Japán új energiapolitikája: a megújuló források és az atomenergia maximális kihasználásának célja 2040-re Japán energiapolitikája új irányvonalat vesz, amelynek középpontjában a megújuló energiaforrások és az atomenergia maximális kihasználása áll. A cél
Egy kormány által összehívott szakértői testület szerdán túlnyomórészt támogatta Japán új energiapolitikai irányvonalát, amely a következő néhány évben a megújuló energiaforrások arányának növelését tűzte ki célul. A tervek szerint 2040-re az elektromos energia iránti kereslet felét megújuló forrásokból szeretnék fedezni, miközben az atomenergia szerepének maximális kihasználását is előtérbe helyezik.
Az ország ezekkel az intézkedésekkel igyekszik megfelelni a mesterséges intelligencia korszakának növekvő energiaigényeinek, ugyanakkor teljesíteni a dekarbonizációs célkitűzéseit is.
Az ipari minisztérium által előterjesztett javaslatot egy 16 fős, javarészt atomenergia-párti szakértőkből álló bizottság értékelte. A tervezet hangsúlyozza, hogy Japánnak maximálisan ki kell aknáznia az atomenergia adta lehetőségeket, ezzel szemben állva a 2011-es fukusimai atomkatasztrófát követően bevezetett fokozatos leállítási politikával, amely széleskörű társadalmi ellenállást váltott ki.
A tervek szerint az új energiapolitika 2024 márciusában lép életbe, miután a kabinet jóváhagyta azt, és ezzel felváltja a 2021-es energiastratégiát. Az új irányelvek alapján az atomenergia 2040-re Japán energiaszükségletének 20%-át fogja fedezni, ami jelentős növekedést jelent a tavalyi 8,5%-hoz képest. Ezzel párhuzamosan a megújuló energiaforrások arányát 40-50%-ra kívánják emelni a jelenlegi 22,9%-ról. A széntüzelésű erőművek részesedését pedig 30-40%-ra csökkentik, ami a tavalyi közel 70%-os arányhoz képest komoly változást jelent.
Ez is érdekelhet: WhitePress vélemények - Mennyire hatékony ez a linképítő platform?
A 2021-ben elfogadott energiapolitikai irányvonal célul tűzte ki, hogy 2030-ra az atomenergia részesedése elérje a 20-22%-ot, míg a megújuló energiaforrások 36-38%-ot képviseljenek a hazai energiamixben. A fosszilis tüzelőanyagok arányát pedig 41%-ra kívánják csökkenteni. Az új stratégia hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni az AI és a félvezetőgyárak jelentős energiaigényét, ezért elengedhetetlen a low-carbon energiaforrások, különösen a megújulók és az atomenergia fokozottabb alkalmazása.
Yoji Muto, az ipari miniszter, a testületi ülés során kiemelte, hogy Japán energiaellátásának biztonságát fontos sokféle forrásra támaszkodva biztosítani, és nem célszerű kizárólag egyetlen energiaforrásra építeni.
"Eljött az ideje, hogy véget vessünk annak a vitának, hogy a megújuló energia vagy az atomenergia közül válasszunk. Mindkettőt maximálisan ki kell használnunk" - mondta.
Japán célja, hogy 2050-re elérje a nettó zéró kibocsátást, és 2040-re 73%-os csökkentést érjen el a gázok kibocsátásában a 2013-as szinthez képest.
Az energiapolitika tervezete a megújuló energiaforrásokat emeli ki az energiaellátás középpontjában, miközben a jövő energiájának fejlesztéseit is ösztönzi, például napelemek és hordozható napelemes rendszerek terén. Ugyanakkor a terv figyelmeztet arra, hogy a megújuló erőforrásokba való befektetések és a költségek csökkentésének elmaradása komoly kockázatokkal járhat.
Ez is figyelemre méltó: A Honda és a Nissan összeolvadásra készül, reagálva az elektromos járművek piacán tapasztalható intenzív versenyhelyzetre.
Az atomenergia tekintetében a tervezet felgyorsítja a fukusimai katasztrófa után bevezetett biztonsági szabványoknak megfelelő reaktorok újraindítását, és javasolja az új generációs reaktorok építését is. Azonban a 20%-os atomenergia-cél elérése érdekében Japánnak mind a 33 működőképes reaktorát újra kell indítania, miközben jelenleg csak 14 üzemel. A nukleáris szabályozó hatóság jelenlegi ütemében a célkitűzések megvalósítása kérdéses.
Bár sokan megkérdőjelezték a terv végrehajthatóságát és a fosszilis tüzelőanyagok leváltásához szükséges útmutatók hiányát, Japán továbbra is eltökélt abban, hogy élen járjon az új generációs reaktorok fejlesztésében, valamint a nukleáris üzemanyag teljes ciklusának megvalósításában.
