Donald Trump emlékét mostanra teljesen eltüntették, és a téma körül hatalmas diskurzus bontakozott ki. Mindenki erről a szokatlan lépésről beszél, és a közvélemény megosztott: van, aki üdvözli a döntést, míg mások aggódnak a történelem ilyen módon való ma

Eltávolították Donald Trump kétszeri felelősségre vonását említő táblát a Smithsonian Amerikai Történeti Múzeum egyik kiállításáról. A múzeum hivatalos érvelése esztétikai megfontolásokra hivatkozik, azonban a döntés újabb hullámot vetett a politikai beavatkozásról folyó viták tengerében. Eközben a múzeumi hálózat másik intézményében, a Nemzeti Portrégalériában Kim Sajet igazgató távozása okozott felfordulást; Trump nyomásgyakorlása, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökének beavatkozása is hozzájárult a kialakult helyzethez.

A Smithsonian Amerikai Történeti Múzeuma nemrégiben bejelentette, hogy Donald Trump elnök mindkét impeachmentjét bemutató táblát esztétikai okokból eltávolították. A múzeum hangsúlyozta, hogy a döntés nem a kormány vagy más hivatalos személyek kérésére történt, hanem annak köszönhető, hogy a tábla nem illeszkedett megfelelően az "Amerika elnöksége: Dicsőséges teher" című kiállítás koncepciójába - írja az USA Today News.

"A tábla, amely egy 25 éves kiállítás ideiglenes kiegészítéseként készült, sajnos nem felelt meg a múzeum által támasztott követelményeknek sem a megjelenése, sem a helyszíni elhelyezése, sem az idővonal szempontjából, sem pedig a vizuális harmónia tekintetében" - olvasható a bejegyzésben.

A kiírás nem illeszkedett a kiállítás többi eleméhez, sőt, még a vitrinekben elhelyezett tárgyakat is eltakarva rejtegette.

A múzeum jelezte, hogy a táblát a későbbiekben frissítik, hogy az az összes amerikai impeachment-eljárásra kitérjen. A Trumpra utaló tábla eltávolítása bírálatokat váltott ki több törvényhozóból, különösen annak fényében, hogy Trump korábban már megpróbált nyomást gyakorolni a Smithsonian Intézményre, amelyhez 21 múzeum, kilenc kutatóközpont és egy állatkert tartozik. Chuck Schumer, a szenátus demokrata frakcióvezetője az NBC News-nak szólalt meg az ügyről, azzal vádolta Trumpot, hogy megpróbálja átírni a történelmet.

Cenzúrázni az Amerikai Történeti Múzeumot? Ez már egyenesen orwelli. Az ilyen lépések a legszigorúbb autoriter rendszerek jellemzői. Bárhogyan is próbálják manipulálni a kiállításokat, az amerikai közvélemény emlékezni fog arra, hogy Trumpot nem csupán egyszer, hanem kétszer is felelősségre vonták. Az igazságot nem lehet elhallgatni.

- nyilatkozta Schumer. A kiállítás hivatalos weboldalán nem található külön rész Donald Trump felelősségre vonási eljárásairól; csupán egy bevezető mondatban utal rá: "A Képviselőház 1868-ban Andrew Johnsont, 1998-ban William J. Clintont, 2019-ben és 2021-ben Donald Trumpot vádolta meg. Mind a négy alkalommal a Szenátus a felmentés mellett döntött."

A döntés első pillantásra csupán a belső kurátori ügyek egyikének tűnik, azonban a politikai klíma egyre inkább felerősödik az amerikai kulturális intézmények körül. Például a Smithsonian egyik másik tagintézményében, a washingtoni Nemzeti Portrégalériában nemrégiben egy sokkal intenzívebb konfliktus bontakozott ki, amely közvetlenül Donald Trump beavatkozási próbálkozásának következményeként robbant ki.

Friss információk érkeztek Kim Sajet, a Portrégaléria volt igazgatójának távozásáról. Sajet hivatalos lemondása később következett be, miután Trump a közösségi médián keresztül, egy nem hivatalos csatornán bejelentette, hogy megszüntette az ő pozícióját.

A bejegyzés után sokan kétségbe vonták, hogy Trumpnak egyáltalán volt-e joga az igazgató eltávolításához. Érdekes módon Sajet még hetekig dolgozott a hivatalában, miközben a háttérben komoly intézményi viták zajlottak. A New York Times értesülései szerint Trump követelését, amely szerint Sajetet el kellene távolítani, egy magas rangú tisztviselő, John G. Roberts Jr., az Egyesült Államok főbírája és a Smithsonian Intézet kancellárja is megkérdőjelezte.

Roberts személyesen zárta le azokat a belső kezdeményezéseket, melyek Trump utasításainak teljesítésére irányultak. Amikor Carlos Gimenez, a floridai republikánus képviselő és a Smithsonian igazgatótanácsának tagja azt javasolta, hogy az intézmény mondjon le Sajetről, Roberts csupán annyit mondott:

Már van egy indítványunk a tárgyalóteremben.

A Smithsonian igazgatótanácsa végül egy olyan határozatot fogadott el, amely világosan kijelöli, hogy a múzeumigazgató elbocsátásának joga kizárólag a testületet illeti. E mellett a dokumentumban egy új kitétel is helyet kapott: az igazgatóknak "ésszerű időkeretet" kell kapniuk arra, hogy a pártatlan tartalom biztosítása érdekében szükséges változtatásokat végrehajtsanak. Emellett kötelesek rendszeresen beszámolni a testületnek a haladásukról és az esetlegesen bekövetkező személyi változásokról.

A határozat egyértelműen Trump politikai nyomásgyakorlására adott válasz volt. Egy korábbi elnöki rendeletében Trump azzal vádolta a Smithsonian Intézetet, hogy "megosztó, faji alapú ideológia befolyása alá került". Sajetet saját posztjában "erősen pártos személynek" nevezte, aki szerinte a DEI (diverzitás, egyenlőség, befogadás) "elszánt támogatója".

A konfliktus nem ért véget Sajet távozásával. Nemrég Amy Sherald, Barack Obama portréfestője - akinek munkája az egyik legismertebb darab a galéria gyűjteményében - bejelentette, hogy visszavonja a galériában tervezett életmű-kiállítását. Döntését azzal indokolta, hogy a múzeum arra kérte: távolítson el egy festményt, amelyen egy transznemű nő pózol a Szabadság-szobor ikonikus tartásában.

Bár a Smithsonian Amerikai Történeti Múzeuma szerint a Trump-impeachmentet megörökítő tábla eltávolítása csupán esztétikai szempontok mentén történt, a helyzet összetettsége miatt nehéz ezt pusztán szakmai megközelítésként kezelni. Az elnöki hatalom, a kurátori függetlenség, valamint a közpénzből működő intézmények pártatlansága mind olyan területek, ahol a látszólag objektív döntések is politikai üzenetet hordozhatnak. A kérdés tehát nem csupán az, hogy ki írja a történelmet, hanem inkább az, hogy ki határozza meg, mi kerülhet a vitrinbe, és mi marad kívül.