Hamarosan jelentős átalakulás várható a magyar munkahelyeken, amely minden munkavállaló bérét befolyásolja. Ez a változás sokak számára örömteli híreket hozhat - derül ki a Pénzcentrum cikkéből.

Jövő nyártól a magyar cégek számára kötelezővé válik, hogy átlátható módon garantálják, hogy az azonos vagy hasonló értékű munkakörökben dolgozóik egyenlő bért kapjanak. Egy friss országos felmérés alapján a munkáltatók többsége még nem áll készen a szervezeti kultúrát jelentősen érintő átalakulásra. Eközben a munkavállalók aggályai is megfogalmazódnak, miszerint tartanak attól, hogy a fizetésük nyilvánosságra kerül.

Az EU bértranszparencia direktívája 2026 közepéig biztosít időt a tagállamok számára, hogy kialakítsák azokat a jogi kereteket, amelyek elősegítik a bérek átláthatóságát. Ezt követően a cégeknek olyan bérstruktúrával kell rendelkezniük, amely objektív és nemi szempontból semleges kritériumokon alapul. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a munkavégzés értéke könnyen összehasonlítható legyen, így a munkavállalók a teljesítményük alapján, méltányos díjazásban részesüljenek.

Számos uniós rendelkezés írja elő a nemek közötti egyenlőséget, azonban az elméletet még nem igazán sikerült a gyakorlatba átültetni. EU-szinten a nők átlagosan közel 13 százalékkal kevesebb bért kapnak, mint a férfiak, ez az érték Magyarországon még magasabb, 17 százalék. Az EU bértranszparencia direktívája (PTD) a közszférára és a versenyszférára is vonatkozik majd, emellett nem csak az alapbért érinti, hanem kiterjed a teljes bérezési rendszerre, beleértve a bónuszokat és egyéb juttatásokat is.

A Pay Transparency Direktívától azért várhatunk valódi változást, mert áthidalja az elmélet és a gyakorlat közötti hézagot: egyedülálló módon olyan konkrét előírásokat tartalmaz, amelyekkel ténylegesen beavatkozik a vállalatok bérezési gyakorlatába. Előírja az objektív szempontokon alapuló bérezési struktúra kialakítását, a bérezési rendszerek átláthatóságának növelését, az éves bérriport-jelentést a nemek közötti bérszakadékról, és többletjogokat biztosít a munkavállalóknak az érdekeik hatékonyabb érvényesítése érdekében

- mutatott rá Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője.

A köztudatban számos félreértés övezi a bérátláthatóság kérdését, sokan ugyanis azt hiszik, hogy a PTD miatt pár éven belül mindenki mindenhol egyéni szintű béradatokat fog látni. Ilyesmit az EU nem ír elő. A konkrét bérek közzététele helyett inkább az a cél, hogy az értékelési és bérezési folyamatok tiszták és egyértelműek legyenek, és ne hagyjanak teret a diszkriminációnak.

A PwC legújabb kutatása rávilágít arra, hogy a dolgozók nem feltétlenül arra vágynak, hogy mindenki ismerje a bérszintjüket. Sokkal lényegesebb számukra, hogy megértsék, milyen kritériumok alapján hoz a vezetőség döntéseket a fizetésekkel kapcsolatban. Sajnos, sok szervezetnél ezek a szempontok még mindig nem tisztázottak, ami zavart okozhat a munkavállalók körében.

A Pénzcentrum egy átfogó kutatásba kezdett, amelynek célja, hogy részletes képet nyújtson arról, hogyan látják a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és mely tényezők formálják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés során figyelembe vesszük a kiadások fedezésének módját, a fennálló adósságokat és a megtakarításokat, továbbá azt is, mennyire érzik stabilnak a válaszadók saját anyagi állapotukat. Nagyra értékeljük, ha a te segítségeddel támogathatjuk munkánkat egy kérdőív kitöltésével!