagyobb számú és heterogénebb csoportot alkotó kkv-k. (A vállalkozások 99%-a kkv.) Az üzleti szektor digitális átállását az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat a digitális intenzitás indexszel (DII) méri. Magyarországon a kkv-k 57,4%-a rendelkezik legalább alapszintű digitális intenzitással, amivel lemaradunk a 72,9%-os uniós átlagtól. A Digital Decade 2025-ös országspecifikus jelentésének értékelése szerint az üzleti digitalizáció terén a magyar kormány ambiciózus intézkedéseket tesz a lemaradás ledolgozása és a magyar kkv-k helyzetbe hozása érdekében. A jelentés kiemeli a Demján Sándor Program keretében, 100%-ban hazai költségvetési forrásból, 2024 végén indított "Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja" programot, amelynek paramétereit és beavatkozási fókuszpontjait egy korábbi elemzésünkben vizsgáltuk.
A DESI rendszer keretein belül három alapvető technológia elterjedését vizsgálják az uniós vállalkozások digitális átalakulásának előrehaladása szempontjából. Ezek az indikátorok megmutatják, hogy az egyes országok cégeinek hány százaléka használ integrált felhőalapú megoldásokat, adatelemző eszközöket, valamint mesterséges intelligencián alapuló technológiákat a működésük során.
A 2024-es évre vonatkozóan a mesterséges intelligencia alapú technológiákra vonatkozó statisztikák érkeztek, amelyek érdekes képet festenek a magyar vállalkozások digitális fejlődéséről. Jelenleg a hazai cégek 7,4%-a integrálta a mindennapi működésébe legalább egy MI-alapú megoldást, míg az uniós átlag 13,5%-on áll. A felhőalapú technológiák használatát tekintve a magyar vállalkozások 37,1%-a alkalmazta ezeket 2023-ban, ami szorosan követi az uniós átlagot, amely 39% volt. Az adatanalitika terén viszont a hazai cégek 53,2%-a él e lehetőséggel, ezzel pedig jelentősen túlszárnyaltuk a 33,3%-os uniós átlagot. Ez a tendencia arra utal, hogy a magyar vállalkozások egyre inkább felismerik az adatok és a digitális technológiák fontosságát a versenyképesség növelése érdekében.
A Digital Decade idei jelentésében 2023-as adatok érhetőek el a felnőtt lakosság általános digitális készségszintjével kapcsolatban. Ezek szerint a magyarok 58,9%-a rendelkezik legalább alapszintű digitális készséggel, ez az érték meghaladja az 55,6%-os uniós átlagértéket. A vizsgálati eredmények szerint a digitális világban a fiatalok, a felsőfokú végzettségűek és a városlakók mozognak otthonosabban. A férfiak és a nők digitális készségszintje között ugyanakkor minimális különbséget mértek Magyarországra vonatkozóan, mindössze 1,5 százalékpontnyit, ami alacsonyabb, mint az uniós átlag (2,2 százalékpont).
Az Európai Unió az információs és kommunikációs technológiák (IKT) területén dolgozó szakemberek számát, valamint e létszám arányát a teljes foglalkoztatott populációhoz viszonyítva használja a digitális készségek gazdasági jelenlétének mérésére. Magyarország esetében a 4,5%-os mutató alul marad az uniós átlaghoz (5%) képest. Ugyanakkor az IKT diplomások arányát tekintve Magyarország 6,8%-os értéke felülmúlja az EU-s átlagot, amely csupán 4,5%-ot mutat.
A közszolgáltatások digitális transzformációjának előrehaladását a DESI rendszerében egy 0 és 100 között elhelyezkedő pontértékkel jellemzik. A magánszemélyek számára 2024-ben Magyarországon nyújtott közszolgáltatások digitális érettségét a DESI 77,7 pontra értékeli, ami kevesebb, mint a 82,3 pontos uniós átlag. A vállalkozások számára nyújtott magyar közszolgáltatások digitális érettsége 80 pontot kapott, míg az uniós átlag 86,2 pontnak adódott.
Ugyanakkor a magyar e-egészségügy fejlettebb az uniós átlagnál. Az egészségügyi adatok digitalizációját és a magánszemélyek egészségügyi adatokhoz való online hozzáférését biztosító rendszerek érettségét 86 pontra értékelték, míg az EU-s átlagérték 82,7 pont volt.
A 2025-ös Digital Decade jelentése alapján Magyarország a digitális átállás terén a stratégiai terveknek megfelelő irányba halad. Az internetelérés és a szolgáltatások minősége tekintetében már évek óta túlszárnyaljuk az uniós átlagot. A hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) azonban lassabb ütemben integrálják a fejlettebb digitális technológiákat a mindennapi működésükbe, mint versenytársaik az Európai Unióban. A kormány célzott fejlesztési programokkal kívánja segíteni a lemaradás leküzdését és a versenyképesség növelését. A magyar felnőttek digitális készségei a legfrissebb mérések szerint némileg meghaladják az uniós átlagot. Habár az IKT szakemberek száma alacsonyabb hazánkban, a diplomás IKT szakemberek aránya kedvezőbb, mint sok más európai országban. A közszolgáltatások digitalizálásának felgyorsítására számos jó példa áll rendelkezésünkre, és e-egészségügy terén is jobban teljesítünk, mint az uniós átlag.
