Hangfelvételek állnak rendelkezésre, amelyek megerősítik, hogy Adolf Hitler rendelte el a holokauszt tragikus eseményeit.

Amerikai tudósok újabb megállapításokat tettek Adolf Hitler zsidók elleni politikájával kapcsolatban, különösen az Endlösung, vagyis a „végső megoldás” kapcsán, amely mintegy 5-6 millió ember életébe került Európában. Az új bizonyítékok között hangfelvételek és átiratok találhatók, amelyekben Bruno Streckenbach, egy SS-tiszt, arról beszél, hogy közvetlen parancsot kaptak a Führertől a zsidók kiirtására.

A kaliforniai Stanford Egyetem Hoover Intézete legújabban több mint 800 digitalizált hangfelvételt és átiratot tárt a nyilvánosság elé, amelyek bizonyítják, hogy Adolf Hitler, a náci Németország vezetője közvetlenül utasította a holokauszt végrehajtását - értesült róla az Israel Hayom című lap.

A hangfelvételeken több neves náci tiszt beszélgetése hallható, amelyek drámai és felkavaró vallomásokkal teli. Ezekben a beszélgetésekben a háború és a holokauszt idején használt náci módszerekről, valamint a brutalitással teli mészárlásokról osztják meg gondolataikat.

A Hoover Intézet honlapján közzétett felvételek között van egy Bruno Streckenbach SS-tiszt által készített felvétel, amelyben elismerik hogy Adolf Hitler konkrét utasításokat adott a "végső megoldás" végrehajtására és a zsidók tömeges meggyilkolására.

Streckenbach felelős volt a Harmadik Birodalom legszörnyűbb bűntetteiért, kezdve az 1939-es lengyelországi SS-halálosztagok parancsnoklásától egészen az Einsatzgruppen, vagyis katonai bevetési csoportok működtetéséig, amelyek következtében számos zsidó élete szűnt meg. Az ügyészek megpróbálták őt vád alá helyezni legalább egymillió ember meggyilkolásáért, ám Streckenbach soha nem került felelősségre a népirtásban betöltött szerepéért.

Az Israel Hayom rávilágít, hogy a most közzétett felvételek azért is jelentősek, mert számos történész vitázik arról, hogy a holokauszt közvetlenül Hitler kifejezett utasítása alapján indult, vagy a totalitárius rendszerben szélesebb körű irányelveket végrehajtó beosztottak és táborparancsnokok kezdeményezései révén követték-e el.

A felvételeken Streckenbach beszámolója hallható, amelyben elmondja, hogy először akkor értesült a terv létezéséről, amikor régi barátja, Erwin Schulz, aki a nyugat-ukrajnai kivégzések felügyeletét látta el, utalást tett arra, hogy kényelmetlenül érezte magát, amikor tanúja volt zsidók tömeges meggyilkolásának.

Schulz remegett, ahogy én is most, és megkérdezte, hogy mit tehetünk. Én csak annyit mondtam neki, hogy nem állhatunk meg, nem hagyhatjuk itt mindazt, amiért eddig küzdöttünk. Egy parancs súlya nehezedett ránk.

- hallható a felvételeken Streckenbach beszámolója. Az SS-tiszt végül egyenesen közvetlen parancsnokához, Reinhard Heydrichhez fordult a holokauszttal kapcsolatos kérdéseivel.

Heydrich rendkívül szótlan volt. Leült a nagy tárgyalóasztal szélére, majd higgadtan kijelentette, hogy mostantól fogjam be a szám, és ne szóljak bele, mert semmit sem változtathatunk a helyzeten. Ez a Führer utasítása. Ő választotta ki az SS-t, hogy végrehajtsa ezt a parancsot, és sem Heinrich Himmler, az SS vezetője, sem ő maga nem tehetett ellene semmit.

- hallható Streckenbach a felvételeken.

Thomas Weber, az Aberdeeni Egyetem történészprofesszora, aki a nemrégiben nyilvánosságra hozott felvételek egyik felfedezőjeként ismert, hangsúlyozza, hogy Streckenbach állítása történelmi szempontból kiemelkedő. Eszerint a holokauszt elrendeléséről szóló első parancs közvetlenül Adolf Hitlertől származik, ami új fényt vet a történelem e sötét fejezetére.

Weber rámutatott arra, hogy a történészek véleménye szerint a náci vádlottak a háború utáni perek során nem helyesen értelmezték a saját személyes felelősségüket. Ezzel szemben Streckenbach felvétele egyedülálló és kézzelfogható bizonyítékot nyújt arra, hogy a hatalom és a felelősség szándékos félreértelmezése milyen mélységekig terjedt.

A hitleri Németország 1942 januárjában hivatalosan is bejelentette, hogy politikai céljává tette a 11 milliós európai zsidóság kiirtását, ezt a tervet "a végső megoldás" (Endlösung) néven ismerték. A holokauszt során nemcsak a zsidók, hanem körülbelül kétszázezer, a nemzetiszocialisták által szintén alsóbbrendűnek tekintett cigány, valamint homoszexuálisok, testi és szellemi fogyatékkal élők is szenvedtek el tragikus sorsot.

A budapesti Holokauszt Emlékközpont adatai alapján az európai zsidó holokauszt áldozatainak száma változó becslések szerint öt- és hatmillió között mozog. Ebből a számok szerint körülbelül minden tizedik áldozat magyarországi zsidó volt, akiknek a létszáma 500-600 ezer körüli értékre tehető.

A Magyar Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött meg Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján a zsidók gettóba zárása.