Hogyan étkezzünk, hogy megóvjuk bolygónkat? - Agro Napló A föld megóvása érdekében elengedhetetlen, hogy tudatosan válasszuk meg étrendünket. Az alábbiakban bemutatunk néhány praktikus lépést, amellyel hozzájárulhatunk a fenntarthatósághoz és a környezet
A fenntarthatóbb étkezési szokások kialakítása kulcsfontosságú lépés lehet az éghajlatváltozás elleni harcban. Kutatások szerint az élelmiszertermelés a globális üvegházhatású gázkibocsátás 35%-áért felelős, és különösen az állati eredetű ételek jelentős terhet jelentenek a környezet számára. A jelenlegi írás célja, hogy feltárja, mely alternatív fehérjeforrások segíthetnek csökkenteni étrendünk karbonlábnyomát, így hozzájárulva a fenntarthatóbb jövőhöz.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben az egyik leghatékonyabb egyéni lépés lehet, ha fenntarthatóbb módon étkezünk. Egy átfogó kutatás szerint a globális élelmiszertermelés felelős az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának 35 százalékáért. Bár az állati eredetű termékek adják táplálkozásunk kibocsátásának nagy részét, a világ kalóriamennyiségének csak 20%-át biztosítják. A BBC Future cikke azt vizsgálja, hogyan nézhet ki egy fehérjében gazdag, ugyanakkor alacsony szén-dioxid-kibocsátású étrend.
A legújabb kutatások alapján a marhahús a legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó, ugyanis 100 gramm fehérje előállítása körülbelül 49,9 kg CO2-egyenérték kibocsátásával jár. Ezt követi a bárány- és birkahús, amelyek 19,9 kg CO2-egyenérték kibocsátásával bírnak. Anne Bordier, a World Resources Institute szakértője rámutat arra, hogy ezzel a jelenséggel sürgősen foglalkozni kell, hogy csökkentsük a globális felmelegedés hatásait.
Olyannyira a marhahús dominál a táplálkozásunkban, hogy sokan hajlamosak elfeledkezni a többi húsféleségről és azok jótékony vagy éppen ellenkező hatásairól.
A kérődző állatok, például a tehenek, juhok és kecskék, jelentős mennyiségű metánt termelnek emésztésük során, ami komoly környezeti problémát jelent. Ezen túlmenően a takarmány előállítása, szállítása és az állattartó telepek fenntartása szintén hozzájárul a károsanyag-kibocsátás növekedéséhez. A kisebb testű, nem kérődző állatok, mint a csirke, pulyka vagy kacsa, lényegesen alacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátást generálnak. Például a csirkehús körülbelül kilencszer kevesebb szén-dioxid-egyenértéket bocsát ki, mint a marhahús. Érdekes módon a tejtermékek között a sajt a harmadik legnagyobb kibocsátó, a bárány- és marhahús után. Ezzel szemben a növényi alapú fehérjeforrások, mint például a borsó, hüvelyesek és diófélék, rendkívül kedvező környezeti lábnyommal bírnak. Például 100 gramm borsóból készült fehérje mindössze 0,4 kg CO2-egyenértéket eredményez, ami körülbelül 90-szer kevesebb, mint ugyanannyi fehérje marhahúsból.
A halak és tenger gyümölcsei esetében nehezebb kiszámítani a pontos lábnyomot, ez nagyban függ a fajtól és a halászat módjától. A tenyésztett kéthéjú kagylók, különösen alacsony kibocsátással rendelkeznek. Az új technológiák, mint a sejtes hús vagy a precíziós fermentáció, szintén ígéretes alternatívát jelenthetnek. Egy kutatás szerint a hagyományos hús teljes lecserélése tenyésztett húsra az üvegházhatású gázok kibocsátásának 78-98%-os csökkenését eredményezhetné.
