Egy balatoni település új adóterhet vezetett be, ami havonta ennyit jelent a lakosoknak.

Egy 2015 óta hatályos jogszabály lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára, hogy települési adót vezessenek be minden olyan adótárgyra, amelyre nem vonatkozik központi adó, és amelyet a törvény nem zár ki. Ennek következtében különféle sajátos helyi adónemek alakultak ki, mint például a kerítésadó vagy az olyan magas építmények után fizetendő teher - számolt be a 168 Óra.

Balatonfőkajáron 2025. január 1-jétől életbe lép a kerítésadó, amely a település rendelete alapján minden, élő sövényen kívül elhelyezett kerítésre vonatkozik. Az adó mértékét a kerítés hosszúsága határozza meg, amelyet folyóméterben mérnek, és évente 1 000 forintot kell fizetni méterenként – értesülhetünk a 168 Óra cikkéből.

A bevezetés nem váltott ki különösebb látványos ellenállást, de ez nem jelenti azt, hogy mindenki örömmel fogadta az új terhet. Az elfogadás mögött valószínűleg az áll, hogy a települési adókból befolyó összegek teljes mértékben a helyi önkormányzatnál maradnak, így azokat közszolgáltatásokra, működésre vagy fejlesztésekre használhatják fel. A bevételek felhasználásáról évente a költségvetési beszámoló keretében tájékoztatják a lakosságot.

A balatonfőkajári jogszabály értelmében az ingatlanon elhelyezkedő élő sövényeken kívül minden épített kerítés adóköteles. Az adóalap megállapításához a kerítés hosszát folyóméterben kell mérni. Ez azt jelenti, hogy nem csupán az utcai határvonal mellett álló kerítést kell figyelembe venni, hanem a telek oldalsó és hátsó részén található kerítéseket is számításba kell venni.

Közös kerítés esetén a szomszédjogi szabályok az irányadók: a kerítés használata közös, a fenntartási költségek pedig arányosan oszlanak meg. Ugyanez a logika érvényesül az adózásnál is: minden tulajdonos a saját telekhosszának megfelelően számol. Vagyis ha valakinek a szomszéddal közös, 10 méteres kerítése van, akkor nem felezhetik meg az összeget - mindkét félnek külön-külön ki kell fizetnie a 10 ezer forintos éves adót.

Más települések is kihasználják a rendelkezésre álló lehetőségeket: például a Csongrád-Csanád vármegyei Zsombón bevezették a magas építmények után fizetendő adót. Ez egy állandó éves díjat jelent: egy 30 méteres építmény esetén körülbelül 1,25 millió forintot kell befizetni, míg a 80 métert meghaladó magasságú létesítmények után már 2,75 millió forintra nő az összeg - értesült a lap.

Első hallásra úgy tűnhet, hogy a lakóházakra, panelokra vagy társasházakra is vonatkozik a szabály, ám erről szó sincs. A rendelet kifejezetten azokra a különálló ipari vagy infrastrukturális építményekre vonatkozik, amelyek kiemelkednek környezetükből - például a mobilátjátszó tornyokra, rádió- vagy tévéadók antennarendszereire.