A TI ismételten feljelentést nyújtott be a jegybanki alapítványok ügyében, mivel úgy vélik, hogy a nyilvánosság számára világos volt, mit tesz Matolcsy György és csapata.

Ölbe tett karral nézték a lopást, ami felveti a bűnpártolás gyanúját.

A Transparency International Magyarország (TI) ismételten feljelentést nyújt be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak ügyében. Álláspontjuk szerint sem a jegybank felügyelőbizottsága, sem az illetékes miniszter nem lépett fel a visszaélések megelőzése érdekében. Ezt a tájékoztatást kedden tette közzé a szervezet.

A Transparency International (TI) már kilenc évvel ezelőtt is hiába próbálta rábírni a rendőrséget és az ügyészséget, hogy vizsgálja meg az MNB-alapítványok körüli visszaéléseket, és hogy sikerüljön visszaszerezni azt a 260 milliárd forintot, amely akkoriban a közpénz jellegét kockáztatta. A 2016-ban benyújtott feljelentésekre a hatóságok nem reagáltak érdemben, és eljárás sem indult. Most, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentései alapján hűtlen kezelés gyanújával elkezdődött a nyomozás, a TI újabb feljelentést nyújtott be, bízva abban, hogy ezúttal felelős döntések születnek az ügyben.

Hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást a rendőrség az MNB alapítványainál felmerült közpénzmilliárdok eltűnése miatt. Az MNB-n belüli pazarlásra utaló jelek mutatkoznak, hiszen a székházfelújítás során úgy tűnik, hogy a projekt elsősorban a szűkebb baráti kör előnyére szolgált.

Mint ismert, az Állami Számvevőszék a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) és a Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzése után vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. Az ÁSZ azt tárta fel, a PADMA 500 milliárd forintos vagyonából legalább 150-200 milliárd forintot elvesztett hibás vagy szándékoltan hibás befektetési döntései miatt. Jelentése szerint az alapítvány vagyonkezelő cége, az OPTIMA Zrt. a működése során olyan bonyolult céghalóba és magántőkealapok rendszere mögé rejtette a vagyont, vagyis tüntette el a közvagyont. Miközben a veszteséges tőzsdei ügyleteken százmilliárdok úsztak el, az ügyben érintett cégeken keresztül a volt jegybankelnök családtagjai, a fia, Matolcsy Ádám és köre olyan üzleteket kötött, amelyek nyomán több milliárd forintos magánvagyonok jöhettek létre.

Az ÁSZ végül a 2023-ban indult ellenőrzésben állapította meg, hogy azok az ügyletek, amelyeket a TI Magyarország és a független sajtó korábban feltárt, törvénysértést jelentenek. Az ÁSZ a 2019 után megvalósult ingatlanberuházásokkal és a magántőkealapokkal kapcsolatos szabálytalanságokat vizsgálta, amelyek miatt hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett. Ezt követően a rendőrség nyomozást rendelt el.

A TI véleménye szerint az alapítványok megalapítása már önmagában is jogellenes lépés volt, és az a tény, hogy 2014-ben 260 milliárd forintot kaptak az MNB vagyonából, akár sikkasztásnak is tekinthető.

A problémák tehát nem az alapítványok pénzköltésével kezdődtek, hanem már azzal, hogy az MNB a vagyon egy részét átruházta rájuk. Az elmúlt közel tíz évben a TI több lépést is tett a vagyont átadó döntések megtámadására. Az ügyben született bírósági ítéletek, köztük a Kúria döntése is kimondták, hogy az MNB által létrehozott alapítványok közfeladatot ellátó szerveknek minősülnek. Az Alkotmánybíróság 2016-os határozata szerint ezek az alapítványok közpénzzel gazdálkodnak, és a rájuk bízott vagyont csak az MNB feladataival összhangban lehetett volna felhasználni.

Matolcsy György megszólalt, azt állítja, nem tűnt el pénz a jegybanki alapítványokból, sőt, több is lett bennükSimor András: Inkább rablásról van szó, az MNB-alapítványok létrejötte után az Orbán-kormány tagjai tudhattak a vagyonkimentésről

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vagyona a nemzeti vagyon szerves részét képezi, ezért a Pallas Athéné-alapítványok és a PADME is kötelesek lettek volna az Alaptörvényben rögzített szabályok szerint eljárni. Azonban a vagyont érintő döntéseik súlyosan ellentétesek e szabályozásokkal. Az MNB mandátuma kizárólag a monetáris politikára és a pénzügyi stabilitás fenntartására korlátozódik; a felsőoktatás támogatása vagy ingatlanberuházások nem képezik a feladatkörét, így ezek a tevékenységek nem összeegyeztethetők a jegybank törvényeivel.

A TI szerint az alapítványok javára történt vagyonátruházás és annak felhasználása büntetőjogi szempontból is problémás. A jegybank vezetői és más dolgozói hivatalos személyeknek számítanak, így a vagyonjuttatás kimeríthette a hivatali visszaélés bűncselekményének tényállását. Emellett a közpénz sajátjukként való kezelése a sikkasztás gyanúját is felveti.

Nem csupán az alapítványi ügyek, hanem Matolcsy György által irányított monetáris politika is komoly károkat okozott a magyar gazdaságban.

Az alapítványi vagyon nagyrészt ingatlanbefektetésekben és magántőkealapokban tűnt el, amely jelentős vagyonvesztést eredményezett. Az ÁSZ jelentése ezt részletesen dokumentálta és megerősítette a hűtlen kezelés gyanúját - érvel a TI, amelynek a feljelentése kitér arra is, hogy a törvénysértésekről tudnia kellett az MNB felügyelőbizottságának és az államháztartásért felelős miniszternek is, aki két tagot delegál a felügyelőbizottságba.

A felügyelőbizottság már 2014-ben jelezte aggályait, amelyről először a Népszava számolt be a magyar sajtóban.

A felügyelőbizottság már 2014-ben figyelmeztette a döntéshozókat, hogy valami nincs a helyén, ám a Fidesz figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetéseket, és elfordította a tekintetét a Matolcsy által irányított közpénzeltérítések látható problémái elől.

Emellett az ÁSZ-nek is kötelessége lett volna ellenőrizni az alapítványokat, különösen a 2016-os alkotmánybírósági döntést követően. A tények azonban azt mutatják, hogy sem a felügyelőbizottság, sem a pénzügyminiszter, sem az ÁSZ nem tett lépéseket a visszaélések megakadályozása érdekében, ami a bűnpártolás gyanúját is felvetheti.

A TI álláspontja szerint a rendőrségnek alaposan át kell tekintenie az alapítványi pénzátutalások teljes folyamatát, kezdve az első lépésektől. Kilenc év elteltével ismét feljelentést tettek, hogy minden felmerült bűncselekmény gyanúját alaposan kivizsgálják, ezzel elősegítve a közvagyon sorsának objektív feltárását – olvasható a nyilatkozatban.

Matolcsy György másodunokatestvére az igazgatói posztján ülve figyelte, ahogy 130 milliárd forint tűnik el a Neumann János Egyetemért Alapítvány számlájáról. A Fideszhez tartozó politikai körökben lemondásra szólították fel az alapítvány kecskeméti ügyeiben érintett tagokat, míg Tiborcz István embere gyors lépésekkel távozott egy felügyelőbizottságból.