Elhunyt a debreceni rádiós műsorvezető, aki folyamatosan arra törekedett, hogy mások életét szebbé és tartalmasabbá tegye.
Rózsa Dezső, a közösségi élet aktív alakja és a látássérültek elkötelezett képviselője, 74 éves korában távozott az élők sorából. Költőként és rádiós műsorvezetőként egyaránt maradandó nyomot hagyott a magyar kultúrában.
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége örökségét gazdagító hírt osztott meg: 2025. július 5-én, 74 éves korában távozott az élők sorából Rózsa Dezső. Ő nem csupán költő és rádiós műsorvezető volt, hanem a látássérült közösség aktív támogatója is. A Látássérültek Észak-alföldi Regionális Egyesületének elkötelezett tagjaként, valamint a Fehér Bot Alapítvány felügyelőbizottságának egykori tagjaként számos éven át dolgozott a vak és gyengénlátó emberek boldogulásáért. Kiemelkedő közösségi tevékenysége elismeréseként 2008-ban megkapta az MVGYOSZ Louis Braille-emlékérmét, amely méltóan tükrözi az iránti elköteleződését, hogy a látássérült emberek élete jobbá váljon.
Rózsa Dezső 1951-ben látta meg a napvilágot Hódmezővásárhelyen, ám gyermekkorát a Békés megyei Tótkomlóson töltötte. Korai élete nem volt mentes kihívásoktól, hiszen kilencéves korától, 1960-tól a budapesti Vakok Általános Iskolájába járt, a szürkehályog miatt kialakult látásproblémái miatt. Később Debrecenbe költözött, ahol a Bútorgyárban kárpitos szakképzettséget szerzett. Mivel látása tovább romlott, telefonközpontosként találta meg a munkáját. Élete során feleségül vette Idát, aki gyógypedagógusként dolgozott a Gyengénlátók Általános Iskolájában. Bár a házaspárnak nem született saját gyermeke, elkötelezték magukat a látássérült emberek életminőségének javítása mellett, így életük egy jelentős részét az ő támogatásukra szentelték.
- fogalmazta meg Rózsa Dezső a Hajdú-Bihari Napló újságírójának 1985-ben.
A fenti mondat sok más fontos gondolat mellett olvasható az interjúban, mégis talán a legjobban jellemzi életét. Dezső sosem volt céltalan, napjait mindig az újra, jobbra törekvés jellemezte. Míg egészsége engedte, a látássérült emberek társasági életének központi alakja volt, lelkesítő és motiváló, új és új rendezvények, rádióműsorok, vetélkedők elindítója, fontos ügyek mindennapi szószólója, a fiatal generáció mentora. Vallotta, hogy közösen többek vagyunk, és azt, hogy ahhoz, hogy eredményeket érjünk el, tartozni kell valahova. Nemcsak maga volt aktív a látássérült emberek érdekeit képviselő szervezetekben, másokat is erre sarkallt. Célokat tűzött maga elé, terveket szőtt, cselekedett, sosem várt arra, hogy a problémák, ügyek maguktól megoldódjanak - olvasható a mvgyosz.hu oldalán.
Rózsa Dezsőt nagyon sokan ismerték Debrecenben, többek közt a Régi Városháza telefonközpontosaként.
