"Ez a Mol Csernobilja" – több száz köbméter üzemanyag szivárgott a földbe Gárdony közelében | szmo.hu

A Mol tavaly szeptember 10-én észlelt egy jelentős üzemanyaghiányt a Pécs és Százhalombatta közötti vezetékrendszerben, Gárdony közelében. A vállalat akkor úgy vélekedett, hogy a hiány mögött esetleg lopás állhat, hiszen a múltban, különösen a kilencvenes években már előfordultak hasonló esetek. A Mol tájékoztatása szerint a probléma gyors azonosítása nehézkes volt, mivel az ilyen jellegű hiba, amely a gárdonyi szennyezést okozta, eddig még soha nem jelentkezett, és a meglévő diagnosztikai eszközeik nem voltak képesek azt észlelni – számolt be róla a Telex.

A hibát végül egy GPS jeladóval ellátott csőgörénnyel sikerült megtalálni. Ezt követően a Mol leállította az érintett szakaszt, eltávolította a sérült 30 méteres vezetékrészt, és megkezdte a helyreállítást.

A szennyezés megszüntetése érdekében összegyűjtöttek 4 tonna szénhidrogént, miközben 1600 tonna szennyezett talajt távolítottak el a területről.

A történtek következtében az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága egy fontos meghallgatást rendezett. Az eseményen a Mol és az Energiaügyi Minisztérium képviselőin kívül civil szervezetek és a Greenpeace szakértője is megosztotta véleményét. Simon Gergely,

Komjáthi Imre, az MSZP országgyűlési képviselője aggasztó kérdéseket vetett fel a Mol biztonsági rendszereivel kapcsolatban. Szerinte vagy hiányoznak a megfelelő védelmi intézkedések, vagy pedig valaki szándékosan módosította azokat. Kifejezésre juttatta véleményét, miszerint: "Ez a Mol Csernobilja".

A Mol álláspontja szerint a vezeték szakaszosan lett lezárva, és a nyomást is jelentősen csökkentették. A csőgörényt viszont csak úgy tudták végigküldeni a vezetéken, ha volt benne valamilyen folyadék, amely áramlást biztosít. A műszaki megoldás miatt háromszor kellett végigküldeni a berendezést, mire megtalálták a repedést.

A gárdonyi szennyezés után a Mol egy új, ultrahangos vizsgálati módszer bevezetését tervezi, amellyel az elöregedett csövek állapotát pontosabban tudják felmérni. A cég ezzel először a most érintett vezetékszakaszt vizsgálja át.

A Mol szakértői kifejtették, hogy a kiömlött üzemanyag a löszös talajon keresztül lefelé szivárgott, és egy agyagréteg, melyet fekü néven ismerünk, gátat szabott a további terjedésének. Ez a réteg körülbelül 15-16 méter mélyen helyezkedik el. Annak érdekében, hogy megakadályozzák a szennyezés kiterjedését, egy 27 méter mély izolációs falat is kialakítanak a területen.

Pontos adatokat ugyanakkor nem tudnak közölni, mivel az agyagos réteget nem fúrták meg, hogy ne veszélyeztessék annak épségét.

A Greenpeace aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a februárban nyilvánosságra hozott kármentési célértékeket a jelenlegi szennyezettségi viszonyokhoz igazították, amelyek jóval túlmutatnak a jogszabályok által megengedett határokon. A Mol reagálásában hangsúlyozta, hogy hosszú távon várakozásaik szerint a talaj élővilágának állapota javulni fog, mivel a mikrobák képesek lehetnek a szennyező anyagok lebontására. A vállalat ígérete szerint a biológiai lebontás lehetőségének alapos vizsgálatát is elvégzik.

A meghallgatás során elhangzott, hogy...

A civil szervezetek viszont élesen bírálták a kormányhivatalt, amiért az nem adott ki elegendő információt a lakosságnak, sőt, megnehezítette a tájékoztatást is. Horányi László, gárdonyi önkormányzati képviselő és az Alba Natura Civil Alapítvány elnöke elmondta, hogy a kormányhivatal még arra sem adott választ, milyen alapon kérdezhet egy helyi képviselő.

A civil szereplők és az oknyomozó sajtó munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nyilvánosság pontosabb képet kaphasson az eseményekről. Az Átlátszó például részletesen feltárta, hogy mekkora volt a szennyezés mértéke, és hogy a szivárgás még napokig tartott, miután a Mol már észlelte a problémát. Az Átlátszót időközben a Szuverenitásvédelmi Hivatal is vizsgálat alá vonta, amire válaszul a szerkesztőség pert indított.

A bizottsági ülésen elhangzott, hogy amennyiben a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára alapozva megszületik a tervezett törvény, az komoly kihívások elé állíthatja a civil szervezetek és a média működését a jövőben. Ez a fejlemény pedig jelentős mértékben befolyásolhatja a hasonló ügyek átláthatóságát és követhetőségét is.