Ez a legnagyobb kihívás, amivel valaha szembesülhetünk a Földön és azon túl is. | 24.hu

Az űrutazás napjain egyik leglenyűgözőbb vállalkozása, ugyanakkor - ahogy azt rengeteg áldozat is bizonyítja - minden ilyen út egyben egy óriási kockázat is.

Az űrutazás a modern kor egyik leglenyűgözőbb és legkockázatosabb kihívása: itt találkozik a technológiai innováció csúcsa az emberi bátorsággal, ahol minden egyes döntés sorsfordító következményekkel járhat. A világűr felfedezése továbbra is tele van rejtélyekkel, és az utóbbi időszakban Kapu Tibor révén Magyarország figyelme is egyre inkább e lenyűgöző téma irányába fordult. Az űrkutatás nem csupán tudományos kaland, hanem az emberi kíváncsiság határait feszegető utazás is, amely új perspektívákat nyit meg előttünk.

Az augusztus 18-án hazatért második hivatásos magyar űrhajósunknak köszönhetően kicsit jobban beleláthattunk ebbe a folyamatba, és szerencsés küldetésének köszönhetően a kockázatok és áldozatok eltörpültek a sikerek mellett. De az űrutazás témája egy fokozottan összetett folyamat, és minden kísérlet, küldetés, siker és akár tragédia fontos tanulságokkal jár.

Az űrutazás napjain egyik leglenyűgözőbb vállalkozása, ugyanakkor minden ilyen út egyben egy óriási kockázat is - szomorú adat, de csaknem 200 halálos áldozata volt már az űrutazásoknak. Bár több mint 60 éve tudjuk, hogy az ember képes az űrbe jutni még mindig rengeteg az embertől függő és független változó, ami képes egy-egy ilyen utat drasztikusan befolyásolni.

A Columbia űrsikló katasztrófája egy apró, de sorsdöntő szigetelőhab darab leválásával kezdődött, amelyet követően sorra következtek a rossz döntések, emberi hibák és szerencsétlen véletlenek, míg végül elérkezett a tragikus végkifejlet.

"Az emberiség által valaha tervezett egyik legbonyolultabb gépe 2003-ban darabokra hullott a visszatérési manőver során, miközben a fedélzetén tartózkodó hét űrhajós tragikus módon életét vesztette."

Nekik állít emléket A lezuhant űrsikló című háromrészes dokumentumsorozat a BBC Earth műsorán (augusztus 25, 21:00), amelyben az űrhajósokkal készült interjúk, családtagjaikkal való visszaemlékezések, a fedélzeten készült felvételek és hivatalos anyagok váltják egymást. A sorozat elmeséli az emberi történeteket, emellett pedig megpróbálja feltárni, a technikai részleteket a baleset mögött húzódó rendszerszintű hibákat, az önhittséget és a kereskedelmi nyomás hatásait - mindazt, ami végül nemcsak hét űrhajós életét követelte, hanem egy korszak végét is jelentette, és a NASA történetének egyik legsúlyosabb tragédiájaként vonult be a történelembe.

De vajon miért vállalkozik bárki arra, hogy az űrutazásnak szentelje az életét, ha az ilyen kockázatos? Kik azok, akik a csillagok közé vágyakoznak, és milyen motivációk hajtják őket? Lehetséges-e, hogy a világűr mindenki számára elérhetővé válik, ha kellőképpen felkészül? Az "Űrhajózás nehéz mestersége" című sorozatban, amelyet a BBC Earth augusztus 28-án 12:10-kor mutat be, átlagos emberek indulnak el egy különleges kiképzésre. Ez a program az űrügynökségek hivatalos követelményei alapján készült, és arra hivatott, hogy felkészítse őket a galaxis felfedezésére.

A Chris Hadfield - az első kanadai űrhajós, aki űrsétát tett és a Nemzetközi Űrállomás egykori parancsnoka - által vezetett próbatételek során az oxigénhiányos állapot felismerése, fizikai állóképesség, stressztűrő képesség és még a csapatszellem is próbatételre kerül, ezzel kicsit nagyobb belátást engedve ennek az összetett és sokak számára felfoghatatlan hivatásnak a részleteibe.

Az űrutazás megvalósításához elengedhetetlen, hogy az űrkutatás és a technológiai innováció folyamatosan előrehaladjon. Ez a folyamat általában hatalmas mennyiségű emberi erőfeszítést, tudás felhalmozását és jelentős anyagi befektetéseket igényel. Az SLS, vagyis a NASA monumentális rakétája (BBC Earth, augusztus 13., 12:35) és a James Webb Űrtávcső, amelynek költségei elérik a 10 milliárd dollárt (BBC Earth, augusztus 23., 11:20), olyan dokumentumfilmek, amelyek bemutatják a történelem talán legnagyobb teljesítményének számító rakéta megépítésének kihívásait, a felmerülő problémákat és a költségvetési túllépéseket, mindezt még a 2022-es, legénység nélküli Hold körüli küldetés előtt.