Megérkezett az európai mesterséges intelligencia-kódex végső verziója: hatályba lépése augusztus 2-án várható.

Az Európai Unió július 10-én publikálta az általános célú mesterséges intelligenciával kapcsolatos önkéntes etikai kódexét, amely kiegészíti a már elfogadott AI Act kereteit.

Azok a szolgáltatók, akik elfogadják a kódexet, hitelesítik, hogy teljesítik az AI Act által előírt követelményeket. Ennek eredményeként csökkenthetik az adminisztratív terheiket, és nagyobb jogi biztonságra számíthatnak.

A legújabb bejelentett módosításokat egy 13 fős független szakértői csoport dolgozta ki. A folyamat során több mint 1000 érdekelt fél aktív részvételével zajlott, beleértve mesterséges intelligencia szolgáltatókat, kis- és középvállalkozásokat, akadémiai szakembereket, biztonsági szakértőket, jogtulajdonosokat, valamint civil szervezeteket.

Fontos megjegyezni, hogy bár a szabályozás idén augusztus 2-án lép hatályba, a piacon már jelenlévő cégek 2 év, míg az új modelleket bevezetők 1 év haladékot kapnak, hogy megfeleljenek a kódexben leírtaknak.

A kódex három kiemelkedő fejezetet ölel fel:

Az átláthatóság kérdésköre kiemelkedő fontossággal bír, és ennek érdekében egy felhasználóbarát mintadokumentációs űrlap áll rendelkezésre. Ez az eszköz lehetővé teszi a szolgáltatók számára, hogy a szükséges információkat egyszerűen és átlátható módon, egyetlen helyen rögzítsék, ezzel jelentősen megkönnyítve az adatszolgáltatás folyamatát. A szerzői jogok vonatkozásában pedig a kódex gyakorlati megoldásokat ajánl, segítve a szolgáltatókat abban, hogy az uniós szerzői jogi törvényeknek megfelelő szabályzatokat vezethessenek be.

Mivel ezeknek a modelleknek a működése számos veszélyt rejt magában - gondoljunk csak a betanításukhoz használt fotók, cikkek és egyéb szerzői jogi tartalmak felhasználásának jogszerűségével kapcsolatban kialakult jogvitákra, vagy a szintén sokat emlegetett adatvédelmi problémákra -, ezért szükséges volt bizonyos kötelezettségeket előírni a modellek szolgáltatói részére ezen kockázatok kezelése érdekében

„A bejelentés kapcsán Bartal Iván, az Oppenheim ügyvédje, aki a mesterséges intelligencia és technológiai jogi területén szakértő, kifejtette véleményét kérdésünkre.”

A rendelet többek között előírja, hogy a modellek szolgáltatóinak be kell vezetniük egy olyan belső szabályozást, amely biztosítja, hogy a modell betanítása és működése nem sért szerzői jogokat. Ez így önmagában elég általános, és nehezen operacionalizálható kötelezettség, ezért a gyakorlati kódex előírja, hogy ennek a követelménynek például úgy lehet eleget tenni, ha a szolgáltató gondoskodik arról, hogy a modell betanításához csak jogszerű forrásból beszerzett adatokat használ, és tiszteletben tartja az egyes weboldalakon szereplő szerzői jogi korlátozásokat

- magyarázta el részletesen.

A szabályozás készítői szerint néhány általános célú AI-modell rendszerszintű kockázatokat hordozhat, például az alapvető jogokat és a biztonságot fenyegető kockázatokat, éppen ezért az AI-törvény előírja, hogy a modellszolgáltatók értékeljék ki és enyhítsék ezeket.

A gyakorlati kódexet az európai joggyakorlatnak megfelelően nem a jogalkotók, hanem az iparági szereplők alakították ki. Ezt követően egy alapos egyeztetési folyamat után a végső szöveget az Európai Bizottság hagyja jóvá. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy a jogszabályi megfelelés folyamatában a szakmai közösség aktív részvételének és az iparági szempontok hatékony integrálásának lehetősége garantált.

- foglalta össze Bartal.

Az AI-modellek szabályozása az utóbbi időben új lendületet kapott, Dánia például jogi úton léphet fel a deepfake tartalmak ellen.