Hova helyezd el a megtakarításaidat, ha igazán nagy hozamokra vágysz 2025-ben? - Pénzcentrum

Az idei év várhatóan izgalmas lesz a kötvénypiacon, nem csak Magyarországon, hanem az egész régióban és globálisan is - vélekedik Nyeste Orsolya. Az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint a kamatszintek normalizálódása után a befektetők figyelme ismét az államháztartási mérlegek, a GDP-arányos deficitek és az államadósságok fenntarthatósága felé fordulhat. Mint fogalmaz, az Európai Unió által újra életbe léptetett túlzottdeficit-eljárások (EDP) várhatóan mérséklik majd a kormányok túlköltekezési hajlamát.

A régióban már láthatók a fiskális konszolidáció jelei - írja Nyeste Orsolya a Portfolio-n megjelent elemzésben. Szlovákia és Románia már tett kiigazító lépéseket, míg Lengyelország egyelőre halasztja a deficit csökkentését. Magyarországon folytatódhat a hiány mérséklése, de valószínűleg magasabb lesz a 2025-ös költségvetési törvényben előirányzott 3,7%-nál, főként a kedvezőtlenebb makrogazdasági kilátások miatt.

Bár a közvélekedés szerint a kormány rendszeresen elvéti a deficitcélokat, valójában jelentős konszolidáció történt 2024-ben. Az elsődleges egyenleg szintjén a GDP mintegy 2%-át kitevő javulás következett be, így az közel egyensúlyba került.

A jövőben érdemes lenne egy kis tartalékot képezni ezen a területen, mivel a kamatok csökkenésével ez természetesen hozzájárulna a hiány csökkentéséhez.

Azt gondolja.

Magyarország várhatóan a második legnagyobb bruttó kibocsátási igénnyel rendelkezik majd a régióban, a GDP arányában körülbelül 14,1%-os mértékkel. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) finanszírozási terve szerint a nettó kibocsátási igény 4,8%-át többféle forrásból kívánják biztosítani, beleértve az intézményi forintpiacot, a lakossági papírokat és a devizaadósság-kibocsátásokat.

A lakossági állampapírok jelentős szerepe napjainkban egyre inkább megmutatkozik, hiszen arányuk a teljes adósságon belül már 20% fölé emelkedett. Ugyanakkor a kamatkörnyezet normalizálódása következtében vonzerejük csökkent, ami komoly kihívások elé állíthatja a piacot az idei év során.

- fűzi hozzá Nyeste Orsolya.

A globális bizonytalanságok jelentősen befolyásolják a kötvénypiaci hozamok alakulását. Az infláció elleni küzdelem még nem zárult le, és az USA jegybankjának monetáris politikája továbbra is meghatározó tényező marad. A régióban a jegybankok várhatóan óvatosan csökkentik majd a kamatokat, fenntartva a restriktív reálkamatszintet.

A magyar hosszú hozamok felára a német kötvényekhez képest jelentősen nőtt, január közepén már 450 bázispontot közelítette. A lassú költségvetési konszolidáció és az óvatos monetáris politikák a hozamok stabilizálódását vetítik előre, de a fejlett piacok hozamainak alakulása továbbra is meghatározó lesz.

Összességében Nyeste Orsolya véleménye szerint a hazai kötvénypiac számára a fiskális fegyelem esetleges lazulása, a költségvetés választási üzemmódra való váltása, valamint az intézményi forintpiac kínálatának további bővülése lehet a legnagyobb kockázati tényező az elkövetkező időszakban.